Írta: Flier Gergely

2020. január 8. 10:00

Mint Arany János Rege a csodaszarvasról című versében a szarvasgímet meglelni Hunornak és Magyarnak, körülbelül olyan nehéz a mai kutatónak Markup Béla Csodaszarvas díszkútjának történetét felkutatni. A Műcsarnokban kiállított kútszobrot 1932-ben vásárolta meg a főváros. Felállításának helyéül később a Halászbástyát jelölték ki, sajnos azonban nem akadtunk nyomára itt készült fényképnek a szoborról.

„Budavárában a közeli napokban új díszkutat állítanak fel: Markup Béla szobrászművész alkotását, akit orosz hadifogságában ihletett meg a magyar csodaszarvas regéje, ott fogamzott meg benne ennek a kútnak költői gondolata. Markup művészi tehetségének immár több művet köszönhet a főváros, többek között a parlament előtt álló ismert oroszlánokat is” – olvashatjuk  a Tolnai Világlapja 1940. július 3-i számában, az Ősmagyar díszkút a budai Halászbástyán című cikkben. A kútszobor további sorsa azonban nem ismert.

Markup Béla a Borsod vármegyei Hámoron született 1873-ban, tanulmányait Budapesten végezte. Az Országház oroszlánjai tették ismertté a nevét. A Szépművészet folyóirat 1943-as évfolyama így jellemzte a a szobrászművészt: „régi, nagynevű mestere kőnek, bronznak; bronznál is keményebb veretű egyénisége. Elsőrendű figuralista-voltán kívül kitűnő ismerője és – bronzon, kövön, porcelánon át – megszólaltatója az állatok világának. Felesleges felsorolnunk itt kiállított, magas művészi szintű, jellemző erővel teljes arcképszobrait és remekbe mintázott állatalakjait; igazi mestermunkák.”  A szobrász 72 éves korában, 1945. július 3-án hunyt el Budapesten.


Markup Béla arcképe a Tolnai Világlapja 1940-es évfolyamából

A korábban a Műcsarnokban kiállított Csodaszarvas kutat még 1932 nyarán vásárolta meg a főváros, mint Liber Endre Budapest szobrai és emléktáblái című művéből is megtudjuk. 1940-ig többször jelent meg róla olyan sajtóhíradás, miszerint a kútszobrot felállítják a Halászbástyán. A helyszínválasztást valószínűleg az indokolta, hogy a Halászbástya hét tornya a hét honfoglaló vezért szimbolizálja, emellett  a magyarság eredetét kutató Julianus barát szobra is a közelben található.

A szakirodalom – így az Akadémiai Kiadónál 1985-ben megjelent Magyar művészet 1919-1945 című munka és a Budapest köztéri szobrai 1692-1945 című kötet – úgy tudja, hogy a szobrot a Halászbástyán, a régi Pénzügyminisztérium (a mai Hilton szálló) épületének Duna felé eső oldalán ezt követően fel is állították, és 1945-ös pusztulásáig ott állt.

Azonban a Budapest köztéri szobrai 1692-1945 című kötetben megadott források nem dokumentálják megfelelően a felállítás pontos helyét és időpontját, valamint a korabeli sajtóközlések ismeretében ennek körülményei meglehetősen zavarosak. Különösen furcsa, hogy már az Éber László által szerkesztett, 1935-ben megjelent Művészeti Lexikon is megemlíti Markup Béla művei közt a Csodaszarvas díszkutat, mint a budapesti Halászbástyán álló művet.

A főváros közművelődési bizottsága 1940-ben (a Tolnai Világlapjának a Halászbástyán való közelgő felállítást, mint tényt közlő hírét megelőzően!) végül más felállítási helyszín mellett döntött, a Hunyadi János útnak a Halászbástya alatt elhelyezkedő, akkor újonnan létesített parkját kijelölve.

Hogy ez a helyszínmegjelölés pontosan mit jelent, nem egyértelmű. A Vár felé tartó Hunyadi János út éles kanyarulatától jobbra eső részét már ekkor is Hunyadi János egész alakos szobra uralta, valamint ezen a részen állt már akkor is a Kolozsvári testvérek 1373-ban készült, Prágában felállított  Szent György-szobrának másolata. Ezért inkább az útvonal éles kanyarulatán belüli rész képzelhető el, mint a Csodaszarvas kút tervezett helyszíne, de az itteni felállításról sajnos nem találtunk híradást. 

A szoborról fellelhető képek mindegyike műteremben, illetve szabad ég alatti ideiglenes tárolási helyen ábrázolja az elkészült kútszobrot. A II. világháború utáni években több összegzés is megjelent a főváros szobrait ért károkról. E tételes felsorolások között sem találunk említést Markup Béla Csodaszarvas kútjáról.

A Csodaszarvas kút egyetlen publikált fényképe a Tolnai Világlapja 1940. július 3-i számából

Markup Béla Csodaszarvas kútja igazán impozáns díszkút volt. A kút medencéjét tartó posztamensre két-két állatalak féldomborművét mintázta meg a művész: a párduc és szárnyas ló alakja, mint totemállatok védelmezik a kutat. A kör alakú medencén Arany János: Rege a csodaszarvasról című verséből fut körbe idézet.

A medence közepéről kiemelkedő, a főalak talapzatául szolgáló hajlított élű, állított téglalap alakú posztamens két oldalán a Csodaszarvas-monda szereplői, Hunor és Magyar szerepel, Dúl király leányaival. A Markup állatszobraihoz méltóan nagyszerű bronz szarvasalak méltósággal áll ki a kompozíció sziklaszirtet stilizáló csúcsára.

A kútszobornak a Tolnai Világlapja által közölt fényképe minden kétséget kizáróan nem a Halászbástyán vagy a Hunyadi János úton, hanem a Százados úti művésztelepen készült. Tudjuk, hogy a művésztelep Budapest ostroma során jelentős károkat szenvedett, így amennyiben a kútszobrot végül mégsem állították fel, és ott maradt a műtermek között, elképzelhető, hogy megrongálódott vagy elpusztult, de sorsáról nem találtunk híradást.

Tovább árnyalja a képet, hogy a Tabánban, a Szarvas téren tervezték egy csodaszarvas kút felállítását a grandiózus, de soha meg nem valósult tabáni építkezések részeként. Talán ez is okozhatta a kútszobor felállítása körüli bizonytalankodást.

Markup Béla Csodaszarvas kútjának egyelőre nem akadtunk nyomára, elrejtőzött a múlt homályában, hasonlóan a Hunor és Magyar szeme elől „elenyésző”   szarvasgímhez...

Nyitókép: A kútszobor képének részlete a Tolnai Világlapja 1940. július 3-i számából


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó