2019. augusztus 20. 15:00

A Városligeti fasorban található Ráth György-villában szeptember közepéig látható a Lechner Ödön magyaros formanyelvét követő, de kevésbé ismert műépítész, Kőrössy Albert Kálmán életművét bemutató kiállítás. A művész születésének 150. évfordulójára is emlékező tárlatot a Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ rendezésében tekinthetjük meg.

Írta: Tudós-Takács Ernő

Ha Kőrössy Albert Kálmán életművéről kiállítást akarunk rendezni, akkor az egyik legjobb választás a fasori Ráth-villa: az épület szecessziós jellege és az állandó „A mi szecessziónk” című tárlat (amit honlapunkon korábban már bemutattunk) összhangban van a júniusban megnyílt időszaki kiállítással, amely a „Díszítő érzékkel átszőtt tudás” címet kapta.

A Városligeti fasori Ráth György-villa ad helyet a Kőrössy-kiállításnak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kőrössy Albert Kálmán sokszínű munkásságát két teremben követhetjük végig. Az első teremben a kétnyelvű tablókon az életmű különböző szakaszait ismerhetjük meg. Az első tablón láthatjuk pályája indulásának körülményeit és kapcsolatát Sebestyén Artúrral, akivel közös irodájuk is volt a korabeli Gyár utcában (ma Jókai utca). Kettejük kiemelkedő alkotása a ma már sajnos nem látható eklektikus Osztálysorsjáték palota. Az Eskü téri (ma Március 15. tér) palotát a második világháborús sérülései miatt lebontották.

A tárlat első termében az életmű nagy részéről áttekintést kapunk (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A századfordulón Kőrössy önálló irodát nyitott a Városligeti fasor 47. alatti saját tervezésű villájában, ami egyben életművének kiemelkedő alkotása is. Az allegórikus alakokkal gazdagon díszített homlokzatú villáról is láthatunk képet, csakúgy, mint a lépcsőházban látható hatalmas ólomüveg ablakról, ami Róth Miksa munkáját dicséri. Ugyanezen a tablón Madarassy-Beck Gyula dekoratív síremlékét is láthatjuk, amit szintén Kőrössy készített el.

A Kőrössy-villa a mester műterméül is szolgált (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Külön tablón szerepel a floreális szecesszió egyik korai, gyönyörű alkotása, a belvárosi Aulich utcai Walkó-ház, amely a növény- és állatmotívumokat ábrázoló homlokzati plasztikái által igen gazdagon díszített. Itt láthatunk korabeli képeken részleteket a Munkácsy Mihály utcai Sonnenberg-ház díszítéseiről is. A házat a háború után megfosztották hullámzó pártázatától és homlokzati díszeitől is, így sajnos ma már lecsupaszítva áll.

A kétnyelvű tablókon Kőrössy munkásságának egyes szakaszait külön mutatják be (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nagy értéke a tárlatnak, hogy több eredeti tervrajz is megtekinthető a vitrinekben: többek közt az Osztálysorsjáték palota és a Walkó-ház homlokzati tervei is, amelyeket a Budapest Fővárosi Levéltár bocsátott rendelkezésre.

A Walkó-ház homlokzati terve (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kőrössynek Lechner Ödönnel való kapcsolatát és a lechneri inspirációt a művészetében több munkája is jól érzékelteti. A Práter utcai Gonda-ház, a Szondi utcai Bíró-ház és a pártázatos terézvárosi főgimnázium (Kölcsey Ferenc Gimnázium) épületei már egyértelműen lechneri hatásúak.

Ugyanígy láthatjuk a tablókon az egykori tisztviselőtelepi főgimnázium épületét, amely később a Nemzeti Múzeum néprajzi tárának is helyet adott, ma pedig Tündérpalota néven ismert, és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum található benne. A korábbi műveitől eltérően itt már Kós Károly és a Fiatalok népies motívumvilága tükröződik az épületen.

Kőrössy az 1910-es években Kiss Gézával közösen három pénzintézetet is tervezett: a Nádor utcai Magyar Agrár- és Járadékbank díszes épületét és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank (Pozsony) és a Szabolcsi Agrár Takarékpénztár (Nyíregyháza) épületeit. Életművének utolsó szakaszát, az art deco felé közeledését is bemutatja a tárlat: jól mutatják ezt a Kristóf téri Kutnewski-ház és a Váci utcai Magyar Korona háza nevű munkái (utóbbiban működött a Korona kávéház).

Az első teremben a vitrineken és a tablókon kívül több különlegességet is láthatunk: például az egykori tisztviselőtelepi főgimnázium hagyatékából egy elektromágneses hangvillát, egy fehér és egy aranyszínű bagoly formájú épületkonzolt, amelyek a homlokzaton dekorációs és tartó szerepet töltöttek be. Ezen kívül gazdag archív és mai képanyag (a Magyar Építészeti Múzeum és Bélavári Krisztina által) is emeli a tárlat színvonalát, s ezek jól láthatóvá teszik Kőrössy épületdíszítéseinek egyes részleteit is. E sorok írója külön örült az Agrár- és Járulékbank Róth Miksa által készített üvegablaktervének is.

Bagoly formájú konzol a tisztiviselőtelepi főgimnázium honlokzatáról  (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A többi tervrajzhoz hasonlóan a Kőrössy-villa homlokzati tervét is a Budapest Főváros Levéltára bocsátotta a tárlat rendelkezésére (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A második terem archív képeken és szövegesen elsősorban az 1904-ben megnyílt Váci utcai Philanthia virágboltot mutatja be, amelynek Kőrössy a belső berendezéseit tervezte szecessziós stílusban. Az épület eredeti formájában és funkciójában ma is megtekinthető. A virágbolt jóvoltából helyett kapott a teremben egy intarziás, rézveretes szekrény, egy bársony sarokülőke és egy bádogbelsejű virágállvány is.

Archív kép a Philanthia virágbolt portáljáról, a kép előtt a bádogbelsejű virágcserép  (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Rézveretes intarziás pult a virágboltból (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összességében elmondható, hogy a kiállítás kurátora, Baldavári Eszter és segítői kitűnő munkát végeztek: Kőrössy munkásságán keresztül jól szemlélteti a tárlat a szecesszió sokoldalú, összetett, többféle hatást integráló mozgalom-jellegét és nem utolsósorban méltó emléket állít a 150 éve született, méltatlanul elfelejtett építészzseninek. Mindezekért csak ajánlani tudjuk a kiállítást, amely szeptember 15-ig megtekinthető a Ráth György-villában, ezt követően pedig az Országos Pedagógiai Könyvtár épületében.

Nyitókép: Összeállítás Kőrössy épületdekorációiból (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó