Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona
A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII-XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.
árvíz
A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget
2024. szeptember 17. 13:00
Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.
Budapest leghosszabb műemlékei: a fővárosi rakpartok története
2021. április 12. 9:30
A XIX. század derekáig a Duna kiépítetlen, sáros partjaihoz bárki lesétálhatott, áradás esetén azonban a víz útját sem állta semmi. A budapesti Duna-partok mentén 12 kilométer hosszan elnyúló, mára a városkép elengedhetetlen részeivé váló rakpartok megépülése óta azonban Budapest védve van az árvizektől. A pesti rakpart nemrég bejelentett rekonstrukciója kapcsán most bemutatjuk e csodálatos építmények történetét.
A jégtorlaszok felrobbantásával mentették meg a jeges ártól Budapestet 65 éve
2021. március 16. 10:00
Az 1956-os év a forradalom brutális leverése mellett sajnos más katasztrófákat is hozott. A januári földrengésről már írtunk, de márciusban újabb katasztrófa sújtotta az országot, hatalmas árvíz, amely az igazán nagy pusztítást Budapesttől délre végezte, de a fővárosban is kellettek különleges intézkedések: a Kossuth hídnál robbantottak is.
Főleg Budát pusztította az 1876-os árvíz, de Pesten is sok ház összedőlt
2021. február 28. 9:00
Az 1838-as árvíz része a kollektív emlékezetnek, minden budapesti hallott róla. Azonban nem ez volt az utolsó nagy áradás, amely jelentős pusztítást végzett a fővárosban: 1876-ban, 145 évvel ezelőtt főleg Budát öntötte el a folyó, igaz, Pesten is házak dőltek össze. Budapest ma biztonságban van az árvizektől, és ez a XIX. századi elődeink védelmi intézkedéseinek köszönhető.
Házakat vitt el a nyári záporból lett pusztító árvíz Budán
2020. június 26. 14:00
Budapestet sokszor sújtotta árvíz. Általában a Dunától félünk, hiszen a hatalmas folyam pusztító erejét a XIX. század végéig számos alkalommal megmutatta. De Budapesten nemcsak a Duna tudott rombolni, egy-egy hatalmas eső után a kisebb, szelídnek tűnő patakok, vízfolyások is hatalmas pusztításra képesek. Így történt 145 évvel ezelőtt is.
A megváltozott Duna-part – Pesten és Budán is az egykori folyómeder helyén sétálhatunk
2020. április 29. 11:00
Buda és Pest Duna-partja sokat változott az elmúlt két évszázad alatt. Nem az ott álló épületekre gondolunk, hanem arra, hol is húzódott a folyópart. A Duna partvonalának mesterséges módosításával az elmúlt hetekben több cikkünk is foglalkozott, az 1870-es X. törvényről, a Közmunkatanácsról, a vasúti hídról vagy a téli kikötőről szóló írásainkban is megemlítettük. De miért volt szükség Budapest Duna-partjának megváltoztatására? Erről szól mostani cikkünk.
Száznyolcvan éve tarolta le Pest-Budát a nagy árvíz
2018. március 13. 12:01
Pest történetének egyik legsötétebb napja 1838. március 13-a. Az ekkor kezdődő áradás március 15-ig egyszerűen letarolta Pestet és Buda alsóbb részeit.
„Hajósaim mind gajdosak voltak” – az 1838-as pesti árvíz történetei
2017. március 13. 11:37
Március közepén a fővárosban nemcsak a szabadságharc dicső napjáról illik megemlékezni, hanem a 10 évvel korábbi szörnyű, jeges árról is. Összeszedtünk néhány történetet arról, ki merre járt azokban a napokban.
Döntöttek a Római-part árvízvédelméről
2016. május 10. 15:57
A Római-part árvízvédelmét szolgáló beruházás Budapest vezetése szerint biztonsági szempontból halaszthatatlan, gyors lebonyolításához jelentős közérdek fűződik. 2019-ig megvalósulhat az új rendszer.
További cikkeink
Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona
A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII-XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.
Átadták a Szent Rókus-kápolna előtti zöld területet
Megújult a Szent Rókus-kápolna előtti tér a Rákóczi útnál. Fákat, növényeket ültettek, padokat helyeztek el. A virágágyásokban az év szinte minden szakában virágzik valami.
Száz éve jelentek meg a piros színű maszek taxik Budapesten
Száz éve jelentek meg a piros taxik Budapesten. Nem csak az volt bennük az újdonság, hogy élénk színük volt, hanem az is, ezeket korábbi bérkocsisok üzemeltették, akik a lófogatú járműveikből ültek át autómobilra.