Keresés az archívumban

Három óra alatt Bécsbe 90 évvel ezelőtt Gyors, kényelmes vasúti kapcsolat Budapest és Bécs között világszínvonalú motorvonattal? Ez nem egy jövőre vonatkozó vágyálom, valójában már 90 éve megvalósult, hiszen az Árpád típusú sínautóbuszok 2 óra 58 perc alatt értek a Keleti pályaudvarról Bécsbe. Akkor ez még valóban gyors utazásnak számított, hiszen a vonatok átlagsebessége óránként közel 100 kilométer volt.

Amit a járvány sem tört meg – A magyar építészet elmúlt öt éve a Műcsarnokban A Műcsarnok harmadik alkalommal ad helyet az Építészeti Nemzeti Szalonnak, mely ezúttal is egy ötéves periódus építészeti termését vonultatja fel. Nem indult könnyen a tárgyalt időszak, hiszen az évtized elejét uraló egészségügyi válsághelyzet az építőiparban is éreztette hatását, de a kiállítást végignézve azt kell mondanunk: ez egyáltalán nem látszik. Nagyszerű alkotások valósultak meg, melyeket a tárlat is látványosan mutat be.

Felavatták Dajka Margit emlékművét Terézvárosban A VI. kerületi Bajcsy-Zsilinszky közben emlékművet állítottak Dajka Margit színésznőnek. Az alkotás több mint 200 azonos méretű kockából épül fel, 24 kockában a színésznő életének és pályafutásának jelentős pillanatait láthatjuk. Az új sétálóutcában fákat ültettek, virágládákat és padokat is elhelyeztek.

Hogy tetteit senki ne feledje: 145 éve avatták fel Eötvös József szobrát A nemzet megfogadta az intést, hogy a nagy férfiak tettei ne feledtessenek el – ezekkel a szavakkal avatták fel 145 évvel ezelőtt Eötvös József szobrát a Lánchíd pesti hídfőjénél. A nagyszabású ünnepségre még Andrássy Gyula is hazatért Bécsből, a környező házakat fellobogózták, számos szervezet és rengeteg magánszemély helyezett el koszorút a talapzaton.

Híres feleségek élete a Budai Várban A budai Vár patinás épületeivel és történelmi miliőjével mindig is izgatta az emberek fantáziáját, az érdeklődést pedig a Budai Várséták tematikus városnéző programjaival is igyekszik kielégíteni. Közülük a Csipke és csokoládé elnevezésű a budavári asszonyok életét veszi górcső alá, hiszen a híres (állam)férfiak számára ők jelentették a biztos családi hátteret. Az előkelő helyszín ellenére sorsuk azonban egyáltalán nem volt könnyű. A séta során fordulatokban gazdag életükbe nyerhettünk bepillantást.

Kiállítás nyílt a 150 éves fogaskerekűről A fogaskerekű történetéről nyitott kiállítást Fogaskerekű 150 címmel a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum. A kiállítás a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény épületében, az egykori 58-as villamos végállomásánál, a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban kapott helyet.

Átadták a Józsefvárosi Múzeum felújított épületét Az egykori Józsefvárosi Galéria helyén alakították ki a VIII. kerület múzeumát, ahol állandó helytörténeti kiállítást is terveznek. A József körút – Nap utca sarkán álló épület földszintjének homlokzatát is felújították.

A Néprajzi Múzeum lett a világ legjobb középülete A világ legjobb középületének választották a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult Néprajzi Múzeumot Szingapúrban.

Felújították a Határ úti gyalogos-aluljárót Átadták a Határ úti metróállomáshoz kapcsolódó gyalogos-aluljárót. A főváros egyik forgalmas aluljárójának korszerűsítése során liftek épültek, hogy a babakocsival közlekedők, valamint a mozgásukban korlátozottak is könnyen elérjék a metróállomás peronjait.

„Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – Negyvennyolcas honvédemlékművek Budapesten A magyar történelem egyik fordulópontja volt az 1848. március 15-i forradalom és az azt követő szabadságharc, melyet bár levertek, a nemzet emlékezetében mégis dicsőséges eseményként rögzült. A XIX. század vége óta számos alkotással tisztelegtek a csatákban elesett honvédek előtt, akikre mi – a 175 éves jubileum apropóján – a fővárosi művekből készített válogatással emlékezünk.

