Keresés az archívumban

A Petőfi pontonhíd hatása Budapestre A Petőfi pontonhidat már 1945 novemberében felépítették, de télen a jég el is pusztította, ezért 1946 tavaszán, 80 évvel ezelőtt újra fel kellett építeni. Nézzük meg, a híd milyen hatással volt Budapestre!

Márai hazatért Budára – Állandó kiállítás nyílt a neves író emlékére Márai Sándor 28 éves korában, 1928-ban telepedett le Budán. A Mikó utcában talált otthonra, s a krisztinavárosi kávéházi élet szerves része lett mindennapjainak. Budai identitását nem feledte akkor sem, amikor elhagyni kényszerült hazáját, de Buda sem feledte el őt: emlékét folyamatosan ápolják egykori lakóhelyén, az I. kerületben. Most állandó kiállítást nyílt életművének bemutatására a Virág Benedek Házban.

Megújult a Zöld Péter játszótér a Millenáris Parkban A Millenáris Parkban a népmesei tematikájú Zöld Péter játszótéren megújultak az eszközök és új játékelemeket is elhelyeztek, így óriáscsúszdát, mérleghintát, faragott meseszobrokat, valamint a zenélő kút új állatsimogatóval bővült és 40 méternyi körpadot is kialakítottak. A bejáratot várkastély borítás szegélyezi tornyokkal, ablakokkal és mesés motívumokkal.

Kezdődik a budafoki Fáber-villa felújítása A budafoki Városház téren álló, helyi védettségű Fáber-villa felújítása március végén kezdődik, a rekonstrukció várhatóan még idén elkészül. Az épületben gyermekfogászat lesz, az alagsori rész pedig közösségi célokat fog szolgálni.

Szerkezeti problémák miatt tart zárva az Erzsébet-kilátó Az Erzsébet kilátót idén februárban zárta le a XII. kerületi önkormányzat, a közelmúltban pedig az is kiderült, hogy szerkezeti problémák miatt a tervezettnél hosszabb ideig tart zárva Budapest egyik legnépszerűbb kirándulási célpontja. Az 1910-ben átadott műemlék épületre teljes körű műszaki felülvizsgálat vár, ezután derül ki, milyen beavatkozásra van szükség a biztonságossá tételéhez.

Erdőtelepítés Mocsárosdűlőn: őshonos csemetéket ültettek Egy nap alatt 2500 őshonos csemetét ültettek el az óbudai Mocsárosdűlőn. Az új erdő gazdagítja majd az élővilágot, csökkenti a városi hőséget, és élhetőbb környezetet teremt.

Egy londoni épület ihlette a Corvin Áruházat – 100 éves lett Budapest ikonikus bevásárlóközpontja A Corvin Áruház több szempontból is a legek épülete: kiváló fekvésének köszönhetően sokáig a főváros legforgalmasabb bevásárlóközpontja volt, itt működött Budapest legelső mozgólépcsője, majd a szocializmus idején a leghanyagabb módon tussolták el a rossz állapotát. Néhány éve azonban szépen felújították, így március 24-én, megnyitásának 100. évfordulóján régi fényében ünnepelheti a születésnapját.

Az Országház tervezését irányító bizottság 145 éve kezdte meg munkáját A Kossuth téren álló Országház megtervezését koordináló bizottság Tisza Kálmán miniszterelnök vezetésével alakult meg 145 évvel ezelőtt. A közel húsz fős testületet politikusok, kormányzati és fővárosi vezetők, valamint építész szakemberek alkották, akiknek a hathatós munkája révén 1884-re elkészültek az új Országház első, véglegesnek szánt tervei.

Aki meg akarta változtatni Magyarországot – Széchenyi minisztersége 1848-ban Magyarország életében 1848. március 15-e minden szempontból fordulópont volt, a legjelentősebb fordulópontok egyike hazánk életében. A forradalom után felállt az első felelős magyar minisztérium (akkoriban az egész kormányra használták ezt a kifejezést), ahol tárcát kapott Széchenyi István is.

Elkészült a József főhercegi palota Szent György téri homlokzata A budavári Szent György tér felől már eredeti szépségében látható a József főhercegi palota. A Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte, 120 éve átadott épületet 1968-ban rombolták le. Újjáépítése után a palotába az Alkotmánybíróság költözik.

Reszketni méltóztatott a Helytartótanács március 15-én – Petőfiék diadalmenete A forradalmi tömeg 1848. március 15-én, ebéd után a budai Várba, a Helytartótanács épülete elé vonult, hogy átadja követeléseit, köztük a cenzúra eltörlésének igényét a végrehajtó hatalom képviselőinek. De mi is volt pontosan a Helytartótanács, és hol volt a központja? Elöljáróban annyit elárulhatunk: az épület ma is áll, és bárki megtekintheti, aki a Várban jár.

Indulhat a tervezés előkészítése a cinkotai Csobaj-tónál A cinkotai Csobaj-tó elhagyott bányaterületét a XVI. kerület zöldfelületként szeretné hasznosítani. A 20 hektáros területen élhető, tiszta, szép és természetes környezetet létrehozását ígérik. Indul a tervezés előkészítése.

Március 28-án nyit a Citadella Az újragondolt, átépített Citadella március 28-án nyílik meg a látogatók előtt. Az egykori zárt katonai erődből nyitott kulturális és turisztikai központ lett, udvarán új közparkkal, kávézóval, ágyútornyában a magyarság történetét bemutató látványos kiállítással. Kilátópontjairól a budapesti panorámában gyönyörködhetünk.

Felújítják a Lehel Csarnokot A XIX. század végéig egy temető volt a mai Lehel téren, de annak helyén már több mint száz éve piac működik. Bódéváros helyett évtizedekig vártak a helyiek egy korszerű épületre, amely megfelelő higiéniai feltételeket biztosít. Ez csak 2002-ben valósult meg, amikor felépült a Lehel Csarnok. A jövőre 25 éves épületet most felújítják.

Az utolsó konflis A konflisok és fiákerek a békebeli idők hangulatát idézik. A dualista kor Budapestjét, ezért is volt sokaknak fájó, hogy az 1920-as években fokozatosan tűntek el ezek a járművek a főváros utcáiról. Az utolsó konflisengedélyt 1931 tavaszán, 95 évvel ezelőtt vonták be.

A budapesti idő térhódítása Belegondoltunk abba, ha nem lenne vasút, akkor mi lenne az idővel? Miért ugyanannyi az idő Budapesten és mondjuk Debrecenben vagy Szombathelyen, holott a csillagászati dél mind a három városban valójában máskor van? A budapesti idő 1876-tól lett általános, legalábbis a vasútnál és Magyarországon.

Felújították a Placid atya parkot a Feneketlen-tó mellett Újbudán felújították a Feneketlen-tó melletti park Villányi út felőli fogadóterületét. Burkolt sétányokat építettek ki a Villányi úttól a tóig, a tér közepén pázsitos területet alakítottak ki, évelő növényeket ültettek 400 négyzetméteren, és hat fát ültettek.

Emlékművet avattak a békásmegyeri svábok kitelepítésének 80. évfordulóján A békásmegyeri sváb közösség 92 százalékát, 575 családot űztek el az otthonukból, a szülőföldjükről 80 évvel ezelőtt, a németek kitelepítésekor. Az akkor még önálló települést felfoghatatlan veszteség érte, amelyet ma sem hevertek ki az itt élők. Az évforduló alkalmából emlékművet avattak az elhurcoltak tiszteletére.

A Népligetben és a főváros más helyszínein 6500 fát ültettek el a napokban A nemzeti faültetés napján 6500 erdészeti facsemetét és 600 cserjét ültettek el Budapesten, a Főkert által fenntartott területeken civil emberek közreműködésével. Többek között a Népligetben, a XIII. kerületi Tahi parkban és a IV. kerületi Farkas-erdő Természetvédelmi Területen is szerveztek közösségi faültetést.

Budapest közlekedésbiztonsága 50 évvel ezelőtt Milyen volt a közlekedésbiztonság 50 éve, az új KRESZ bevezetésekor Budapesten? Az utakon sokkal kevesebb volt az autó, mint ma, de dinamikusan növekedett a számuk, ami természetesen befolyásolta a balesetek számát is.

Indulhat a Petőfi híd felújításának tervezése A Petőfi híd műszaki állapota folyamatosan romlik, ezért a BKK már 2021 és 2023 között elvégezte a korszerűsítés tervezésének előkészítését. A főváros a héten jóváhagyta a tervezési feladatokra vonatkozó közbeszerzési eljárás elindítását. Utoljára 1980-ban újították fel teljeskörűen a hidat.

A gyalogosokat védték az új szabályok Ma már Budapesten is okoszebrák segítik a gyalogosokat a közlekedésben, ám száz évvel ezelőtt még gyalogátkelőhely sem volt a magyar fővárosban: az első felfestés csak 1928-ban jelent meg. Ötven évvel ezelőtt egy újabb jelentős lépés történt: a Margit híd pesti hídfőjénél elhelyezték az első olyan táblát, amely jelezte az autósoknak, hogy zebra következik.

A Károlyi–Csekonics-palota különleges címere A Károli Egyetemnek napjainkban helyet adó Károlyi–Csekonics-palota homlokzatán látható két címerábrázolás különleges helyet foglal el az épület díszítményei között. A Reviczky utcai oldalon a fővárosban az egyik legszebb domborművű Károlyi-címer látható, míg bent az udvari homlokzaton egy igazán különleges és egyedi, ritkaságszámba menő kettős címerábrázolásnak lehetünk tanúi.

A Gellért-hegyi Citadella történetéről nyílt szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján látható tárlat bemutatja a Gellért-hegyhez és a Citadellához kapcsolódó történeti és vallási hagyományokat, katonai szerepeket, valamint azt a folyamatot is, melynek során az egykori fellegvár a város részévé, mára pedig megújult közösségi térré válhatott.

Zöldebb lesz a Dembinszky utca Gyalogos- és kerékpárosbarát lesz az erzsébetvárosi Dembinszky utca, ahol felújítják a járdákat és az úttest burkolatát, növelik a zöldfelületeket. Padokat, székeket, ivókutat is elhelyeznek, 36 fát ültetnek.

A Lánchíd címerei A Lánchíd az ország jelképe, nem mindegy tehát, hogy a hídon milyen állami jelképek szerepelnek. Tudták ezt régen is, ezért a híd kapuzatán a címereket többször is cserélték. Legutóbb, 30 éve az eredeti címereket állították helyre. De hogyan?

Amikor az állam beszállt a bérházépítésbe – Lakásgondok a XX. század elején Az otthonteremtés régen a mainál is nagyobb kihívást jelentett elődeink számára, a budapesti lakáshelyzet a főváros robbanásszerű népességnövekedése miatt a XX. század elejére kritikussá vált. A probléma megoldását a székesfőváros és az állam bérházak építésével is segítette.

A metróberuházások gyorsításáról döntöttek 50 éve Ötven éve az akkori kormány nagyszabású metrófejlesztési terveket fogadott el. A szocilaista gazdasági modell még nem fulladt ki teljesen, ezért azt gondolták, hogy a következő évtizedben nagyon sok pénzt tudnak metrófejlesztésre szánni. Az élet azonban felülírta a terveket.

Sétálóutcákat alakítanak ki Terézvárosban Zöld területek és közösségi terek veszik át több VI. kerületi utcában a parkoló autók helyét. Fákat ültetnek, dézsákban bokrokat és padokat helyeznek el, kiszélesítik a járdákat, zsebparkot is kialakítanak.

Elkészültek az Igazságügyi Palota dísztermének színes üvegablakai A Hauszmann Alajos által tervezett és az 1896-os millenniumi ünnepségek keretében átadott Kossuth téri Igazságügyi Palota folyamatban lévő felújításának keretében elkészültek az épület dísztermének színes üvegablakai. Archív fotók alapján rekonstruálták őket, nagy részük már a helyére került.

Petőfi sógora, a magyar irodalomtörténet csillaga – A 200 éve született Gyulai Pál pesti lakóháza A reformkor írói és költői a mai napig meghatározzák nemzeti kultúránkat, fontosságukat nem lehet eléggé hangsúlyozni. Petőfi vagy Vörösmarty munkásságát már a kortársaik elkezdték feldolgozni, közülük kiemelkedik Gyulai Pál. Petőfi feleségének, Szendrey Júliának a testvérét vette feleségül, igaz, csak a költő halála után. Együtt költöztek Pestre, a mai Bródy Sándor utcába, ahol a neves irodalomtörténész közel fél évszázadig lakott.

Árral szemben – Gőzhajó vitte Pestről a magyar gabonát A gőzhajózás a Dunán nemcsak azt jelentette, hogy kényelmesebben lehetett eljutni Bécsből Pestre vagy vissza, de nagyon jelentős gazdasági érdekek fűződtek ahhoz, hogy a Dunán az árral szemben is megbízható, olcsó szállítás épüljön ki, ezért is támogatta szinte mindenki a dunai gőzhajózást 195 évvel ezelőtt. A menetrendszerű közlekedés 1831 februárjában indult el.

Egy özvegyasszony végakaratából született a most értékesített Árpád Kórház Bár az egykori Árpád Kórház épületegyüttese vevőre talált a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus árverésen – ráadásul rekordáron, 1,74 milliárd forintért –, az Árpád úti bejáratnál még mindig az „Eladó” tábla fogadja az arra járót. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az 1920-as évek végén épült, Jendrassik Alfréd által tervezett épület sorsa. Azt viszont ismerjük, miként lett egy özvegyasszony végakaratából előbb húszágyas Újpesti Szegény Gyermekkórház, majd városrészeket ellátó egészségügyi intézmény.

A jégpálya kapta a vizet a vári lakosok helyett Budapesten a XIX. század második felében nagyon népszerű volt a korcsolyázás. Annyira, hogy a jégpálya kialakítása miatt több ezer embert hagytak három napra víz nélkül.

Már a tetőt építik a budavári palotán Az újjáépítés alatt álló Budavári Palota északi szárnyán megkezdődött a manzárdkupola acélszerkezetének építése. Ennek látványos eleme a manzárdtető és a kupolák tartószerkezeteinek beemelése. A kivitelezés utolsó fázisában kerülnek fel a tetőablakok, a padlásbevilágítók, a trófeumok, valamint a csúcsdíszek.

A pesti Hadik-házban halt meg Deák Ferenc 150 évvel ezelőtt A magyarországi lapok gyászkeretes tudósításokban adták hírül 1876. január végén, hogy meghalt Deák Ferenc. Súlyosbodó betegségéről szinte az egész ország tudott, és sejteni is lehetett a vég közeledtét, mégis megrendítően hatott a hír, hogy a „haza bölcse” január 28-án este „3/4 11-kor lehelte ki nagy lelkét.”

Ybl Miklós Duna-parti Vámházából 75 éve lett pesti egyetem Az egykori Fővámház, az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palota a II. világháborúban súlyosan megsérült. Szerencsére nem bontották el, hanem 1951-re átépítve helyreállították, és új funkciót kapott: ide költözött az önállóvá vált Közgazdaságtudományi Egyetem. Az egyetemisták 1951. január 25-től vehették birtokba az új épületüket.

Sósborszeszgyárból épült Budafokon a Kós Károly stílusát idéző városháza A budafoki városháza falai között egykor a híres Brázay-gyár működött, a múlt század első évtizedeiben itt állították elő a világhírű sósborszeszt, amelyért a kor írói és közéleti hírességei is rajongtak. Az egykori gyárépületből két budafoki szakember elképzelései által született meg az a középület, amely hármas árkádíves bejáratával, a homlokzat középső részének magas, keskeny ablakaival, boglyaíves nyílásaival, tornyaival leginkább Kós Károly népies ihletésű építészeti stílusát idézi. A ma már műemléki védettségű épület elődje száz évvel ezelőtt került Budafok tulajdonába. Akkor, amikor a frissen városi rangot kapott településnek új városházára volt szüksége.

Átadták az Esterházy Péter otthonából kialakított alkotóházat A magyar kultúra napján adták át az Esterházy Péter egykori rómaifürdői otthonából kialakított alkotóházat. A 2016-ban elhunyt Kossuth-díjas író Emőd utcai villája mostantól az irodalom szolgálatában áll: külföldi írókat, műfordítókat fogad, és kulturális rendezvényeknek biztosít teret.

Peronkapuk helyett villamosjegy Negyven éve változott meg a fizetési rend a metróban. Az addigi peronkapuk helyett, amelyekbe pénzérmét kellett dobni, megjelentek a jegykezelő automaták. A változtatás egyik célja a zsúfoltság enyhítése volt, de a mélyebb ok a viteldíjak emelkedésében volt kereshető.

Buda új vízműve, ami drága volt, de rossz A régi, elavult vízrendszert kívánta Buda városa megújítani, amikor 1855-ben új vízmű építéséről határozott. 1856. január 16-ra el is készült, és valóban növelte a vízellátás mennyiségét, de igazi megoldást, azaz megfelelő mennyiségű és tiszta vizet nem tudott adni. Az akkor új kútról már korábban írtunk itt a PestBudán, most arra térünk ki, mi volt a baj ezzel a rendszerrel.

Száz éve hunyt el Blaha Lujza, akiről már életében teret neveztek el A 100 éve elhunyt Blaha Lujzára emlékeztek a Fiumei úti sírkertben, felidézve a „nemzet csalogánya” életművét és a magyar kulturális emlékezetben betöltött szerepét. Blaha Lujza volt az első és máig az egyetlen magyar színésznő, akiről még életében közteret neveztek el, emlékét ma is őrzi a tér.

Az első női autóbusz-vezető Budapesten Az első női autóbusz-vezető Budapesten 75 éve állt munkába. Az 1950-es években egyre több, korábban férfiaknak „fenntartott" munkakört töltöttek be nőkkel, akkor is, amikor esetleg a feltételek erre alig voltak alkalmasak. Az első autóbusz-vezető hölgyet pár társa követte, utána negyedszázadig megint nem voltak női buszsofőrök Budapesten.

Verseny a jéggel 80 évvel ezelőtt A Kossuth híd építői halálos versenyt folytattak az idővel és az időjárással 80 évvel ezelőtt. A tét az volt, hogy előbb lesz-e kész a híd, mint ahogy az ideiglenes hidakat elviszi a zajló jég. A jég 1946. január 11–12-én valóban pusztított, de az új híd átadása napokra volt.

Citadella, Vár, múzeumok, egyetem: ezek a legfontosabb építkezések Budapesten 2026-ban Év eleje lévén idén is összegyűjtöttük azokat a fontosabb budapesti építkezéseket, épületeket, amelyek már a befejezésükhöz közelednek, és nemsokára átadhatják őket, amelyek 2026-ban is folytatódnak, és olyanokat is, amelyek hosszú ideje húzódnak – az új évben talán ezek is újrakezdődhetnek.

Fordulatot hozott Kossuth Lajos életében 185 évvel ezelőtt az új esztendő Mind közéleti, mind magánéleti, szempontból jelentős fordulatot és szerencsét hozott Kossuth Lajos életében 185 évvel ezelőtt az új esztendő. Az általa szerkesztett Pesti Hírlap 1841. január 2-án indult útjára, egy héttel később, január 9-én pedig házasságot kötött Meszlényi Teréziával.

Új tanösvényt adtak át a Budakeszi Vadaskertben Elkészült a Budakeszi Vadaskert új tanösvénye, amely a városközeli erdők világába enged betekintést. Az öt kilométer hosszú, tíz állomásból álló útvonalon kilátóterasz, változatos élőhelyek és erdei élménypontok várják a kirándulókat.

Ilyen volt egy hordógyáros villája az előző századfordulón Egy gazdag hordógyáros építtette a XIX. század végén, majd a mindenkori budafoki polgármester lakása lett a XXII. kerületi Városház téren álló Fáber-villa. A helyi védettség alatt álló, önkormányzati tulajdonú épületet kívül-belül teljesen rendbe hozzák, felújítják a homlokzatot, a tetőt, kicserélik a nyílászárókat, a kőelemeket is rekonstruálják.