Nem engedtek az 56-ból

Írta: Viczián Zsófia

2016. február 18. 10:35

Lassan egy hónapja újra jár az 56-os villamos, amely Buda egyik legrégebbi vonala: 1900 februárjában indult meg a vonalon az első villamos. Az új budai hálózat részeként Hűvösvölgytől Újbudán át immár Budafokig megy ki a járat. De hogyan is alakult a sokat kanyargó villamos kanyaros története?

 

Lassan egy hónapja, hogy újra jár az 56-os villamos. A fonódó budai hálózat részeként nem egészen úgy született újjá, ahogyan 2008-ban megszűnt, hanem az egyik leghosszabb járat lett, amely összeköti Hűvösvölgyet Újbudán át Budafokkal.

Buda egyik legrégebbi vonala ez, amely 116 éve, 1900 februárjában indult meg. Az akkor még gyéren beépített városrész főleg a kikapcsolódni vágyókat vonzotta: villamossal jöhetett Ady megfáradt idegeit nyugtatni a Hűvösvölgybe, és talán Kodály is Sándor Emma oldalán. Később nyilvánvalóan hozzájárult ahhoz, hogy a nyomvonal mellett beinduljanak az építkezések, hiszen remek kötött pályás összeköttetést jelentett a belvárossal. Hőskorában – 1906 és 1918 közt – a végállomáson felszálló a Széll Kálmán téren áthaladva a Margit körúton át átszállás nélkül Pestre utazhatott, de ha fenn maradt a járaton, a Ferenc József hídon visszajuthatott Budára, illetve kiindulási állomására is. Ekkoriban 39-es, illetve 41-es volt a neve.

A 83-as 1930-ban a Kútvölgyi lejtőnél robog a mai Szilágyi Erzsébet fasoron (Forrás)

Hűvösvölgyi kirándulók a '80-as években (Forrás)

Az 1999-re elkészült új végállomás (Forrás)

 

Míg „idősebb testvére”, a jóval korábban (lóvasútként már 1868-ban) kialakított 58-as villamos ma már csak az emlékoldalakon él tovább, addig ennek e viszonylatnak a működése gyakorlatilag a kezdetektől töretlen. Igazi konkurenciája a '70-es évek közepétől a Hűvösvölgyi úton járó gyors 56-os busz volt, amely sokkal hamarabb juttatta az ingázókat a Moszkva térre – ezt azonban az rendszerváltás után rohamosan megnövő autósforgalom okozta a dugók hamarosan ellehetetlenítették. Az 1999-ben átadott új villamos-végállomással visszanyerte régi rangját a kötött pálya: mostanában megint a villamosközlekedésnek áll Budapesten a zászló.

A járatszámok elvileg csak egy praktikus jelzőrendszer elemei: mégis vannak olyanok, amelyekhez egy közösségnek erős érzelmi kötődése alakul ki. A Széll Kálmán tér és Hűvösvölgy közti viszonylatot sokáig 83-asnak hívták. Aztán 1955-ben elhatározták, hogy újraszámoznak bizonyos járatokat: a cél az volt, hogy a 70 feletti számok jelöljék a trolikat, az az alattiak pedig megmaradjanak a villamosoknak. Az 1949-ben elindított első troli Sztálin születésnapja tiszteletére viselte a 70-es számot (bár ő ekkor már a 71-et is betöltötte), de 1955-ben már nyilván nem azzal számoltak, hogy a nagy vezető a 83-at is el fogja érni, hisz ekkor már két éve halott volt.

Így lett tehát a 83-asból 56-os. Akkor még nyilván nem sejthették, hogy milyen ikonikus jelenősége lesz a következő évnek a magyar történelemben. A villamos számozása mégis maradt, és amolyan csendes lázadásként az egész korszakban hordozta a homlokán az 56-os számot. A környékbeliek talán ezért is ragaszkodtak hozzá annyira, hogy külön mozgalom indult a számozás visszaállításáért 2008-ban.

Géza bácsi, családunk erdélyi ismerőse, aki a forradalom napjaiban éppen Pesten volt, a hetvenes évektől kezdve minden október 23-át igyekezett újra Budapesten tölteni. Csendesen végigjárta az egykori helyszíneket, és, számjelzése miatt, végigutazott az 56-os villamoson is. Minden alkalommal igazoltatták. 

Nyitókép forrása.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó