Keresés az archívumban

Átadták a Corvinus Egyetem Gellért-hegyi campusát Átadták a Budapesti Corvinus Egyetem Gellért-hegy oldalában fekvő új campusát. A XI. kerületi Ménesi út és a Mányoki út találkozásánál fekvő új egyetemi központ közösségi tervezés alapján készült és 680 hallgató befogadására alkalmas. A budai campus többfunkciós oktatási-kutatási terekkel, négyemeletes panorámás kollégiummal, valamint sportközponttal és 1,1 hektáros parkkal várja az egyetemi közösséget.
Kétszáz éve épült a méltatlanul elhanyagolt Gross-ház A József nádor téren álló Gross-ház Hild József egyik első jelentős pesti műve, amely a többszöri átalakítás ellenére ma is őrzi eredeti klasszicista stílusát. Az árkádokkal tagolt házban működött a híres Kávéforráshoz címzett kávéház, majd a Virágbokorhoz étterem, később irodák, üzlethelyiségek kaptak helyet a falai között, és a zeneszerzők szövetkezete is itt rendezte be székházát a század elején. A kétszáz éves palota állapota a XX. század végére kritikussá vált. Mára az elhanyagolt épület a József nádor tér szégyenfoltja.
A 180 éve született Munkácsy Mihályra emlékeztek a Fiumei úton Munkácsy Mihály festőművész születésének 180. évfordulóján megemlékezést tartottak felújított sírjánál a Fiumei úti sírkertben. A védett síremlék Telcs Ede szobrászművész alkotása.
Védett terület lett az újpesti Farkas-erdő A IV. kerületi Farkas-erdő Természetvédelmi Terület erdőlakó állatokban gazdag, több védett növény- és állatfaj is él itt. Az ide látogatókat nádas, fenyves és ritka virágok várják. Immár a helyi védettséget jelző táblákat is láthatják a kirándulók.
Új színt kapott Lechner Ödön szecessziós épülete – Átadták a Sipeki Balás-villát a Hermina úton Évtizedekig halvány rózsaszínűnek ismertük, olyan volt, mint egy babaház, most viszont az eredeti állapotában és eredeti színének megfelelően újították fel a Lechner Ödön által tervezett, műemléki védettséget élvező, szecessziós Sipeki Balás-villát, amely ma a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székháza. A XIV. kerületi Hermina úton álló villa telkén egy új, többfunkciós szolgáltatóház is épült.
Fűthető utcabútorok voltak egykor Budapesten Fűthető utcabútorok? Utcai „melegedők” a városlakóknak, amelyeknél télen a szabadban lehet találkozni, beszélgetni? Ez az elképzelés utópisztikusnak tűnhet, pedig Budapesten egy rövid időre megvalósult, mégpedig fűtött köztéri kőtömbök formájában. Igaz, csak egyetlen helyen, a Móricz Zsigmond körtéren.
Ki volt Kolosy György, és miről mesél a róla elnevezett tér? A Dunához közel, három forgalmas út találkozásánál egy kicsi tér köti össze Budapest II. és III. kerületét. A történelmi városnegyed, Újlak főterének is számító Kolosy tér egy merénylettel megvádolt szabadságharcosról kapta a nevét. A tér sokak emlékében a régi vásárok hangulatvilágával forrott össze, egykori híres kávéháza jelentette a városnegyed társasági életének egyik központját, és itt állt a budai oldal egyik leghatalmasabb épülete, a tragikus sorsú Lujza Gőzmalom is.
A pesti boulevard – Gyalog és két keréken a Nagykörúton A Nagykörút több, mint közlekedési útvonal: nyugat-európai minták alapján a nagyvárosi nyüzsgés helyszínének is szánták. A tömegkultúrára is ezért használjuk a franciából átvett bulvár szavunkat, ami azonban eredendően főutat jelent. A Nagykörút már a XIX. század vége óta a figyelem középpontjában van, amely a közelmúltban bejelentett felújítás miatt most különösen igaz. Mi is szétnéztünk hát rajta, valóban annyira megkopott-e a régi fénye.
Az új MÁVAG csodamozdony – Különleges vonatok indultak 85 éve Budapestről Kassára Budapestről Kassára 85 évvel ezelőtt gyorsabban értek el a gyorsvonatok, mint ma. Ez egy különleges mozdonynak, az áramvonalas, sebességrekorder MÁV 242-esnek volt köszönhető. Az első ilyen gyorsvonat 1939. február 15-én indult útnak.
Megkezdődött a Klauzál tér felújítása Felújítják Belső-Erzsébetváros legnagyobb terét. A Klauzál téren új fákat és cserjéket ültetnek, megújul a játszótér, lesz többfunkciós sportpálya és fitneszpark.  A pesti gettó áldozatainak tiszteletére új emlékművet állítanak fel.
Aki megelőzte Törley Józsefet – 190 éve nyílt meg Prückler Ignác pezsgőgyára a Ráday utcában A hazai pezsgőkészítés története legtöbbünk számára egyet jelent Törley József világhírű vállalkozásával. Törley kétségtelenül a magyar pezsgő nemzetközi megismertetésének főszereplője volt. Azt azonban kevesen tudják, hogy több mint 40 évvel korábban már gyártották ezt a különleges italt Pesten, méghozzá a Ferencvárosban. Prückler Ignác cégének története, ha nem is annyira regénybe illő, mint Törleyé, de érdekes és tanulságos.
Fenséges helyszínek – A magyar uralkodói rezidenciák Hazánk fővárosa jó ideje Budapest, de ez nem volt mindig így. Az ország több városa is büszkélkedhet azzal, hogy a honfoglalás utáni évszázadokban fejedelmi vagy királyi székhely volt. A középkorban a királyi udvar előbb Esztergomban, majd Székesfehérváron is berendezkedett, és csak a tatárjárás után került Budára. Később a varázslatos fekvésű Visegrádon is hosszú időt töltöttek a magyar királyok, a török megszállás után pedig Pozsony tekinthető az ország fővárosának. Buda jelentőségét, központi szerepét azonban még a történelem viharai sem tudták kitörölni az emberek gondolkodásából.
A pesti Broadway zenés teátruma – 130 éves az Operettszínház épülete A pesti Broadway, vagyis a Nagymező utca számos színház otthona, amelyek közül az Operettszínház látványos épületével emelkedik ki. A nyitó előadást éppen 101 évvel ezelőtt, 1923. február 9-én tartották, de az éjszakai élet már 1894-ben megindult benne, akkor még Somossy Orfeumként. Az alábbiakban megismerhetik az épület mellett a névadó tulajdonos kalandos életét is.
Nagykörút: jövőre ígéri a felújítás megkezdését a főváros Jövőre kezdődik a Nagykörút Nyugati tér és Mester utca közötti szakaszának felújítása, idén pedig indul a tervezés. A beruházás szakaszosan valósul meg, és a jelenlegi elképzelések szerint 2029-ben fejeződhet be.
Egyre többen látogatják a budapesti sírkerteket – A fiatalokat is érdekli a történelem A Fiumei úti sírkertben, a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben és a Nemzeti Gyászparkban is folyamatosan emelkedik a látogatók száma. Egyre több fiatal és egyre több iskolás csoport keresi fel a budapesti történelmi sírkerteket, amelyekben jeles személyiségek életművével lehet megismerkedni. A látogatói adatokból az derül ki, hogy a fiatalokat érdekli a nemzet múltja.
Két újabb corvina látható az Országos Széchényi Könyvtár digitális gyűjteményében A magyar–török kulturális évad keretében az Országos Széchényi Könyvtár digitális gyűjteményében elérhetővé vált a közönség számára Mátyás király egykori Corvina könyvtárának két újabb darabja, melyeket az isztambuli Topkapi Szeráj Múzeumban őriznek.
Hajóval Pest és Buda között – A menetrend szerinti vízi közlekedés kezdetei A gépi erejű rendszeres átkelőhajózás Pest és Buda között egy rövid, 1820-as epizódot leszámítva 1844-ben indult meg. A lehetőségre két vállalkozás is jelentkezett, az egyik egy mindössze egy hajóval rendelkező vállalkozó, a másik a kor óriásvállalata, a Dunagőzhajózási Társaság volt.
