Keresés az archívumban

Átadták az Esterházy Péter otthonából kialakított alkotóházat A magyar kultúra napján adták át az Esterházy Péter egykori rómaifürdői otthonából kialakított alkotóházat. A 2016-ban elhunyt Kossuth-díjas író Emőd utcai villája mosatntól az irodalom szolgálatában áll: külföldi írókat, műfordítókat fogad és kulturális rendezvényeknek biztosít teret.
Peronkapuk helyett villamosjegy Negyven éve változott meg a fizetési rend a metróban. Az addigi peronkapuk helyett, amelyekbe pénzérmét kellett dobni, megjelentek a jegykezelő automaták. A változtatás egyik célja a zsúfoltság enyhítése volt, de a mélyebb ok a viteldíjak emelkedésében volt kereshető.
Buda új vízműve, ami drága volt, de rossz A régi, elavult vízrendszert kívánta Buda városa megújítani, amikor 1855-ben új vízmű építéséről határozott. Az 1856. január 16-ra el is készült, és valóban növelte a vízellátás mennyiségét, de igazi megoldást, azaz megfelelő mennyiségű és tiszta vizet nem tudott adni. Az akkor új kútról már korábban írtunk itt a PestBudán, most arra térünk ki, mi volt a baj ezzel a rendszerrel.
Száz éve hunyt el Blaha Lujza, akiről már életében teret neveztek el A 100 éve elhunyt Blaha Lujzára emlékeztek a Fiumei úti sírkertben, felidézve a „nemzet csalogánya” életművét és a magyar kulturális emlékezetben betöltött szerepét. Blaha Lujza volt az első és máig az egyetlen magyar színésznő, akiről még életében közteret neveztek el, emlékét ma is őrzi a tér.
Az első női autóbusz-vezető Budapesten Az első női autóbusz-vezető Budapesten 75 éve állt munkába. Az 1950-es években egyre több, korábban férfiaknak „fenntartott" munkakört töltöttek be nőkkel, akkor is, amikor esetleg a feltételek erre alig voltak alkalmasak. Az első autóbusz-vezető hölgyet pár társa követte, utána negyedszázadig megint nem voltak női buszsofőrök Budapesten.
Verseny a jéggel 80 évvel ezelőtt A Kossuth híd építői halálos versenyt folytattak az idővel és az időjárással 80 évvel ezelőtt. A tét az volt, hogy előbb lesz-e kész a híd, mint ahogy az ideiglenes hidakat elviszi a zajló jég. A jég 1946. január 11–12-én valóban pusztított, de az új híd átadása napokra volt.
Citadella, Vár, múzeumok, egyetem: ezek a legfontosabb építkezések Budapesten 2026-ban Év eleje lévén idén is összegyűjtöttük azokat a fontosabb budapesti építkezéseket, épületeket, amelyek már a befejezésükhöz közelednek, és nemsokára átadhatják őket, amelyek 2026-ban is folytatódnak, és olyanokat is, amelyek hosszú ideje húzódnak – az új évben talán ezek is újrakezdődhetnek.
Fordulatot hozott Kossuth Lajos életében 185 évvel ezelőtt az új esztendő Mind közéleti, mind magánéleti, szempontból jelentős fordulatot és szerencsét hozott Kossuth Lajos életében 185 évvel ezelőtt az új esztendő. Az általa szerkesztett Pesti Hírlap 1841. január 2-án indult útjára, egy héttel később, január 9-én pedig házasságot kötött Meszlényi Teréziával.
Új tanösvényt adtak át a Budakeszi Vadaskertben Elkészült a Budakeszi Vadaskert új tanösvénye, amely a városközeli erdők világába enged betekintést. Az öt kilométer hosszú, tíz állomásból álló útvonalon kilátóterasz, változatos élőhelyek és erdei élménypontok várják a kirándulókat.
Ilyen volt egy hordógyáros villája az előző századfordulón Egy gazdag hordógyáros építtette a XIX. század végén, majd a mindenkori budafoki polgármester lakása lett a XXII. kerületi Városház téren álló Fáber-villa. A helyi védettség alatt álló, önkormányzati tulajdonú épületet kívül-belül teljesen rendbe hozzák, felújítják a homlokzatot, a tetőt, kicserélik a nyílászárókat, a kőelemeket is rekonstruálják.
Akik elsőként akarták a Várhegyet átfúrni – A Budai Alagút Társaság megalapítása A Budai Alagút Társaság első ülésére 1846. január 4-én került sor. A társaság elnöke Széchenyi István lett, és a cél nem volt más, mint átfúrni a Várhegyet, hogy a Lánchidat könnyebben el lehessen érni. De miért nem építették a hidat olyan helyre, ahol nem kellett volna alagút hozzá?
