2019. február 27. 23:00

Idén szeptemberben lesz hatvan éve, hogy elhunyt Zsellér Imre, az egyik legjelentősebb, ugyanakkor méltatlanul elfeledett üvegfestő és mozaikművész. A közelgő évforduló lehetőséget teremt rá, hogy megemlékezzünk munkásságáról és egyik fő művéről, a zuglói Vakok Iskolája Nádor termét díszítő festett üvegablakáról.

Írta: Tudós-Takács Ernő

 

Zsellér Imre 1878-ban született Budapesten. Édesapja, Zsellér Lipót hat gyermeke közül csak ő lépett művészi pályára.  Fiatal éveiben Róth Miksa legtehetségesebb tanítványaként tanulta meg az üvegfestészet és a mozaikkészítés alapjait. A későbbiekben Ausztria, Svájc, Németország és Hollandia legkiválóbb művészeinek műtermeiben fejlesztette tovább a tudását. Családja 1903-ban költözött az Aréna (a mai Dózsa György) út 124. alatti házba, ahol Zsellér első műhelyét is alapította. Házasságkötése után, 1912-ben feleségével a Munkácsy Mihály utca 24-be költözött, ezután pedig a zuglói (akkor VII. kerületi) Thököly út 163. alatti lakása mellett alakította ki a műtermét.

Zsellér Imre historizáló és szecessziós stílusú üvegfestői és mozaikkészítői munkásságának emlékét 290 templom őrzi. Budapesten kívül nagy számban dolgozott a kalocsai egyházmegyében, valamit említést érdemelnek a szegedi fogadalmi templomban és a jeruzsálemi Dormitio (Szűz Mária elszenderülése) bazilika magyar kápolnájában elkészült mozaikképei is.

Részlet a Zugligeti Szent Család templom oltára mögötti hatalmas mozaikképből (Forrás: zugligetiszentcsalad.hu)

Leghíresebb és legnagyobb szabású munkáit Budapesten valósította meg. 1917-ben alkotta meg a zugligeti Szent Család templom mozaik oltárképét, amely Közép-Európa legnagyobb összefüggő mozaikalkotása. Szintén ő készítette a templom díszablakait. Zsellér nevéhez fűződik többek közt a zuglói Hermina-kápolna, a Kassai téri Szentlélek-plébániatemplom, a Rózsafüzér Királynéja templom, a ferencvárosi Szent Kereszt-plébániatemplom, a Páli Szent Vince-plébániatemplom és a rákoscsabai Nepomuki Szent János-plébániatemplom főként különböző szenteket ábrázoló festett üvegablakainak elkészítése.

A szakrális épületeken kívül középületek is megőrizték Zsellér munkásságát. Ilyen például a Műcsarnok homlokzati mozaikképe vagy a belvárosi Kígyó utcai Apostolok Étterem Patrona Hungariae és a magyar szentek című üvegablaka, amely 1929-ben készült el. Leggrandiózusabb és e sorok írója szerint legszebb alkotása a Vakok Intézete (ma: Vakok Iskolája) Nádor termében látható (XIV. kerület, Ajtósi Dürer sor 39.), amely Magyarország legnagyobb összefüggő festett üvegablak-együttese, ezért ebben az írásban fontosnak tartjuk e művét részletesebben is bemutatni.

A zuglói Vakok Iskoláját Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond tervezte (Fotó: Halász Csilla-Ludmann Mihály-Viczián Zsófia: Lechner összes)

Az 1825-ös országgyűlésen József nádor kezdeményezésére és támogatásával alapították meg a Vakok Nevelő és Tanintézetét, amely Európában az elsők közt volt a vak gyermekek oktatásával foglalkozó iskolák közül. Több helyszín után az intézménynek ma is helyet adó épület 1904-ben készült el az Ajtósi Dürer sor 39. szám alatt. A Lechner Ödön által megteremtett magyaros szecesszió építészeti formajegyeit magán viselő épületet Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervezte. Szintén ők tervezték a szomszédos Teleki Blanka Gimnáziumot. A két épület homlokzata egymással tökéletesen harmonizál, amit főként az ablakokat keretező és a sík homlokzati felületet tagoló téglaszalagon láthatunk.

A ma már Vakok Iskolája néven működő intézmény lépcsőháza, lépcsőkorlátai is szecessziós stílusúak, de ez leginkább az intézmény fő ékén, a nevében az alapítóra emlékező Nádor terem festett üvegablak-együttesén tükröződik, ami Magyarország legnagyobb ólomüvegablak-kompozíciója.

A Nádor teremben látható színpompás üvegablakon a keresztény és a magyar múlt több jeles képviselője is látható (Fotó: Kozics Júlia)

Szent István, Szent Margit, vak gyermekek, angyal és segítő apáca, valamint szecessziós díszítő elemek a képen (Fotó: Kozics Júlia)

A Nádor terem eredetileg az intézet kápolnája volt a szomszédos kisebb teremmel együtt. A két helység közti falban forgatható oltárt helyeztek el, amelyet mindig arra fordítottak, ahol éppen a szentmise volt. A rendszerváltás után helyreállították a termet, így 1995 óta látogatható; kitűnő akusztikája közel évi 100 komolyzenei koncert lebonyolítását teszi lehetővé.

A hatalmas, két emelet magasságú, színpompás üvegablak-együttes a szecesszió jellegzetesen magyaros formavilágában készült el. 1930-ban Herodek Károly, az intézet akkori igazgatója rendelte meg Zsellér Imre műhelyétől. Az ablakokon egyaránt láthatóak a magyar és a keresztény múlt nagyjai, de természetesen a vak gyermekek oktatásának egyes mozzanatai is helyet kaptak az alkotáson.

A kép jobb alsó sarkában Pivár Ignác piarista szerzetes, az intézmény korábbi igazgatója látható (Fotó: Kozics Júlia)

Az ablakok alsó sorában balról jobbra haladva először József nádort, az intézmény alapítóját láthatjuk, amint átkarol egy vak kisgyermeket, aki a vakok számára kifejlesztett módon olvasni tanul. Mellettük egy kosárfonást tanuló vak fiút láthatunk, mögötte egy angyallal. Tőlük jobbra az Árpád-ház négy szentje következik. Előbb Szent Erzsébet és Szent Imre látható (rózsával, illetve liliommal a kezükben). Őket Szent István király követi az uralkodói jelképekkel, majd a domonkos rendi apácát, Szent Margitot láthatjuk a tisztaságot jelképező liliommal. Utána egy hegedülni tanuló vak fiú egy angyal társaságában, végül egy segítő apáca egy kisgyermekkel zárja ezt a sort. A legalsó szűk sávban a magyaros díszítő elemek mellett két személy arcképe is látható: a bal sarokban Náray Szabó Sándor gyógypedagógus és államtitkár, a jobb sarokban pedig Pivár Ignác piarista szerzetes, az intézmény egykori igazgatója.

 Geometrikus mintával díszített szecessziós ablakok, tetejükön János és Lukács evangélisták jelképeivel (Forrás: szecessziosmagazin.hu)

Felfelé haladva a következő sorban négy geometrikus mintával díszített szecessziós ablak látható, tetejükön a négy evangélista jelképeivel: Jánost a sas, Lukácsot a szárnyas bika, Márkot a szárnyas oroszlán, Mátét pedig az angyal szimbolizálja. A többi ablakon stilizált virág- és növényi motívumokból álló mintasor, valamnit puttóábrázolások figyelhetők meg. Az üvegfestmény tetejét az ország címerének elemei (legfelül a Szent Korona) díszítik. A hatalmas festett üvegablak-együttes valósággal beragyogja az egész termet, páratlan esztétikai értéke miatt érdemes alaposabban is megtekinteni annak, aki látogatást tesz a Vakok Iskolájában.

Az üvegfestmény felső részén virág- és növénymotívumos sorminta, puttófigurák, valamint az ország címerének elemei láthatók (Fotó: Kozics Júlia)

Zsellér Imre alkotása a legnagyobb összefüggő festett üvegablak-együttes Magyarországon (Forrás: szecessziosmagazin.hu)​

Zsellér Imre utolsó éveiről keveset tudunk. Élete utolsó másfél évtizedében visszavonultan élt feleségével a tatai otthonukban. 1959. szeptember 8-án hunyt el.  Legkedveltebb mozaikképe, egy Szűz Mária-ábrázolás került a tatai temetőben található sírkövére. Kiemelkedő művészi teljesítménye érdemessé teszi arra, hogy Róth Miksa legnagyobb tanítványának megőrizzük az emlékét a művei megismerése által is.

Nyitókép: A Nádor terem szecessziós éke a két emeletnyi magasságú üvegablak (Fotó: Kozics Júlia)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó