Keresés az archívumban

Emléktáblát avattak Ocskay László honvéd századosnak a zuglói zsinagóga falán Felavatták a II. világháborúban több száz zsidó üldözöttet megmentő Ocskay László honvéd százados, a Világ Igaza emléktábláját a Thököly úti zsinagógában.

Különleges épületek nyílnak meg a Kulturális Örökség Napjain A Kulturális Örökség Napjain idén országszerte mintegy kétszáz helyszínen több mint 400 programmal várják a látogatókat. Szeptember 20-án és 21-én olyan épületeket is felkereshetünk, amelyek máskor nem látogathatók. Bejuthatunk a a Pénzügyminisztérium József nádor téri székházába, a budavári Sándor-palotába, az Országházba, a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Levéltár épületeibe, a pesti Vármegyeházára vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának épületébe is.

Felújítják a Szent Erzsébet teret Pesterzsébeten Elkészültek a felújítás előtt álló XX. kerületi Szent Erzsébet tér látványtervei. Több mint száz fát fognak ültetni, változatos zöldfelületek hoznak létre új padokkal, sétautakkal.

A 200 éve született Türr Istvánra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Megemlékezést tartottak a 200 éve, 1825-ben született Türr István megújult síremlékénél a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A legendás hazafi a magyar szabadságharc katonája, Garibaldi oldalán az olasz egység harcosa­, kormányzó és diplomata is volt.

Elindult az Iskolautca program Két fővárosi iskolánál, a XIV. és a XVII. kerületben elindult a Budapesti Közlekedési Központ által koordinált Iskolautca program, amelynek célja, hogy biztonságosabb legyen az intézmények közvetlen környezete. Az iskolautcák lehetnek állandóan lezárt, akár átalakított közterületek vagy csak meghatározott időszakokra – például reggel vagy délután – forgalom elől elzárt útszakaszok.

Amikor a metróról döntöttek A budapesti metró építésének elkezdéséről 1950. szeptember 15-én döntött a kormány. A nagy erővel beinduló építkezést a kommunista párt a saját ötleteként próbálta megjeleníteni, a beruházásnak közlekedési, politikai és katonai okai is voltak.

Pest-Buda a reformkor idején vált az ország fővárosává Pest-Buda városfejlődése a reformkor idején látványos változáson ment keresztül. Az ország többi városát megelőzve Pest igazi nagyvárossá fejlődött, Budával együtt pedig hazánk fővárosává vált. Ehhez azonban sok mindennek kellett megváltoznia. Széchenyinek köszönhetően más lett a két várossal kapcsolatos elképzelés, valamint átalakultak a gazdasági, társadalmi viszonyok, miközben Pest a kulturális és politikai élet központjává nőtte ki magát.

Kétszáz éve született Kozma Sándor, az első magyar legfőbb ügyész Az igazság apostolának nevezték, hatalmas tisztelet övezte életében és halála után is. Születésének 200. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben emlékeztek meg Kozma Sándorról, az első magyar legfőbb ügyészről. Síremlékét Kallós Ede készítette.

Megemelték a Flórián téri felüljárót Új fázisába lépett a Flórián téri déli felüljáró felújítása, a szakemberek speciális hidraulikus szerkezet segítségével megemelték a hídfők előtti első támaszköz szerkezetét, hogy a több mint negyvenéves sarukat korszerűbbekre cseréljék. Az emelőmunka és sarucsere várhatóan egy hétig tart. A déli hidat márciusban zárták le, a munkák előreláthatóan novemberre fejeződnek be.

A Lánchíd szineváltozása 1880-ban Miképp festették le a Lánchidat 145 évvel ezelőtt? 1880-ban egy vállalkozó valamivel több mint 8300 forintért vállalta el a Lánchíd teljes festését. Mit takart ez az összeg, és hogyan is végezték el akkoriban a híd festését?

Kétszáz éve jelent meg Vörösmarty Mihály hősi eposza, a Zalán futása Nemcsak a hazai történelemnek jeles dátuma 1825 kora ősze a reformkori országgyűlések nyitánya miatt, hanem irodalomtörténeti szempontból is fontos évszám. Kétszáz éve, 1825 szeptember elején jelent meg Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposza, ami országosan ismertté tette a frissen végzett, de inkább költői pályát választó ügyvédet. A mű új fejezetet nyitott Vörösmarty és a magyar irodalom életében egyaránt.

Emléktáblát avattak az újpesti Városháza fennállásának 125. évfordulóján Az újpesti Városháza 125 éve nyitotta meg kapuit. Az évforduló alkalmából a Városháza dísztermében emléktáblát avattak, és felidézték a városrész és az épület múltját.

A Nagykörút 25 évvel ezelőtti felújítása Az elmúlt hetekben, hónapokban ismét hangsúlyos téma lett a Nagykörút teljes felújításának szükségessége. Budapest e rendkívül fontos útjának legutóbbi nagyszabású, a teljes útvonalat érintő, 7 éven át tartó felújítása 25 éve fejeződött be.

Cinkotáig járhat a 2-es metró A gödöllői és a csömöri HÉV-vonalak felújításának tervezésére írt ki pályázatot az Építési és Közlekedési Minisztérium, ebből kiderül, hogy Cinkotáig metró válthatja fel a HÉV-et. A tervezőkkel 2026 márciusáig kötnek szerződést, a tervek elkészítésére és engedélyeztetére több mint 3,5 év jut, a kivitelezés 2030-ig indulhat meg.

Új bölcsőde nyílt az I. kerületben A Naphegyen, egy Dezső utcai villában nyílt meg az I. kerület legújabb bölcsődéje. A 120 éves épület egykor lakóház volt, legutóbb zeneiskola működött benne, majd üresen állt. A fatornyos villát a kerületi önkormányzat felújíttatta, az épületet a bölcsődei funkcióknak megfelelően alakították át.

A Margit híd szárnyhídja 125 éves A Margit híd szigeti szárnyhídját 125 éve, 1900. augusztus 19-én adták át. Az évfordulóhoz kapcsolódva nézzünk meg néhány érdekességet, amit talán kevesen tudnak erről a kis hídszerkezetről!

Ötvenöt éves a Libegő Az eredetileg Jánoshegyi Légpályának nevezett Libegőt 55 éve adták át a forgalomnak. A Libegő nagy siker lett, az első napokban tízezrek akartak utazni az új eszközön.

125 éves az újpesti Városháza Újpest ikonikus épülete, a Városháza 125 éve nyitotta meg kapuit. Az évforduló alkalmából helytörténeti séta és más események is felidézik az épület és a városrész múltját.

Holtfa-sövényt építettek a Népligetben A Népligetben holtfa-sövényt építettek a lemetszett ágakból, gallyakból, így egy hatalmas, természetes rovarhotelt hoztak létre. Ebben a holtfa-rakásban otthonra találnak a méhek, hangyák és egyéb hasznos élőlények, de megtelepedhetnek rajta a zuzmók, mohák vagy gombák is. A zöldhulladék, a lebomló növényi részek szerves anyaga visszajut a földbe.

7+1 budapesti épület, amely nélkül elképzelhetetlen lenne Szent István állama Bár borzasztó nehéz történelem jutott nekünk, magyaroknak, a Szent István királynak köszönhetően létrejött államunk ezer év múltán is létezik. De felmerülhet a kérdés, mely épületek jelképezik a nemzetet leginkább, melyek a legfontosabbak az államiságunk szempontjából. A lista természetesen szubjektív, azonban amelyek felkerültek rá, vitathatatlanul a legfontosabb helyet foglalják el a nemzettudat épületekben való megtestesülésének szempontjából.

Két épület, egy homlokzat – Árverés alatt a Garibaldi utca gyöngyszeme Az Országház környezete dúskál az ismertebbnél ismertebb épületekben, a közeli Garibaldi utca elegáns házai viszont a közelmúltig kevéssé voltak reflektorfényben. A nyáron azonban árverésen hirdettek meg itt egy állami tulajdonú ingatlant, így a mi figyelmünket is felkeltette az a hatalmas épület, amely az utca nyugati felét elfoglalja. Kiderült, hogy nem is egy, hanem két épület rejtőzik a terjedelmes homlokzat mögött.

Újabb szabadstrand nyílt a Dunán Újbudán megnyílt a Duna-fürdő Árasztó-part, így újabb fővárosi Duna-partszakaszon van lehetőség a strandolásra. A fürdőhely augusztus 31-ig látogatható.

Így rakták le a budapesti Duna-hidak alapjait A Lánchíd budai hídfőjének alapkövét 180 éve, három évvel a pesti után tették le. Ez a három év jórészt az alapozás előkészítéséről szólt, ezalatt valójában csak ástak. Miért tartott ennyi ideig ez a munka, és miért gyorsabb manapság? Hogyan épültek a későbbi Duna-hídjak alapjai?

Az első tömeges fővárosi idegenforgalmi csalogató – Az Országos Általános Kiállítás 1885-ben A budapesti Városliget területén 140 évvel ezelőtt szervezték az első olyan nagyszabású kiállítást, amelyen a teljes magyar ipar és mezőgazdaság bemutatkozott, felvonultatva a gazdasági és a technikai fejlődés legfrissebb eredményeit. A több mint 300 ezer négyzetméternyi területen megrendezett Országos Általános Kiállítás ország-világgal akarta tudatni, milyen óriási fellendülés, gyarapodás, virágzás indult Magyarországon.

Egy legendás vállalat születése A magyar állam 175 éve megalapított egy vállalatot, amelynek két, csődbe ment magánvállalkozás adta az alapját. Az 1870. augusztus elsején létrejött cég a következő 120 évben a magyar ipar egyik legmeghatározóbb üzeme lett.

Bányászélet a belvárosban – Árverés alatt az Arany János utca szecessziós gyöngyszeme A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság fő nyersanyaglelőhelye ugyan Nógrád vármegyében volt, székházát mégis Budapesten építette fel 1905–1907 között. A tervek elkészítésével a korszak egyik legtermékenyebb építészét, Wellisch Alfrédot bízták meg, aki szecessziós homlokzatot rajzolt, és gondot fordított arra is, hogy azon megjelenjen a bányászok élete. Az állami tulajdonú ingatlant most árverésen értékesítik.

Emlékhelyet alakítanak ki a terézvárosi Liszt Ferenc téren Terézvárosban emléket állítanak a nyilasuralom idején történt Liszt Ferenc téri vérengzés több száz áldozatának. A téren átfutó fekete törésnyomok mutatják majd azokat a helyeket, ahonnan az áldozatokat elhurcolták, a holttesteket eltemették.

Újraalkotják a Budavári Palota északi szárnyát díszítő trófeumokat Archív képek és pontos tervrajzok alapján rekonstruálják a monumentális trófeumokat, azaz hadijelvényeket, melyek egykor a Budavári Palota északi szárnyát díszítették. Az újjászülető homlokzatra öt páros trófeum, valamint egy egyalakos kerül majd.

Thék Endre életművéről nyílt kiállítás a Bakáts téri templomban Thék Endre a bútorművészet élvonalbeli képviselője, a hazai bútorgyártás megteremtője. Kastélyok, paloták és a századforduló legcsodálatosabb hazai épületeinek berendezései kötődnek a nevéhez – az Operaháztól a Budavári Palota Szent István-termének faburkolatáig. Most a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom altemplomában kiállítás mutatja be személyes életútját és a bútorgyárban kivitelezett jelentős termékeit, berendezéseit is.