Egykor a városképet is meghatározták, mára a forgalomból is kivonták az utolsó Ikarusokat A BKV az év végével kivonja a forgalomból az Ikarus 412-es autóbuszait. Ehhez kapcsolódva azt idézzük fel, hogyan uralták, majd tűntek el lassan a budapesti városképből az Ikarus buszok.
Az első karácsony a háború után – Így ünnepelt Budapest 80 éve Megkönnyebbülten, de nem felhőtlenül élték meg az emberek 1945 karácsonyát: végre eljött a béke, de a város romos volt, a gazdasági helyzet nehéz, a pénz kevés, a veszteség elviselhetetlenül nagy. Díszes külsőségek híján ugyan, de az ünnep mégis felcsillantotta a reményt, hogy az új világ jobb lesz annál, mint ami az elmúlt években volt. Az aggasztó jelek azonban már ekkor megmutatkoztak.
A Duna-parti panoráma legyőzte az Erzsébet teret – Az Országház méltó helyének megtalálása London és Párizs volt a minta a budapesti Országház helyének kijelölésekor: a Temze-part és a Szajna-part parlamenti épületeinek különleges vízparti látványa döntő érv volt a Duna-parti helyszín kiválasztásához. Szenteste napján, 145 évvel ezelőtt hirdették ki azt a törvényt, amely kimondta, hogy az Országházat az V. kerületi Tömő téren – a mai Kossuth téren – kell felépíteni.
A kerékpárok kitiltása a belvárosból Kilencven évvel ezelőtt gyakorlatilag kitiltották a kerékpárokat Budapest belvárosából, sőt a hidakon való közlekedésüket is megnehezítették. A szabályszegőkre akár 200 pengős büntetés is várhatott.
A Szabadság tér vonzásában – Árverezik a székesfőváros egykori közlekedési társaságának székházát A Szabadság tér szélén, az ikonikus óriások árnyékában megbúvik egy kisebb, de nem kevésbé takaros épület. Sorsa a szomszédaihoz hasonlóan igen fordulatos, eredetileg ugyanis a mai BKV elődje, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság építtette, az utóbbi másfél évtizedben viszont a Nemzeti Adó- és Vámhivatal használta. A közelmúltban több belvárosi középülethez hasonlóan ezt is árverésre jelölték ki.
Átadták az állami építészeti díjakat a Pesti Vigadóban Kós Károly születésnapján, december 16-án a Magyar Építészet Napja alkalmából rangos díjakat adtak át a Pesti Vigadóban. A csak egyszer elnyerhető Kós Károly-életműdíjat Balázs Mihály vehette át, az Ybl Miklós-díjat három építész kapta meg.
A szántóföld közepén épült a cinkotai buszgarázs Ötven évvel ezelőtt, 1975. december 15-én vette birtokba Cinkotán az új buszgarázst s benne az új buszokat a BKV. A korszerű járművek és a korszerű telephely hozzájárult ahhoz, hogy a BKV jobban ki tudja szolgálni a budapesti közlekedési igényeket.
Már készül a Honvéd Főparancsnokság díszes homlokzati oszlopsora Süttői mészkőből készültek azok a monumentális, díszes faloszlopok, amelyek hamarosan a Honvéd Főparancsnokság külső homlokzatának két emeletet átfogó látványos elemeiként jelennek meg. Több darabban érkeztek a helyszínre, beépítésük megkezdődött. Ezek a háromnegyed oszlopok tartják majd az épület legfőbb ékességét, a már elkészült timpanont az abban lévő szoborcsoporttal.
Megjelent a budai várkapitányok történetét bemutató kötet A budai várkapitányok története – 700 év a Vár szolgálatában című új kiadvány a budai Vár évszázadokon át formálódó vezetéséről nyújt átfogó képet, részletesen bemutatva a várnagyok és várkapitányok szerepét a középkortól egészen a XX. századig.
Átadták a megújult Bethesda Gyermekkórházat A Bethesda Gyermekkórház főépületének homlokzatát és belső tereit felújították, a főbejárat és a váróterek is megszépültek. Ezenkívül komplex informatikai fejlesztést hajtottak végre, és létrehoztak egy új betegirányító központot.
Az első gőzvasút első próbamenete Ünnepélyes keretek közt tartották meg az első magyar gőzvasút első egy mérföldjén a próbameneteket 1845. november 10-én. A próbán József nádor is részt vett, aki több száz más kiválasztottal együtt 14 perc alatt elvonatozhatott Pestről Rákospalotára.
Háromszáz fát ültettek el a XVIII. kerületben Új Miyawaki-erdő született a XVIII. kerületben, ahol a Ferihegyi repülőtérre vezető út mellett, a Szemere István téren 300 facsemetét ültettek el. A japán botanikus módszere alapján városi környezetben is létrehozhatók gyorsan fejlődő mini erdők.
A Közlekedési Múzeum autóbuszai I. Az Ikarus autóbuszok a hazai járműgyártás ékkövei. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum az elmúlt évtizedben tekintélyes autóbusz-gyűjteményt hozott létre, amelyben régi és viszonylag új típusok is helyet kaptak. E buszok közül most azokat mutatjuk be, amelyek a korszakos Ikarus 200-as család előtt készültek. Két ilyen múzeumi autóbusszal a karácsonyi-szilveszteri időszakban Budapest utcáin is találkozhatunk.
Holnaptól több mint 50 éves Ikarusokkal utazhatunk A Közlekedési Múzeum nosztalgiaflottájának része az a két Ikarus autóbusz, amelyekkel holnaptól a forgalomban is találkozhatunk Budapest utcáin. Az Ikarus 311-es és a faros Ikarus 66-os a főváros kedvelt helyszínein tűnik majd fel.
Már látható a Hunyadi téri vásárcsarnok eredeti belső szerkezete Folyamatban van a Czigler Győző által tervezett Hunyadi téri vásárcsarnok belső tereinek a felújítása, és már látható a műemlék épület eredeti térszerkezete, mert elbontották a toldásokat. A belső rekonstrukció 2027-re fejeződik be.
Felavatták a 150 éve született Heim Pál szobrát Szobrot avattak a 150 éve született Heim Pálnak, a magyar gyermekgyógyászat kiemelkedő alakjának tiszteletére a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Bókay utcai részlegében.
Szintlépés a József Attila utcában – Pollack Mihály eladott bérháza A Belügyminisztérium nemrég értékesített hatalmas székháza mögött megbúvik egy kisebb épület, mely közel száz évvel idősebb a szomszédjánál. Pollack Mihály tervei szerint emelték még a XIX. század első felében, és eredetileg kétemeletes volt. A város fejlődésével párhuzamosan húztak rá további három szintet, így érte el a mai ötemeletes magasságát. A közelmúltban ezt a klasszicista gyökerű épületet is elárverezték a belügyminisztériumi épülettömb részeként.
A Magyar Rádió 100 éves A Magyar Rádió százéves. A hivatalosan, mindenki számára elérhető rádióadások 1925. december 1-én indultak el Magyarországon. A rádió nem volt már ismeretlen a magyarok előtt, hiszen „illegálisan” több mint két éve hallgathatták a kísérleti adásokat.
Elindult az őszi faültetési szezon A város minden pontjára telepítenek új fákat a Főkert munkatársai. A természetvédelmi területekre 8000 facsemete kerül, a fasorokban, parkokban pedig 1500 fát ültetnek ősszel.
Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály barátsága Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály nemcsak kortársak voltak, hanem egymást kölcsönösen tisztelő és becsülő igen szoros barátok is, ami később köztük családi kapcsolattá is fonódott. Megismerkedésük 1824-ben Pesten kezdődött és az egész reformkoron át tartott. Barátságuk Vörösmarty halálával ért véget 170 évvel ezelőtt, 1855-ben.
A Lánchíd második születésnapja A Lánchíd második születésnapja sem szólt a nagy ünnepségről, egy ködös reggelen, néhány fős küldöttség átadta a három év alatt teljesen átépített hidat. Az I. világháború alatt érthető, hogy elmaradt a vigalom, holott lett volna mit ünnepelni, hiszen a Lánchidat sikerült szépen átépíteni, sőt még el is nevezni.
Indul a BKV ünnepi fényflottája Budapest utcáin Az adventi és a karácsonyi időszak megszokott látványosságai Budapest utcáin a fényjárművek. Idén hat fényvillamos, egy fényfogas, egy fényhajó és a Mikulásbusz alkotja az ünnepi flottát.
Felállították az ország karácsonyfáját az Országház előtt Megérkezett a Parlament elé az ország karácsonyfája. A 23 méter magas ezüstfenyő vízkereszt napjáig díszíti a Kossuth teret.
A 175 éve született Alexander Bernát filozófusra emlékeztek a Kozma utcai temetőben A Nemzeti Örökség Intézete a filozófia világnapján Alexander Bernát születésének 175. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést a Kozma utcai temetőben, a magyar filozófus és esztéta felújított síremlékénél.
József főhercegi palota: kezdődik a díszlépcsőház és a díszterem újjáépítése A budavári Szent György téren megkezdődik az újjáépítés alatt álló József főhercegi palota belső tereinek kialakítása. A palota két történeti terét, az első emeleti impozáns báltermet és a díszlépcsőházat az eredeti formájának megfelelően rekonstruálják.
Védett történeti kert lett a Budai Arborétum A Budai Arborétum hivatalosan is védett történeti kert lett. A törvény hosszú távon garantálja a terület egyedülálló növényállományának és kerttörténeti értékeinek megőrzését.
Makovecz Imre-kiállítás nyílt a Műcsarnokban Születésének 90. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Műcsarnokban Makovecz Imre építészről. A tárlat rajzok, eredeti hang- és filmfelvételek, zenék, modellek és fotók segítségével mutatja be az építész szellemiségét, hitét, képzelőerejét és építészeti alkotásait.
Már készülnek az Igazságügyi Palota színes üvegablakai A Hauszmann Alajos által tervezett Kossuth téri Igazságügyi Palota központi csarnokának felülvilágító színes üvegablakait archív fotók alapján rekonstruálják, a munka már folyamatban van. Az üvegek új tartószerkezeti elemeit a napokban szállították a helyszínre.
Átadták a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika új épületét Hétszintes épülettel bővült a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, amelyben az új diagnosztikai és terápiás központ kapott helyet. Az új épületet híd köti össze a főépülettel, így az intenzív osztályok és a műtők szintkülönbség nélkül, zárt térben érhetők el.
A Récsei autóbuszgarázs építése 1930-ban Hatalmas, 7200 négyzetméteres autóbuszgarázst avattak fel 1930. november 15-én Budapesten, Zuglóban. Építészeti kialakítása kifejezetten igényes volt, és bár a kivitelezésekor még gigantikusnak tűnt, valójában a budapesti autóbuszüzem pár év alatt kinőtte.
Kezdődik a Bókay-kert felújítása A XVIII. kerületi Bókay-kert felújítása napokon belül megkezdődik. Az első szakaszban egy új, színes burkolatú gyalogossétányt alakítanak ki, a régi aszfaltozott parkoló helyén pedig környezetkímélő, vízáteresztő burkolatú új parkoló épül.
Tavasszal nyílik meg a látogatók előtt az újragondolt Citadella Újonnan kialakított belső terekkel, impozáns történelmi kiállítással, kilátóteraszokkal, új közparkkal várja az érdeklődőket a jövő év tavaszán megnyíló Citadella.
Átadták a Rokolya parkot Angyalföldön Egy korábbi autóparkoló helyén hozták létre a félhektáros parkot a XIII. kerületi Jász utca és Rokolya utca találkozásánál. A területen játszótér, sportpálya, fitnesztér és tanösvény is található, 79 fát telepítettek.
10 érdekesség a 75 éves Árpád hídról Az Árpád hidat 75 éve adták át. Az évfordulóhoz kapcsolódva 10 olyan érdekességet gyűjtöttünk össze az Óbudát és a XIII. kerületet összekötő dunai átkelőről, amelyek kevésbé ismertek a nagyközönség előtt.
Pest-Buda a reformkor kezdetekor: ezeket a házakat már az Akadémia-alapító Széchenyi István is látta A reformkor kezdete, az 1825-ös év óta eltelt idő történelmi távlatban ugyan nem sok, ám olyan eseménydús két évszázad van mögöttünk, amely gyökeresen formálta át Pest és Buda városképét. Maradt azonban jó pár épület, amely már 200 évvel ezelőtt is állt, így valószínűleg a reformkori időutazó számára is ismerős lenne.
Szabadtéri kiállításon mutatják be a 75 éves Árpád hidat Az Árpád hidat 1950. november 7-én adták át – ekkor még Sztálin híd néven. Az évforduló alkalmából az Óbudai Múzeum tablókiállítással várja az érdeklődőket.
Elkészült a kis belvárosi tér, ahová a Hermész-kutat is áthelyezték A Régi posta utca Duna felőli végében elkészült az a kis zöld tér, ahová a Váci utcában elbontott Hermész-kutat is áthelyezték. Az utcaszakaszt teljesen felújították, 10 új fát ültettek, utcabútorokat, ivókutat telepítettek, valamint a régi Pestet ábrázoló bronzmakettet is elhelyeztek.
40 éves a ferihegyi 2-es terminál Az új, évi 2 millió utasra tervezett 2-es terminálépület 1985. november 1-én nyílt meg Ferihegyen. Az új repülőtér épületét a régitől viszonylag távol, a két futópálya között építették fel. A 2-es terminál első vázlatát egy éttermi papírszalvétára skiccelték fel.
Az Erzsébet téren tervezték felépíteni a pesti Országházat a reformkorban Az 1843–1844-es pozsonyi országgyűlésen döntöttek arról a honatyák, hogy egy nemzetközi tervpályázat keretében Pesten, a mai Erzsébet téren Országházat építtetnek. Az itthon és külföldön meghirdetett pályázatra összesen 42 pályamű készült, de elbírálásukra főként a történelmi események alakulása miatt sohasem került sor. A ma álló Országházhoz pedig 1882-ben már egy másik, új pályázatot hirdettek.