Mesélő házak tervezője – 150 éve született Karvaly Gyula A századfordulón rengeteg építész dolgozott Budapesten, bérházak sokaságát tervezték különböző stílusokban. Közéjük tartozott Karvaly Gyula is, akinek szecessziós munkái a legismertebbek. Születésének 150. évfordulója alkalmából kettőt mutatunk be, amelyekben közös, hogy a homlokzatokat érdekes domborművek díszítik.

Átadták az új gyalogátkelőhelyet az Astoriánál Elkészült a gyalogátkelő az Astoriánál, így már akadálymentesen, gyorsabban lehet átkelni a Rákóczi úton, és a babakocsival vagy kerekesszékkel közlekedőknek sem kell kerülőt tenniük. Az új jelzőlámpás zebra a Múzeum körút és a Károly körút járdáit köti össze.

A Bethlen-udvart húsz éven át akarták lebontani, de ma is áll Mozi, posta, kalapszalon is volt a Tabánban 1924–25-ben felépült túlméretezett állami bérházban, melyet Bethlen-udvarnak neveztek el. A Tabán bontásakor felmerült ennek az épületnek az eltüntetése is, s ez a gondolat az 1950-es évekig rendszeresen felbukkant. Útjában volt a Tabán helyére elképzelt új városrésznek, az ide tervezett nagyszabású sugárútnak. Ezek nem valósultak meg, ám a hatemeletes bérház a háborús pusztítás ellenére száz éve áll az Attila úton.

A budai szőlők nyomában – Egykor borszökőkúttal ünnepelt esküvőjén a magyar király A szőlőművelés és a bor a kezdetek óta hozzátartozott Buda életéhez. Mátyás borát Európa-szerte dicsérték, Ulászló idején a Budavári Palota szökőkútjából is bor folyt, majd a kadarka elhozta az aranykort. A XIX. század végén ugyan eltűntek a szőlőtőkék a budai lankákról, ám napjainkban úgy támadnak fel a rég elfeledett szőlőfajták, mint ahogyan újjászületik épített örökségünk a Budavári Palotanegyedben.

Alkotóházzá alakítják Esterházy Péter író egykori otthonát Emlékházzá és alkotóházzá alakítják a 2016-ban elhunyt Esterházy Péter író rómaifürdői családi házát. Az óbudai önkormányzat veszi meg az ingatlant, az intézmény szakmai működését egy alapítvány biztosítja majd.

Pest-Buda hídtörténetéről nyílt kiállítás a Szabadság híd egykori vámszedőházában A világ egyik legkisebb állandó közlekedési kiállítása nyílt meg a Szabadság híd pesti hídfőjének északi vámszedőházában. A tárlat bemutatja a Szabadság híd és a vámszedés történetét, továbbá betekintést ad a budapesti hidak múltjába.

Az Akadémián alakult meg, és egy különleges épületben kezdte meg a működését az idén 100 éves Magyar Nemzeti Bank Az 1924-ben megszületett önálló Magyar Nemzeti Bank új intézmény volt a magyar pénzügyi igazgatás történetében. Egy olyan épületben kapott helyet a Szabadság téren, mely még az elődje, az Osztrák–Magyar Bank számára készült. Az Alpár Ignác tervezte pénzpalota több újítást is tartalmazott, eltért az akkor megszokott építészeti megoldásoktól, ám ez kifejezetten a banképület előnyére vált.

Óvóhelyből helytörténeti kiállítóterem A II. kerület múltját, emlékeit, híres épületeit és nagyjait is bemutatja a napokban megnyílt Helyóvó elnevezésű helytörténeti tárlat a Mechwart liget és Mechwart lépcső között található egykori óvóhelyen. A frissen létrehozott kerületi helytörténeti gyűjtemény egyelőre csak előre meghirdetett időpontokban látogatható.

Új honvédemlékművet avatták a Fiumei úti sírkertben A Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben több olyan személy is nyugszik, akiknek szerepük volt az 1848–49-es eseményekben, de központi emlékhely eddig nem állt a temetőben. A most felavatott honvédemlékműnél a 175 évvel ezelőtt történtek minden hősére emlékezhetünk, azokra is, akiknek már nincsenek meg a földi maradványai.

A honvédek 175 éve foglalták vissza Buda várát az osztrákoktól Budavár visszafoglalása 1849. május 21-én a magyar történelem egyik dicsőséges ünnepe. A 175 évvel ezelőtti események azonban jelentős kárt okoztak a magyar főváros látképében. Pest Duna-parti klasszicista palotasora nagyrészt leégett, 32 épület teljesen megsemmisült. A megtorlás más módon is nyomot hagyott a városképen: hamarosan Hentzi-emlékművet avattak a budavári Szent György téren és felépült a Citadella erőd a főváros szemmel tartására.

Állami bérház: 100 éve kezdődött a Bethlen-udvar építése az Attila úton Száz évvel ezelőtt Budapesten krónikus lakáshiány volt, melyet a Bethlen István vezette kormányzat állami lakásépítéssel igyekezett enyhíteni. Évente 800–1000 lakás átadását tervezték a Pongrácz úton és a Juranics utcában. Ennek az akciónak a keretében épült föl a budai Vár alatt, a Tabánban egy hatemeletes állami bérház Bethlen-udvar néven.

Lóvasút Óbudára Budán csak két lóvasúti vonal volt, az egyik Zugligetbe vezetett, a másik Óbudára. A városban nem is volt szükség többre, hiszen a két vonal 1868–1869-es megnyitásakor Buda viszonylag kis város volt. A budai mini lóvasúti hálózat központja a Lánchíd budai hídfője volt.

Megújult a Dráva park a XIII. kerületben A XIII. kerületben felújították a Hegedűs Gyula utca, a Dráva utca és a Visegrádi utca által határolt közparkot. Új fákat ültettek, növényeket telepíttek, a járda vonalvezetése a Dráva folyót idézi. Teljesen új játszótér, fitneszpark, okospad, csocsóasztal, olvasósarok várja az idelátogatókat.

A 200 éve született Zirzen Jankára emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Zirzen Janka nevét kevesen ismerik, pedig a XII. kerületben utcát neveztek el róla, a II. kerületi Csalogány utcában pedig egy emléktábla hirdeti, hogy ott működött 1874-től az általa vezetett első állami tanítóképző intézet. Születésének 200. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést a nőnevelés és tanítóképzés jelentős alakjáról.

Az Albert Flórián Stadion története – Ötven éve adták át az FTC második Üllői úti pályáját A Ferencvárosi Torna Club hazánk legnépszerűbb sportegyesülete. A Fradi labdarúgócsapata rendelkezik a legtöbb bajnoki címmel és a legnagyobb, az ország minden részére kiterjedő szurkolótáborral. 1899. május 3-án alakult meg, tehát most tavasszal 125 éves. Egy másik kerek évforduló pedig az Üllői úthoz kapcsolódik, hiszen a 129. szám alatt 50 éve, 1974. május 19-én adták át azt a stadiont, melyhez a legtöbb ma élő drukker száz és száz emlékkel kötődik.

Átadták a megújult KRESZ-parkot a Városligetben Az ország legnagyobb és legkomplexebb közlekedési tematikájú családi játszóparkja jött létre a Városligetben. A mindennapi közlekedési helyzeteket játékosan bemutató, újonnan nyílt KRESZ-parkban egy miniatűr városrészt is kialakítottak, melyben egy teljes utcakép is megelevenedik közlekedési táblákkal, jelzőlámpákkal, vasúti sorompóval. A városrész két oldalán házsor kapott helyet, ahol berendezett vasútállomás, repülőtér és utasváró is található.

Aki versenyre kelt az Országházzal – 170 éve született Wellisch Alfréd Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés szédületes gazdasági fejlődést indított el hazánkban, melynek egyik sikerágazata az építőipar lett. A konjunktúra számos építészirodának biztosított munkát, melyek közül talán Wellisch Alfrédé volt a legkeresettebb. A siker természetesen hatalmas vagyont hozott számára, melyet az Országház mellé épített, és azzal már-már versenyre kelő bérpalotájával fejezett ki. Születésének 170. évfordulóján egy kisebb válogatással emlékezünk az egyik legtermékenyebb magyar építészre.

Emléktáblát avattak Mindszenty József tiszteletére a Belvárosban A Belvárosi-templom rózsakert felőli külső oldalán avatták fel Mindszenty József márvány emléktábláját. A bíboros ezen a helyen mondott beszédet 1948. augusztus 15-én.

Harminc éve adták át az M0-s újabb szakaszát Harminc éve adták át az M0-s újabb, 15 kilométeres szakaszát. Ugyan az út csak fél szélességben készült el, és maradtak még elvégzetlen munkák, de az addig megépült szakaszoktól a belvárosi forgalom csökkenését és kisebb környezeti szennyezést vártak.

Rendelet az útburkolatokról Ki burkolhatja le az utcákat? Ki fizeti ezt? Hogy lehet felszedni, miképp kell a munkákat koordinálni? Fontos kérdések, amelyeket fővárosi szabályrendelet határozott meg 120 éve.

Emlékpadot és emlékkövet állítottak az embermentőknek A Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat hűvösvölgyi központjában emlékpadot és emlékkövet állítottak az embermentő Sztehlo Gábor, továbbá a mártírrá lett Salkaházi Sára szerzetes nővér, valamint Freidrich Born svájci diplomata emlékére. A le­en­dő Em­ber­men­tők park­já­nak egyelőre ez csak ide­ig­le­nes he­lye, az ál­lan­dó he­lyét a Szi­lá­gyi Er­zsé­bet fa­sor­ban ala­kít­ják majd ki.

Neogótikus gyöngyszem az egészség szolgálatában – A Szobi utcai egykori Mentőkórház A világ egyik legnehezebb hivatása a mentősöké, hiszen minden nap tragédiák sokaságával találkoznak. Áldozatkész munkájukra hazánkban minden évben május 10-én emlékezünk, 1887-ben ugyanis ezen a napon alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület. Ez alkalomból írásunkban a Szobi utcai egykori Mentőkórházat mutatjuk be, amely egy különlegesen szép, neogótikus épületben működött közel fél évszázadon keresztül.

Visszatérnek a nosztalgiajáratok a fővárosba Budán és Pesten több vonalon is találkozhatunk muzeális járművekkel a tavaszi-nyári időszakban. A XX. századi közlekedést idéző, ritkán látott villamosok, buszok és trolibuszok tűnnek fel a városban.

A velocipéd 155 éve jelent meg a magyar fővárosban Kétkerekű, ember hajtja és veszélyes. Az új hóbort, a velocipéd 1869 tavaszán jelent meg Pesten, s a különös járművet a belvárosi Dorottya utcában már ekkor bárki megvásárolhatta. Sőt ugyanitt megnyílt az első tanoda, ahol a vállalkozó szelleműek, ha tanfolyami bérletet vásároltak, el is sajátíthatták a használatát.

Impozáns és kápráztató – Ilyennek látták a szemtanúk az épülő Országházat a 130 évvel ezelőtti bokrétaünnepen Van rajta vagy 2000 ablak, 700 ajtó, s a fölhasznált téglák száma meghaladja a 45 milliót – írták a lapok 130 évvel ezelőtt, amikor az akkori Tömő téren a már közel tíz éve épülő Országház falai elérték a legmagasabb pontjukat. Az ebből az alkalomból tartott bokrétaünnepen sok száz építőmunkás hallgatta meg a frakkba öltözött főpallér szónoklatát, volt zenés mulatság, és jutalmakat is osztottak.

125 éves a Ferencvárosi Torna Club – Megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben A Ferencvárosi Torna Club alapításának 125. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben a klub első elnöke, Springer Ferenc felújított síremlékénél.

Ahol az anyák megmentője született – A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban jártunk Május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük, akiknek életünket köszönhetjük, és akik mindig feltétel nélkül szeretnek bennünket. Anyának lenni azonban nem könnyű, de Semmelweis Ignác felfedezése előtt még nehezebb volt, hiszen sokan haltak bele a szülést követő gyermekágyi lázba. A professzort a saját korában nem értékelték kellően, azóta azonban világhírűvé vált, budai szülőházában pedig múzeumot rendeztek be. Az intézmény több mint egy egyszerű emlékház, hiszen az orvoslás történetét is bemutatja, méghozzá igen szemléletesen.

Egy ma is eleven ősi hagyomány – A bokrétaünnep története Az építkezés mindig is hosszadalmas, hónapokon, de olykor éveken át húzódó folyamat volt. A lakóházak és a középületek esetében is nagy mérföldkőnek számít, ha a falak elérik a legmagasabb pontjukat, ezért ekkor bokrétaünnepet szokás tartani. De vajon mit fejeznek ki ezzel az építők, honnan ered ez a régi hagyomány? Az alábbi írásunkban ennek jártunk utána.

Ilyen volt régen a 125 éves Közlekedési Múzeum A Közlekedési Múzeum 1899. május 1-én, 125 éve nyitotta meg kapuit. Az eredeti formájában 1944-ig fennálló intézmény egészen más volt, mint amit ma egy műszaki-közlekedési múzeumtól elvárunk, de akkor modernnek, sőt úttörőnek számított, hiszen Európában akkoriban kevés hasonló létesítmény volt.

A 100 éves Magyar Nemzeti Bankról kiállítás nyílt a Pénzmúzeumban Kiállítással tiszteleg a Pénzmúzeum a Magyar Nemzeti Bank centenáriuma előtt. Tárgyi emlékek, archív felvételek, numizmatikai kincsek, az utcán sepregetett hiperinflációs bankjegyek másolata, soha ki nem adott emlékéremtervek láthatók a tárlaton. Ízelítőt kapunk az Aranyvonat krimibe illő vagyonmenekítéséből, megelevenednek hősök, tanúi lehetünk történelmi pillanatoknak.

Aki elsők között javasolt metróhálózatot: 100 éve hunyt el Zielinski Szilárd Száz éve hunyt el az a mérnök, aki az első műszaki doktor volt Magyarországon, aki az elsők között javasolt metróhálózatot, és aki egyike volt a hazai betonépítés meghonosításának. Zielinski Szilárdról különleges terveivel emlékezünk meg.

Ahol jó lenni: átalakították a Szabadság téri játszóteret A belvárosi Szabadság téren, a volt Tőzsdepalota déli szárnya előtt található az a most átépített játszótér, amelyen a sokak által kedvelt kisvonat mellett immár csúszdával egybeépített kockavár is várja a gyerekeket. A felújítás során a klímatudatosság és az akadálymentesítés is a főbb szempontok között szerepelt.

Megújultak a fasorok Pesten és Budán A rossz állapotú fákat kivágták, helyükre a Fehérvári úton pagodafát, a Hegyalja úton mezei juhart ültettek. Az Üllői úton 360 facsemetét telepítettek.

Már 1848-ban is követelték, de csak 100 éve született meg az önálló Magyar Nemzeti Bank A XIX. század folyamán többször megfogalmazódott az az elképzelés, hogy Magyarország gazdasági önállóságának megteremtése érdekében egy önálló magyar bankot kellene létrehozni és működtetni. Hazánk történelmi eseményei során ennek a megvalósítása nem sikerült sem 1848-ban, sem a kiegyezést követő időszakban. Az önálló Magyar Nemzeti Bank 100 éve, április 26-án született meg.

Zielinski Szilárdra, a hazai vasbetonépítés úttörőjére emlékeztek Zielinski Szilárd építész, út- és vasúttervező mérnök, egyetemi tanár a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Halálának 100. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Újra jár a zugligeti Libegő Április 27-től újra jár a Zugligeti Libegő, amelynek befejeződött a karbantartása. A Libegő Zugliget és a János-hegy között szállítja utasait, a két végállomás közötti 262 méter a szintkülönbség.

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

A Sas-hegy 50 éve látogatható Ötven éve látogatható a Sas-hegy. Hogyan maradt meg szabadon ez a kis terület az egyre terjeszkedő város közepén? Mikortól volt zárva, és miért csak a tudományos kutatómunkát végző szakemberek léphettek be a területre, külön engedéllyel?