Keresés az archívumban

Új helyszínen nyílt meg a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállítással és három időszaki tárlattal várja a látogatókat új otthonában, a Nádasdy utca 48. szám alatt. Ipartörténeti emlék, egy patika enteriőrje is látható, valamint a Gránit Kőedénygyár tárlata, amely betekintés ad a tervezési és gyártási folyamatokba.

Beporzóbarát kerttel bővült az Állatkert A Fővárosi Állat- és Növénykertben új beporzóbarát kertet alakítottak ki. A kezdeményezés célja, hogy a kert menedéket, táplálékot és élőhelyet nyújtson olyan fontos beporzó rovaroknak, mint a vadméhek, poszméhek, lepkék és zengőlegyek. A Zümmögő sétány elnevezésű tanösvényen is végigsétálhatunk.

A 150 éves Margit híd érdekességei A Margit híd 150 éves, hiszen első alkalommal 1876. április 30-án adták át a forgalomnak. A kerek évfordulóhoz kapcsolódva nézzünk meg 10 érdekes és talán nem annyira ismert tényt e szép, sárga hidunk történetéből.

Nyár közepén megnyílik a Biodóm Az 1,7 hektár alapterületű Biodóm közel egyhektáros központi csarnokát nyitják meg a látogatók előtt nyáron, ahol városi oázis várja majd az érdeklődőket. Az új látványosságban 13 ezer trópusi és szubtrópusi növényt és néhány ritka, különleges állatfajt, például hulmánt és bali seregélyt lehet majd megcsodálni, valamint egy vízesés is lesz.

Százéves épületek nyílnak meg májusban A Budapest100 rendezvény idén újra a 100 éves lakóházakat és intézményeket mutatja be. A budapesti nyitott házak hétvégéjén 41 helyszínen több mint kétszáz programmal várják a látogatókat. Az egykori Corvin áruház, a Puskin Mozi épülete, a Bethlen-udvar, a Piarista Gimnázium és az Akácfa utcai BKV-székház is megnyitja kapuit.

Stróbl Alajos életművéről nyílt szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban és a Csikós udvarban Stróbl Alajos születésének 170., valamint halálának 100. évfordulója alkalmából nyílt meg a Képmás szobrokkal című szabadtéri tablókiállítás. A tárlat két helyszínen várja a látogatókat: a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján a szobrászművész pályájának kezdeti szakaszát mutatja be, míg a Csikós udvarban a későbbi, ikonikus alkotások kerülnek a középpontba.

Europa Nostra-díjat kapott az Operaház A Magyar Állami Operaház 2022-ben befejeződött felújítása rangos elismerést kapott. Az Ybl Miklós által tervezett, 1884-ben épült Andrássy úti épület műemléki rekonstrukciója és a kor követelményeinek megfelelő modernizálása a Műemlékvédelem és adaptív újrahasznosítás kategóriában nyerte el az Europa Nostra-díjat, az Európai Unió legrangosabb örökségvédelmi elismerését.

Csekonics Margit grófnő különleges palotája A mai Károlyi-Csekonics rezidencia építtetője gr. Károlyi Istvánné született Csekonics Margit grófnő volt, aki a neves bécsi, színházépítésre szakosodott építészpárost, Ferdinand Fellnert és Hermann Helmert bízta meg 1881-ben a palotaegyüttes megtervezésével. Az épület számos egyedi, többnyire a korábbi palotaépítkezésektől eltérő sajátosságokat tartalmazott. Ilyennek számított az épület stílusa, alaprajzi elrendezése és az angolosan kialakított nappalija, amit nem szalonnak, hanem hallnak neveztek.

Felújítják az Örs vezér terét – A Gomba megtartását kérik a zuglói lakosok Nyáron kezdődik a város egyik forgalmas közlekedési csomópontjának, az Örs vezér terének a megújulása. Nagyobb zöldfelület és átláthatóbb közterület jön létre, a tervek szerint elbontják a pavilonsort és a Gombát is.

Megújul a Madách tér környezete Az erzsébetvárosi Madách Imre út Rumbach Sebestyén utca és Asbóth utca közötti szakaszát faltól falig felújítják. Az úttest és a járda egy szintbe kerül, új burkolatot kap, a parkolók helyén zöldfelületet alakítanak ki, 15 fát ültetnek.

A budapesti rendőrség újjászervezése Budapest helyzete a dualizmus alatt is különleges volt, mert akkor ugyan még nem létezett egységes állami rendőrség, az 1881-ben átszervezett budapesti rendőrség állami intézmény volt. Pontos szerepét az az év tavaszán, 145 évvel ezelőtt elfogadott törvény határozta meg.

Szombaton megnyílik a műemléki védettségű Szépilona villamoskocsiszín A lóvasút kiszolgálására épült 145 évvel ezelőtt, 1881-ben, de már 1896-tól a villamosoké a budai Szépilona kocsiszín. A műemléki védettségű remíz április 18-án, szombaton megnyitja kapuit a nagyközönség előtt: favázas nosztalgiavillamosok, retró szerelvények, hóseprő mozdony, toborzóvillamos is várja az érdeklődőket.

A modern és az art deco bűvöletében – Árkay Bertalan korai épületei Árkay Bertalan a XX. századi építészetünk egyik meghatározó alakja volt és bár apja révén jelentős helyzeti előnyből kezdte pályáját, saját tehetségének és szorgalmának köszönhetően vált belőle kiváló szakember. A 125 évvel ezelőtt született építész a képességeit megcsillogtatta már a legkorábbi munkáiban is, melyek többsége lakóház volt. Írásunkban ezekből szemezgetünk.

A budai Skála hatása Új, nagy „nyugati” áruház nyílt 50 éve Budán, ami egész más élményt hozott a vásárlásba, mint amit a szocialista hiánycikkgazdaságban élő magyarok addig megszoktak. Ez volt az 1976. április 3-án megnyílt, és 2007-ig létező Budai Skála.

Egy lipótvárosi épület színes története – 150 éves a Burián-ház Budapesten rengeteg bérház épült a XIX. század során, melyek gyakran nagyon hasonlóan néznek ki. Mégis sokuk őriz olyan jellegzetességeket, amelyek egyedivé teszik őket. Ilyen a szigorú szabályosságáról ismert Lipótváros egyik épülete is, a Zrínyi és az Október 6. utcák találkozásánál álló Burián-ház. Tervezője Kallina Mór, akinek ez a korai munkái közé tartozik, de már megfigyelhetők rajta olyan jelek, amelyek előre vetítik későbbi főműveit, például a Honvéd Főparancsnokságot.

Megnyílt a megújult Citadella Húsvétvasárnap megnyitotta kapuit a felújított Citadella, ahol egy ingyenesen bejárható közpark, örökmécses és A szabadság bástyája című kiállítás várja a látogatókat. Új kilátóteraszok és kilátópontok épültek, az erőd állandó díszkivilágítást kapott.

A Golgota tértől a Rezső térig – Egy keresztút XX. századi kálváriája A húsvéti ünnepkör hagyományos eleme a nagypénteki keresztút, amivel Krisztus kínszenvedésére emlékezünk. A keresztutakat, vagyis kálváriákat magaslatokra szokás építeni, hiszen Jézusnak is a Koponyák hegyére, a Golgotára kellett felmennie. Pesten jobb híján Józsefváros külső részére került a kálvária, amely Budapest ostromakor súlyos sérüléseket szenvedett és később az épen maradt darabjait a Rezső térre szállították.

Klebelsberg-kiállítás a Pesti Vigadóban Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatási miniszter kultúrateremtő tevékenységét mutatja be egy új kiállítás a Pesti Vigadóban, a Magyar Építészeti Múzeum szervezésében.

Léghajó Pest egén 1846-ban Léghajós kísérletnek lehettek szemtanúi a pest-budai lakosok 180 évvel ezelőtt, 1846 tavaszán. Egy német léghajós emelkedett a magasba, és ezt a csodát a közel állók jó pénzért, a messzebbről bámulók ingyen láthatták. A repülés ekkor még csak látványosság volt, de megerősítette a hitet a technikai haladásban.

Tízezer lakást terveznek Rákosrendezőre – Kihirdették a pályázat nyerteseit Kihirdették a rákosrendezői urbanisztikai és közterület-fejlesztési tervpályázat eredményét. A beérkezett 14 pályaműből választották ki azt a négyet, amelyekből 2028-ra összeállhat a végső terv. Tízezer új lakást és legalább 25 hektár zöldterületet terveznek a városrészre.

Átadták a Ludovika Campus új képzési központját A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapításának 15. évfordulója alkalmával átadták a Ludovika Campus új épületét, a Széchenyi Ödön Képzési Központot. Az Orczy-kertben található intézményben helyet kap a Katasztrófavédelmi Intézet, a nemzetbiztonsági képzések és a tanárképző kar. Az új épület előtt felavatták Széchenyi Ödön szobrát.

Felavatták Keleti Ágnes szobrát a Belvárosban Ünnepélyes keretek között felavatták az ötszörös olimpiai bajnok tornász, Keleti Ágnes szobrát az V. kerületi Hild téren, egykori lakásának szomszédságában. A bronzszobor a legendás sportolót spárgázás közben ábrázolja.

A Petőfi pontonhíd hatása Budapestre A Petőfi pontonhidat már 1945 novemberében felépítették, de télen a jég el is pusztította, ezért 1946 tavaszán, 80 évvel ezelőtt újra fel kellett építeni. Nézzük meg, a híd milyen hatással volt Budapestre!

Márai hazatért Budára – Állandó kiállítás nyílt a neves író emlékére Márai Sándor 28 éves korában, 1928-ban telepedett le Budán. A Mikó utcában talált otthonra, s a krisztinavárosi kávéházi élet szerves része lett mindennapjainak. Budai identitását nem feledte akkor sem, amikor elhagyni kényszerült hazáját, de Buda sem feledte el őt: emlékét folyamatosan ápolják az egykori lakóhelyén, az I. kerületben. Most állandó kiállítást nyílt életművének bemutatására a Virág Benedek Házban.

Megújult a Zöld Péter játszótér a Millenáris Parkban A Millenáris Parkban a népmesei tematikájú Zöld Péter játszótéren megújultak az eszközök, és új játékelemeket is elhelyeztek, így óriáscsúszdát, mérleghintát, faragott meseszobrokat, valamint a zenélő kút új állatsimogatóval bővült, és 40 méternyi körpadot is kialakítottak. A bejáratot várkastélyborítás szegélyezi tornyokkal, ablakokkal és mesés motívumokkal.

Kezdődik a budafoki Fáber-villa felújítása A budafoki Városház téren álló, helyi védettségű Fáber-villa felújítása március végén kezdődik, a rekonstrukció várhatóan még idén elkészül. Az épületben gyermekfogászat lesz, az alagsori rész pedig közösségi célokat fog szolgálni.

Szerkezeti problémák miatt tart zárva az Erzsébet-kilátó Az Erzsébet kilátót idén februárban zárta le a XII. kerületi önkormányzat, a közelmúltban pedig az is kiderült, hogy szerkezeti problémák miatt a tervezettnél hosszabb ideig tart zárva Budapest egyik legnépszerűbb kirándulási célpontja. Az 1910-ben átadott műemlék épületre teljes körű műszaki felülvizsgálat vár, ezután derül ki, milyen beavatkozásra van szükség a biztonságossá tételéhez.

Erdőtelepítés Mocsárosdűlőn: őshonos csemetéket ültettek Egy nap alatt 2500 őshonos csemetét ültettek el az óbudai Mocsárosdűlőn. Az új erdő gazdagítja majd az élővilágot, csökkenti a városi hőséget, és élhetőbb környezetet teremt.