A hírközlés palotája – Telefonközpont a Terézvárosban Az első telefonközpontnak készült budapesti épületet 120 éve helyezték üzembe a VI. kerületben, ekkor Európa legnagyobb ilyen jellegű létesítménye volt. Több mint tíz évig egyedül szolgálta ki a főváros távbeszélő-hálózatát, de az egész XX. század során fontos szerepet játszott a budapesti telekommunikációban. Volt, hogy háromszáz kezelőnő serénykedett benne éjjel és nappal, hogy az előfizetőket összekapcsolhassák egymással. Rájuk emlékeztet ma is az épület Nagymező utcai díszes homlokzata.
Deák Ferenc portréja a főváros számára A városegyesítést követően frissen megalakult budapesti közgyűlés 1874. február 4-én, éppen 150 évvel ezelőtt szükségesnek látta, hogy Deák Ferenc arcképét elhelyezze a tanácsteremben. Nem is akármilyen képről volt szó, hanem olyanról, amelyhez az ekkor már igencsak beteg Deák ül modellt, azaz nem egy már meglévő arckép másolatát kívánták a képviselők beszerezni.
Föl nem épült városháza, új Móricz-darab, bolond időjárás: erről írtak a lapok 100 éve Néha meglepődünk, néha mosolygunk, de gyakran érezzük úgy, a tegnapi lapot olvassuk éppen, pedig száz évet utaztunk vissza az időben. A régi újságokból sok érdekes epizódra bukkanhatunk elődeink életéből: sosemvolt városházáról, Shakespeare újrafordításának örökzöld kérdésköréről, a magyar irodalomról, de a furcsa időről is.
Klösz György fotográfus villájában nyitja meg kapuit jövőre a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum Évtizedeken át fotózta Budapestet Klösz György, akinek dokumentumértékű fényképei jelentős mértékben járultak hozzá a magyar főváros múltjának megismeréséhez. A XIX. század végén már a Városligeti fasor 49. szám alatti villában találjuk otthonát és tekintélyes műintézetét. Ebben az épületben nyitja meg kapuit jövőre a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum.
Emlékmű készül Buda bevételének 175. évfordulójára a Fiumei úti sírkertben Nagyszabású ünnepséget tartottak Görgei Artúr honvéd tábornok születésének 206. évfordulóján a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A kitüntetett figyelem idén annak is szól, hogy ebben az évben emlékezünk meg az 1849-es szabadságharc sikereinek és tragikus elbukásának 175. évfordulójáról. Az ünnepségen bejelentették, hogy májusban, Görgei legnagyobb haditettének, Buda bevételének 175. évfordulóján emlékművet avatnak a temetőben a honvédsereg fővezérének végső nyughelye közelében.
Finta József építész budapesti öröksége Finta József Kossuth-díjas építész életművének legjelentősebb része Budapesten valósult meg. Munkássága az elmúlt hat évtized alatt jelentősen meghatározta a magyar főváros városképét. A megépült házainak legjelentősebb része az idegenforgalom céljait szolgája, de pénzügyi és oktatási épületeket is tervezett. Munkáit sokan tartják funkcionálisan jól átgondolt, magas kvalitású alkotásoknak, mások azt kifogásolják, hogy Duna-parti szállodái kedvezőtlenül alakították a pesti látképet.
Sok országban népszerűek voltak a 75 éve létrehozott Ikarus-gyár ikonikus autóbuszai Hetvenöt éve, 1949 januárjának végén alapította meg az akkori kormány az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárat. A vállalat a XX. század második felében a világ egyik meghatározó autóbuszgyártója lett. Azonban nem minden alap nélkül indult el a cég: az állami tulajdonú vállalatot három magántársaság összevonásával hozták létre.
Felavatták a Baár–Madas Református Gimnázium új tornacsarnokát A II. kerületi Baár–Madas Református Gimnázium új tornaterem-épülettel bővült. A többfunkciós tornacsarnokban a sportrendezvények mellett közösségi, vallási és kulturális események is megtarthatók.
Látványos formában őrzi a múltat az őrségváltás hagyománya a budai Várban Bár ma már inkább nagyszerű látványosságként tekintünk az őrségváltásra a budai Várban, a múltban a díszes egyenruhát viselő testőrség tagjai a protokolláris feladatok mellett az uralkodó tényleges védelmét is ellátták.
Budapest közepén évtizedekig vámhatár húzódott Az 1873 novemberében kimondott városegyegyesítés ugyan létrehozta Budapestet, és a Dunán elvileg könnyű átkelést biztosított a Lánchíd, de ez az átjárás nem volt magától értetődő mindenkinek, ugyanis fennált egy komoly visszatartó erő, a hídvám. A frissen egyesített városban az első pillanattól kezdve törekvés volt arra, hogy ezt a vámot megszüntessék vagy legalább a legszegényebbeket mentesítsék alóla.
Egy lovagias építész – 90 éve hunyt el Ybl Lajos Az Ybl névről elsőre mindenki Ybl Miklósra gondol, hiszen ő volt a XIX. század legjelentősebb magyar építésze. Azonban kevésbé ismert unokaöccse, Ybl Lajos is építész lett, és noha nem vált szakmája oly tekintélyes képviselőjévé, halálának évfordulóján érdemes végigtekintenünk munkásságán. Fontosabb épületein túl bemutatjuk közéleti tevékenységét is, amiért még lovagi címmel is jutalmazták.
Erzsébet királyné halála a budapesti sajtóban Erzsébet magyar királynét 1898. szeptember 10-én egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista megölte. A magyarok nagy része rajongásig szerette Ferenc József feleségét, Sisit, így érthető, hogy a halálhíre hallatán szinte megállt Budapesten is az élet. Mivel 1898-ban az újság volt a fő információforrás, így cikkünkben annak járunk utána, miként írtak a tragikus eseményről a korabeli lapok.
Autóbuszhiány Budapesten – Korlátozták a közlekedést 80 évvel ezelőtt Az autóbuszok közlekedését gumihiány miatt korlátozták 80 évvel ezelőtt. Egyre nagyobb volt az áruhiány, amit újabb és újabb korlátozásokkal próbáltak a döntéshozók kezelni.
Kezdődik a Dráva park átépítése a XIII. kerületben Hamarosan megkezdődik a Dráva park felújítása a XIII. kerületben. A ma még meglévő régi teret teljesen átépítik, a tervek szerint pihenőparkká alakítják, de megmarad a szökőkút és a játszótér is. A területen átvezető út vonalvezetése megidézi majd a névadó Dráva folyót.
Újabb nemzetközi elismerést kapott a Magyar Zene Háza A közel 200 millió olvasóval rendelkező neves brit lap, a The Guardian közönségszavazásán Európa leginspirálóbb turisztikai célpontjai közé választották a Magyar Zene Házát. Az intézmény 2022. januári megnyitása óta többször szerepelt rangos nemzetközi kiadványok toplistáján.
Oltópontból egyetemi gyógyszerészeti központ – 120 éve készült el a budapesti Pasteur Intézet önálló épülete Az Üllői út nem csupán a főváros leghosszabb útja, de sok más érdekesség mellett arról is nevezetes, hogy a Kálvin tér és a Nagyvárad tér közötti szakaszon fontos egészségügyi intézmények, klinikák, kórházak találhatók a VIII. és IX. kerületi oldalon. Szinte kivétel nélkül építészeti szempontból is jelentős értéket képviselnek, s a mai napig az orvosképzés és a betegellátás fontos helyszínei. Az egykori Pasteur Intézet épületegyüttese is közéjük tartozik, amely 120 éve készült el.
Felújítják a józsefvárosi Krúdy Gyula utca és Mária utca egy-egy szakaszát A VIII. kerületben két utcaszakasz újul meg a Lőrinc pap tér környékén. Szélesebbek lesznek a járdák, kényelmesebben lehet majd sétálni, fasort alakítanak ki, és növényeket ültetnek.
A nemzet nagyjaira emlékezhetünk a Fiumei úti sírkertben a magyar kultúra napja alkalmából A magyar kultúra kimagasló alakjainak, a XIX. századi tudományos és kulturális élet jeles alkotóinak, alakítóinak és mecénásainak tetteit, tevékenységét ismerhetjük meg a Fiumei úti sírkertben a magyar kultúra napja alkalmából szervezett sétán. Erkel Ferenc, Egressy Béni, Izsó Miklós, Trefort Ágoston és más híres magyarok sírjánál nemcsak az egyéni teljesítményről kapunk képet, de megtapasztalhatjuk azt is, hogy maga a sírkert is a magyar kulturális örökség felbecsülhetetlen értéke.
Egy megszűnt teherpályaudvar a főváros kellős közepén Egykor Budapesten, a mai Corvinus Egyetemnél, a Fővám téren vasúti teherpályaudvar működött. Az 1879-ben átadott pályaudvar a vámköteles áruk fel- és leadására szolgált, és egészen 1933-ig volt használatban. Miért kellett ide, a város közepére egy teherpályaudvar, és hol is volt pontosan?
Hadvezér és mérnök egy személyben – 200 éve született Hollán Ernő Hollán Ernő nem tartozik történelmünk ismert alakjai közé, pedig sokrétű munkásságával meghatározta a XIX. századi Magyarországot: amellett, hogy precíz mérnök volt, hősi érdemeket szerzett katonatisztként is, illetve jó szervezőnek is bizonyult: ő alapította ugyanis a Magyar Mérnök Egyletet, melynek rendszeresen megjelenő közlönye a történelemtudomány iránt érdeklődők számára is igazi aranybánya.
Villamosok a hó fogságában Száz évvel ezelőtt, 1924 januárjában egyhavi késéssel megérkezett a tél Budapestre. Beköszöntött a fagy, hó borította az utcákat, tetőket, fákat és természetesen a síneket is. Ritka látvány lett a villamos – különösen a gyorsan robogó villamos.
A Pál utcán túl – Molnár Ferenc nevét viselő iskolák Molnár Ferenc nevét megunhatatlan klasszikusa, A Pál utcai fiúk tette halhatatlanná, amely oly árnyaltan mutatja be a diákélet minden oldalát. Nem csoda, hogy Budapesten több iskola is őrzi emlékét. Az író születésének évfordulóján bemutatjuk ezeket a helyszíneket, amelyek érthető okokból a híres regényben is megjelenő Ferencvárosban és Józsefvárosban találhatók.
Budapesti épületsorsok: Lajta Bélával ismerkedhetünk meg a Kiscelli Múzeumban A XX. század elejének egyik legmeghatározóbb magyar építésze volt Lajta Béla, akinek munkásságával most a Kiscelli Múzeum kiállításán ismerkedhetünk meg. Az építészeti tervek és fotók mellett olyan különlegességeket is láthatunk a tárlaton, mint a Szervita téri Rózsavölgyi-ház eredeti kerámiadíszei, az Amerikai úti Szeretetház egykori szolgálati lakásának Lajta Béla tervezte bútorai, a Vas utcai iskola restaurált ólomüveg díszei vagy az egykori Parisiana mulató homlokzati makettje.
Az aranykor pionírjai – A magyar építészképzés megalapozói A magyar építészet történetének aranykora az 1867-es kiegyezést követő fél évszázad, vagyis a dualizmus időszaka volt. Szinte felfoghatatlan mértékben létesültek változatos funkciójú épületek, melyek tervezéséhez természetesen széles és jól felkészült szakembergárda kellett. Képzésük központja a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje volt, melynek oktatóit főleg építészekként ismerjük.
Az alkotópálya meglepő befejezése – Lechner Ödön utolsó terve Lechner Ödön a magyar építészeti formanyelv legelkötelezettebb híveként élete nagy részét egy új, nemzeti stílus létrehozásának szentelte. Utolsó tervét – melyet a Ferenc József-emléktemplom számára készített éppen 110 évvel ezelőtt – mégis a régi, történelmi stílusok modorában rajzolta. A meglepő fordulatot azonban árnyalják a pályázati feltételek, melyeket figyelembe véve a mű egyáltalán nem az elvek megtagadásáról szól.
A modern budapesti vízszolgáltatás kialakítása Pesten 155 éve van vezetékes ivóvíz-szolgáltatás. De ez még nem volt mérhető a mai vízszolgáltatáshoz, mert egyrészt a város kis részét érte el, másrészt eleve egy ideiglenes vízmű épült, amely más módszerrel nyerte ki a vizet, mint a mai rendszer.
Két életút találkozása Pesten: Andrássy Gyula és Festetics György Az elmúlt évben két olyan főúrra is emlékezhettünk – születésük és haláluk évfordulóján –, akiknek az élete és pályája a fővárosban fonódott egybe. A két gróf, Andrássy Gyula és Festetics György az 1867-es kormányban vállaltak tisztséget. Míg a kabineten belül Andrássyra a miniszterelnökség és a honvédelmi tárca vezetése hárult, addig Festetics a király személye körüli miniszteri posztot töltötte be. Emellett más fővárosi közintézményekben is fontos, vezető szerepet játszottak.
Miért vett Budapest csehszlovák villamosokat 45 éve? Budapesten 45 éve kezdték meg szolgálatukat a Tatra villamosok. Miért kellett cseh járművekre váltani, amikor a Ganz vállalatai évtizedes tapasztalattal rendelkeztek a villamosgyártásban?
A Lánchíd első szállítmánya 1849. január 1-jén A Lánchíd első szállítmánya a Szent Korona volt. A becses tárgyat nem a megnyitó részeként, ünnepélyes keretek között szállították át az ország legfontosabb hídján, hanem a szabadságharc hadi eseményei, az előretörő osztrák csapatok miatt menekítették Budáról Pesten keresztül Debrecenbe 175 évvel ezelőtt, 1849. január 1-jén.
Egy világbajnok év – Jelentős fejlesztések zajlottak 2023-ban Budapesten A világ szeme 2023 nyarán Budapestre figyelt, hiszen itt versenyeztek a világ legjobb atlétái. Bár tagadhatatlanul az Atlétikai Világbajnokság volt a tegnap véget ért esztendő fénypontja, a főváros egész évben szépen fejlődött, az alábbiakban pedig igyekeztünk erről egy összefoglalást adni: milyen fontosabb létesítményeket, épületeket, emlékműveket emeltek vagy állítottak helyre Budapesten.
A 72-es szoba különös lakója – Deák Ferenc az Angol Királynő szállóban Az 1850–1860-as években az akkori magyar politikai élet egyik legfontosabb centrumának egy pesti szálloda második emeletén elhelyezkedő, kétszobás lakosztály számított, ahol a nemzet prókátorának, avagy a haza bölcsének nevezett Deák Ferenc élt 1854 és 1875 között. Az első magyar igazságügyi miniszter születésének 220. évfordulója miatt a 2023-as esztendőt Deák Ferenc-emlékévnek nyilvánították. Ebből az alkalomból azt mutatjuk be, miként élt Deák az Angol Királynő szállóban.
Érintetlen természet a városon belül: a hó borította Budakeszierdőben kirándultunk Lapunk nemrég számolt be arról, hogy 130 évvel ezelőtt csatolták a fővároshoz Budakeszierdő területét. Az új városrész az évtizedek során egyre több híres intézménynek adott otthont, például az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetnek, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetnek (OORI), a Svábhegyi Csillagvizsgálónak, az Úttörővárosnak vagy éppen a Központi Fizikai Kutatóintézetnek (KFKI). A városrész már a századfordulón a budapesti (és budakeszi) polgárok kedvelt kirándulóhelyévé vált. Ígéretünkhöz híven, most egy túraajánlattal jelentkezünk, amely az erdőség főbb természeti-turisztikai látnivalóit járja végig. Mi a december eleji havazás után jártunk itt, gyönyörű, fehérbe öltözött táj fogadott minket.
Budapest fejlesztéséről szóló törvényt fogadtak el 115 éve Budapest fejlesztéséről sok törvény született az elmúlt évszázadokban. A legjelentősebb talán az első állandó híd elrendelését szolgáló 1836. évi XXVI. törvény, a nagyvárossá fejlesztését lehetővé tevő 1870. évi X. törvény, de legalább ilyen fontos az 1908-ban elfogadott XLVIII. törvény, amely híd- és fürdőépítésről, városrészek átalakulásáról is szólt.