Kormányzati paloták árverezése: elkelt az első belvárosi épület Az árverésre kijelölt belvárosi állami épületek közül elsőként a nyitóképünkön szereplő V. kerület, Alkotmány utca 27. szám alatti ház kelt el, amely már ki is került a befektetésre ajánlott állami ingatlanokat tartalmazó katalógusból. Két másik belvárosi kormányzati palota árverése is lezajlott a közelmúltban, de nem érkezett rájuk licit, így ismételten meghirdették őket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési oldalán.

Átadták a Dandár fürdő felújított beltéri részét Az 1930-ban megnyitott Dandár fürdő belső terének felújítása befejeződött,  augusztus 1-jétől a beltéri medencék is igénybe vehetőek. A belső medencetér szaunája, a zuhanyzósor, a gépészet is megújult, korszerűsödött és megszépült a medencetér.

A Lánchíd részvényeinek jegyzése 185 éve kezdődött A Lánchíd részvényeit 185 évvel ezelőtt kezdték el árusítani, azaz ekkortól lehetett jegyezni azokat. A részvények, amelyeket az építési költségek fedezésére bocsátottak ki, nem voltak olcsók, hiszen egy darab 500 forintba került, és bár a teljes összeget 5 év alatt kellett befizetni, mégsem volt nagy érdeklődés az értékpapír iránt.

Felújítják a Mester utcát Ferencvárosban Jövőre kezdődhet a IX. kerületi Mester utca belső szakaszának felújítása a Ferenc körút és a Haller utca közötti szakaszon. A tervek szerint a jelenleginél biztonságosabb, élhetőbb és akadálymentes utakat, új zöldfelületeket alakítanak ki, a terület pedig kerékpáros- és gyalogosbarát lesz.

Tervezés alatt a HÉV-vonalak felújítása Már készülnek a tervek a HÉV-vonalak felújítására, a munkálatokat a szentendrei HÉV-vel kezdik. Még az idén elindul 54 új HÉV-szerelvény beszerzése is.

Mintegy 600 fa sérült meg az Óbudai-szigeten A Főkert közzétette, milyen károkat okozott az Óbudai-sziget faállományában a július eleji vihar. Mintegy 600 fa sérült meg, egy részük ki is dőlt, a károk elhárítása mostanra befejeződött.

Szerkezetkész a Ludovika Campus új épülete Elérte legmagasabb pontját a Ludovika Campus új épülete, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén épülő Katasztrófavédelmi Intézet. Az Orczy-kertben található huszonnyolcezer négyzetméteres épületegyüttes a tantermek mellett többek között 220 fős kollégiummal és sportkomplexummal is kiegészül.

Az 1825-ös pozsonyi országgyűlést összehívó I. Ferencet Budán koronázták magyar királlyá II. József 1784-ben Bécsbe szállíttatta a magyar koronát, amit a halálakor, 1790 februárjában diadalmenetben hoztak a magyarok Budára, és a továbbiakban a budai Várban őrizték. Budán koronázták magyar királlyá I. Ferencet 1792-ben, ezzel Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony és Sopron után Buda a koronázóvárosok sorába lépett.

Új ingatlanok kerültek helyi védelem alá a XII. kerületben Tizenegy újabb épület kapott helyi védelmet a Hegyvidéken, többek között villák, nyaralók, társasházak és egy laktanya.

A könyvkötészet aranykorát megidéző kiállítás nyílt a Ráth György-villában Gottermayer Nándor könyvkötő a XIX. század végén a saját iparágában épp olyan kiemelkedő mesternek számított, mint Róth Miksa az üvegművészetben vagy Thék Endre a bútorgyártásban. A legjelentősebb hazai könyvkötészet tulajdonosa volt. Fontos szerepet játszott a Jókai-kötetek megjelentetésében is, ezért az idei Jókai-emlékévhez kapcsolódóan kiállítás nyílt az élettörténetéről az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Ráth György-villában, a Városligeti fasorban.