Egy londoni épület ihlette a Corvin Áruházat – 100 éves lett Budapest ikonikus bevásárlóközpontja A Corvin Áruház több szempontból is a legek épülete: kiváló fekvésének köszönhetően sokáig a főváros legforgalmasabb bevásárlóközpontja volt, itt működött Budapest legelső mozgólépcsője, majd a szocializmus idején a leghanyagabb módon tussolták el a rossz állapotát. Néhány éve azonban szépen felújították, így március 24-én, megnyitásának 100. évfordulóján régi fényében ünnepelheti a születésnapját.

Az Országház tervezését irányító bizottság 145 éve kezdte meg munkáját A Kossuth téren álló Országház megtervezését koordináló bizottság Tisza Kálmán miniszterelnök vezetésével alakult meg 145 évvel ezelőtt. A közel húsz fős testületet politikusok, kormányzati és fővárosi vezetők, valamint építész szakemberek alkották, akiknek a hathatós munkája révén 1884-re elkészültek az új Országház első, véglegesnek szánt tervei.

Aki meg akarta változtatni Magyarországot – Széchenyi minisztersége 1848-ban Magyarország életében 1848. március 15-e minden szempontból fordulópont volt, a legjelentősebb fordulópontok egyike hazánk életében. A forradalom után felállt az első felelős magyar minisztérium (akkoriban az egész kormányra használták ezt a kifejezést), ahol tárcát kapott Széchenyi István is.

Elkészült a József főhercegi palota Szent György téri homlokzata A budavári Szent György tér felől már eredeti szépségében látható a József főhercegi palota. A Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte, 120 éve átadott épületet 1968-ban rombolták le. Újjáépítése után a palotába az Alkotmánybíróság költözik.

Reszketni méltóztatott a Helytartótanács március 15-én – Petőfiék diadalmenete A forradalmi tömeg 1848. március 15-én, ebéd után a budai Várba, a Helytartótanács épülete elé vonult, hogy átadja követeléseit, köztük a cenzúra eltörlésének igényét a végrehajtó hatalom képviselőinek. De mi is volt pontosan a Helytartótanács, és hol volt a központja? Elöljáróban annyit elárulhatunk: az épület ma is áll, és bárki megtekintheti, aki a Várban jár.

Indulhat a tervezés előkészítése a cinkotai Csobaj-tónál A cinkotai Csobaj-tó elhagyott bányaterületét a XVI. kerület zöldfelületként szeretné hasznosítani. A 20 hektáros területen élhető, tiszta, szép és természetes környezetet létrehozását ígérik. Indul a tervezés előkészítése.

Március 28-án nyit a Citadella Az újragondolt, átépített Citadella március 28-án nyílik meg a látogatók előtt. Az egykori zárt katonai erődből nyitott kulturális és turisztikai központ lett, udvarán új közparkkal, kávézóval, ágyútornyában a magyarság történetét bemutató látványos kiállítással. Kilátópontjairól a budapesti panorámában gyönyörködhetünk.

Felújítják a Lehel Csarnokot A XIX. század végéig egy temető volt a mai Lehel téren, de annak helyén már több mint száz éve piac működik. Bódéváros helyett évtizedekig vártak a helyiek egy korszerű épületre, amely megfelelő higiéniai feltételeket biztosít. Ez csak 2002-ben valósult meg, amikor felépült a Lehel Csarnok. A jövőre 25 éves épületet most felújítják.

Az utolsó konflis A konflisok és fiákerek a békebeli idők hangulatát idézik. A dualista kor Budapestjét, ezért is volt sokaknak fájó, hogy az 1920-as években fokozatosan tűntek el ezek a járművek a főváros utcáiról. Az utolsó konflisengedélyt 1931 tavaszán, 95 évvel ezelőtt vonták be.

A budapesti idő térhódítása Belegondoltunk abba, ha nem lenne vasút, akkor mi lenne az idővel? Miért ugyanannyi az idő Budapesten és mondjuk Debrecenben vagy Szombathelyen, holott a csillagászati dél mind a három városban valójában máskor van? A budapesti idő 1876-tól lett általános, legalábbis a vasútnál és Magyarországon.

Felújították a Placid atya parkot a Feneketlen-tó mellett Újbudán felújították a Feneketlen-tó melletti park Villányi út felőli fogadóterületét. Burkolt sétányokat építettek ki a Villányi úttól a tóig, a tér közepén pázsitos területet alakítottak ki, évelő növényeket ültettek 400 négyzetméteren, és hat fát ültettek.

Emlékművet avattak a békásmegyeri svábok kitelepítésének 80. évfordulóján A békásmegyeri sváb közösség 92 százalékát, 575 családot űztek el az otthonukból, a szülőföldjükről 80 évvel ezelőtt, a németek kitelepítésekor. Az akkor még önálló települést felfoghatatlan veszteség érte, amelyet ma sem hevertek ki az itt élők. Az évforduló alkalmából emlékművet avattak az elhurcoltak tiszteletére.

A Népligetben és a főváros más helyszínein 6500 fát ültettek el a napokban A nemzeti faültetés napján 6500 erdészeti facsemetét és 600 cserjét ültettek el Budapesten, a Főkert által fenntartott területeken civil emberek közreműködésével. Többek között a Népligetben, a XIII. kerületi Tahi parkban és a IV. kerületi Farkas-erdő Természetvédelmi Területen is szerveztek közösségi faültetést.

Budapest közlekedésbiztonsága 50 évvel ezelőtt Milyen volt a közlekedésbiztonság 50 éve, az új KRESZ bevezetésekor Budapesten? Az utakon sokkal kevesebb volt az autó, mint ma, de dinamikusan növekedett a számuk, ami természetesen befolyásolta a balesetek számát is.

Indulhat a Petőfi híd felújításának tervezése A Petőfi híd műszaki állapota folyamatosan romlik, ezért a BKK már 2021 és 2023 között elvégezte a korszerűsítés tervezésének előkészítését. A főváros a héten jóváhagyta a tervezési feladatokra vonatkozó közbeszerzési eljárás elindítását. Utoljára 1980-ban újították fel teljeskörűen a hidat.

A gyalogosokat védték az új szabályok Ma már Budapesten is okoszebrák segítik a gyalogosokat a közlekedésben, ám száz évvel ezelőtt még gyalogátkelőhely sem volt a magyar fővárosban: az első felfestés csak 1928-ban jelent meg. Ötven évvel ezelőtt egy újabb jelentős lépés történt: a Margit híd pesti hídfőjénél elhelyezték az első olyan táblát, amely jelezte az autósoknak, hogy zebra következik.

A Károlyi–Csekonics-palota különleges címere A Károli Egyetemnek napjainkban helyet adó Károlyi–Csekonics-palota homlokzatán látható két címerábrázolás különleges helyet foglal el az épület díszítményei között. A Reviczky utcai oldalon a fővárosban az egyik legszebb domborművű Károlyi-címer látható, míg bent az udvari homlokzaton egy igazán különleges és egyedi, ritkaságszámba menő kettős címerábrázolásnak lehetünk tanúi.

A Gellért-hegyi Citadella történetéről nyílt szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján látható tárlat bemutatja a Gellért-hegyhez és a Citadellához kapcsolódó történeti és vallási hagyományokat, katonai szerepeket, valamint azt a folyamatot is, melynek során az egykori fellegvár a város részévé, mára pedig megújult közösségi térré válhatott.

Zöldebb lesz a Dembinszky utca Gyalogos- és kerékpárosbarát lesz az erzsébetvárosi Dembinszky utca, ahol felújítják a járdákat és az úttest burkolatát, növelik a zöldfelületeket. Padokat, székeket, ivókutat is elhelyeznek, 36 fát ültetnek.

A Lánchíd címerei A Lánchíd az ország jelképe, nem mindegy tehát, hogy a hídon milyen állami jelképek szerepelnek. Tudták ezt régen is, ezért a híd kapuzatán a címereket többször is cserélték. Legutóbb, 30 éve az eredeti címereket állították helyre. De hogyan?