modernizmus

00.jpg Egy sokoldalú építész – 75 éve hunyt el Kozma Lajos Kevés olyan építészünk van, aki az architektúra mellett az iparművészetben és a grafikában is igazán jelentőset alkotott. Kozma Lajos közéjük tartozik: a XX. század első felének egyik legmeghatározóbb művésze volt. Halálának háromnegyed évszázados évfordulóján bemutatjuk, hogy fővárosunk mit köszönhet ennek a sokoldalú egyéniségnek.
Vidéki építészdinasztia Budapesten – Hübner Jenő és Tibor fővárosi alkotásai A német eredetű Hübner család a XVIII. század elejétől Székesfehérváron élt, és a XIX. században az építészet vált meghatározó foglalkozásukká. Kezdetben még a szűkebb pátriájukon belül tevékenykedtek, a kiegyezés után azonban a fővárosi építőlázba is bekapcsolódtak. A százhatvan éve született Jenőnek és az ötvenkilenc évvel ezelőtt elhunyt Tibornak is értékes épületeket köszönhet Budapest.
A modern építészet diadala – Hetven éve hunyt el Lauber László A XX. század első három évtizede tulajdonképpen a történelmi és az új építészet versengéséről szólt, utóbbi – a modernizmus képében – a harmincas évektől kezdte átvenni a vezető szerepet. Ebben az időszakban indult Lauber László pályája is, akiben így már fel sem merült a historizálás, eredendően is modern stílusban tervezett. Alkotásokban gazdag, mégis rövid élete éppen hetven évvel ezelőtt ért véget.
Az utolsó erős várak – Sándy Gyula kései templomtervei Sándy Gyula a XX. század első felének egyik legtermékenyebb építésze volt, nevéhez az 1920-as évektől főleg evangélikus templomok fűződtek. A több tucat megvalósult épülete mellett nagyon sok maradt sajnos papíron is, különösen a kései alkotó korszakban. Az 1953. június 12-én elhunyt építészre halálának 70. évfordulóján az utolsó templomterveivel emlékezünk.
Drágakő az Ördög-árok mentén – Kilencven éve fogant meg a smaragdtemplom gondolata A hűvösvölgyi villamos-végállomástól alig pár száz méterre, pazar villák között egy fantasztikus templom bújik meg. Modern formái sejtetik, hogy a XX. században épült, de azt talán nem is gondolnánk, hogy milyen hosszú ideig tartott a munka – a középkori katedrálisokkal vetekedve több évtized alatt sikerült csak befejezni. Viszont az eredmény is hasonlóan ragyogó lett, a gótika és a modernizmus remekül egyesül benne. A remetekertvárosi templom építésének ötlete kilencven évvel ezelőtt, 1933-ban fogant meg.
Az első magyar olimpiai bajnokból neves építész lett – 145 éve született Hajós Alfréd Hazánk nagyhatalomnak számít a vizes sportokban, amit már első olimpiai bajnokunk dicsősége is előre vetített: Hajós Alfréd ugyanis úszásban nyerte meg Magyarország első ötkarikás aranyát. Az athéni versenyen még mindössze tizennyolc éves volt, tehát a diadal után kellett pályát választania, a magyar delfinnek becézett úszó pedig építészmérnökké vált. A XX. század első felében ezen a területen is szép eredményeket ért el a ma 145 éve született Hajós Alfréd, alkotásai a korszak magas színvonalán álltak.
A világot jelentő deszkák hűlt helye – Lajta Béla és az első Nemzeti Színház Lajta Béla a magyar építészettörténet egyik legzseniálisabb alakja volt, akit szerencsére már saját korában is megfelelően értékeltek, és az utókor is tisztelettel ápolja emlékét. Tanulmányok hosszú sora, valamint több könyv is megjelent már életéről és munkásságáról, három évvel ezelőtt mi is megemlékeztünk halálának 100. évfordulójáról. Ma születésének jubileumát ünnepeljük, ugyanis 150 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot. Ebből az alkalomból egy szívéhez közel álló témát, az egykori Nemzeti Színházhoz készített terveit mutatjuk be.
A másik Lechner – Hatvan éve hunyt el Kismarty-Lechner Jenő A Lechner név hallatán elsőre mindenki Lechner Ödönre gondol, hiszen a magyar építészeti formanyelv megalkotójaként építészettörténetünk egyik legfontosabb és legnagyobb hatású alakja volt. Családtagjaira is mély benyomást gyakorolt, Jenő nevű unokaöccse is követte a pályán. Noha nagybátyjához nem mérhető, de Lechner Jenő a XX. század első felének egyik legtermékenyebb építésze és műemlékvédője volt. Hosszú és eseménydús élete 1962. február 26-án ért véget.
A Bauhaus és Budapest: impressziók egy nagyvonalú korról Lezajlott a hétvégén az idei Budapest100 rendezvény a Bauhaus centenáriuma jegyében. Bejártunk néhány házat: íme, néhány villanás! Várjuk az Önök képeit is!
Unokáink mégse fogják látni: eltűnik az MTESZ-székház Megszületett a döntés a Kossuth téri metrómegálló felett tornyosuló MTESZ-irodaház bontásáról. Ezzel újabb, a modernséget hirdető Kádár-kori ikonikus épület tűnik el: az elmúlt években mintha a Belváros szabadulni kívánna e terhesnek érzett építészeti örökségtől.

További cikkeink