Ahol gőzmozdonyt is vezethettek a látogatók – 25 éve nyílt meg a Magyar Vasúttörténeti Park Budapesten A Magyar Vasúttörténeti Park, ez az egyedülálló vasúti skanzen 25 éve nyílt meg Budapest XIV. kerületében, a Tatai úton, a MÁV egykori északi fűtőházában. Már a megnyitáskor is már jelentős kiállítással rendelkezett az azóta folyamatosan bővülő park, a 25. évfordulót pedig egy nagyszabású kiállítással ünneplik meg.

Erőteljes díszítettség szecessziós elemekkel – A 100 éve elhunyt Schütz Rezső bérpalotái Idén 100 éve, 1925. június 29-én hunyt el Schütz Rezső, a korai szecessziós építészet egyik hazai képviselője, aki a dualizmus korában Budapest bérházainak sorát tervezte. Házai, noha legtöbbjük kissé megváltozott, ma is meghatározzák a főváros arculatát. Az egyik legismertebb munkája a Mátyás pincének otthont adó palota a Március 15. téren. Cikkünk Schütz Rezső életművét tekinti át.

Ismét megnyílt a Mária Magdolna-torony a budai Várban Újra megnyitotta kapuit a Mária Magdolna-torony az I. kerületi Kapisztrán téren, a budai Várban. A késő gótikus stílusban épült Magdolna-torony a Kapisztrán tér legrégibb épülete. A XV. század végén a Mária Magdolna-plébániatemplom háromhajós épületének a nyugati oldalán húzták fel az öt emelet magasságú tornyot.

Mi maradt és mi változott? – Bejártuk a megújuló Citadellát A jelenleg még zajló, várhatóan 2026 tavaszára befejeződő felújítás során a zárt erődből nyitott épületté válik a Citadella, amelybe minden oldalról be lehet majd menni, üveghídon kelhetünk át, de közben a háborúk nyomait is megnézhetjük a falakon. Az épület több mint 120 év múltán kap új, átfogó funkciót. Exkluzív séta keretében jártuk be a részben már elkészült épületet.

Megnyílt a budai Vár legújabb mélygarázsa A budai Vár harmadik parkolóháza, a Várgarázs 3. a Várhegy nyugati oldalán található, be- és kijárata a Palota útra vezet. A parkoló szintjeit a magyar történelem jelentős uralkodóházainak címereivel jelölték meg.

A Batthyány téri vásárcsarnok átépítése – Bevásárlóközpont lett az egykori piacból Ötven éve adták át az átépített Batthyány téri vásárcsarnokot, amelyben 80 millió forintból alakítottak ki bevásárlóközpontot. Az eredetileg fedett piacnak készült épületben a budapestiek légkondicionált, szupermarket jellegű áruházzal és kétszintes, mozgólépcsővel összekapcsolt vásárlótérrel találkozhattak. A csarnokot 1975. július 10-én nyitották meg.

A kivilágított fővárost láthatjuk a Libegők éjszakáján Az 1970-ben átadott Zugligeti Libegő a főváros egyik legismertebb nevezetessége, ahonnan egyedülálló kilátás nyílik Pestre, Budára és a környező helyekre. Az idei Libegők éjszakáján, július 12-én a kivilágított fővárost is megcsodálhatjuk.

Zöldfolyosót alakítanak ki a Rákos-patak partján A Rákos-patak mentén, a XIII. kerületi Béke utca – Futár park – Jász utca közötti szakaszon mintegy 6000 négyzetméteres területet újítanak meg. Zöldfolyosót, sétányokat, tanösvényt alakítanak ki és egy petanque-pályát is építenek. A cél a városi hőszigethatás mérséklése, a levegő minőségének javítása, a zaj- és légszennyezés csökkentése.

Új tanösvény mutatja be a Kis-Duna-part természeti kincseit A Kis-Duna kincsei tanösvény interaktív, játékos formában, QR-kódok segítségével mutatja be Csepel természeti kincsének növény- és állatvilágát.