Kiemelik és bemutatják az aquincumi katonaváros Mithras-szentélyét

2025. április 3. 18:00

Óbudán megkezdődött az egykori aquincumi katonaváros 2023-ban megtalált Mithras-szentélyének kiemelése. A mintegy 1800 éves római kori régészeti emléket egy óbudai építkezés helyszínén, több méterrel a jelenlegi járószint alatt találták meg. A romfalakat több darabban, daruval emelik ki, az építkezés befejezése után pedig egy védőépületben mutatják majd be a nagyközönségnek.

Láng Orsolya, a BTM Aquincumi Múzeumának régész-főmuzeológusa a területen április 3-án tartott sajtótájékoztatón elmondta: kiemelik és bemutatják az aquincumi katonaváros első ismert Mithras-szentélyét, amelyet egy épülő lakópark területén a közelmúltban tártak fel – olvasható az MTI hírében.

Csorba László, a BTM főigazgatója kiemelte: most olyan partnerekkel dolgozhatnak együtt, akikkel meg lehet találni a megoldást az értékőrzésre, ami nélkül egy közösség nem létezik. „Végtelenül fontos, hogy amit találunk, az megmaradjon, és továbbra is segítse az identitás építését” – hangsúlyozta. Hozzátette: ugyanakkor a modern világnak vannak olyan kihívásai is, amelyekkel ezt a szándékot egyeztetni kell, ennek eredményeként lehetséges az örökségelemekből tudást, érzelmi élményt meríteni, és azt a modern technika segítségével közkinccsé tenni.

Kutasi Gábor, a területen beruházó Biggeorge Property fejlesztési igazgatója elmondta: az építési területen 2017 óta folytatott régészeti feltárások során 2023 őszén bukkantak rá a múzeum szakemberei a Mithras-szentélyre. A múlt év végén a feltáró munkák lezárultak, ezen a héten pedig az emlékek kiemelése és megfelelő védelmet biztosító raktárterületekre való szállítása zajlik. Kiemelte: nemcsak az építészeti értékteremtés, hanem a műemléki értékek védelme, így a feltárt régészeti emlékek megfelelő szakértelemmel való kiemelése és méltó módon történő bemutatása is fontos számukra.

Elmondta: a területen a folyamatban lévő beruházás befejezését követően, 2027-ben tervezik bemutatni a restaurált Mithras-szentélyt, parkosított környezetben, megfelelő védelemmel ellátott épületben. A római kori emlék mindenki számára szabadon látogatható lesz, a terület új kulturális helyszínné válhat – tette hozzá.

A Mithras-szentély kiemelésekor a leletegyüttesről Milbich Tamás és Budai Balogh Tibor ásatásvezető régészek adtak tájékoztatást. Mint elhangzott, az egykori Óbudai Szeszgyár, jelenleg az épülő lakópark területén feltárt római kori romok több méterrel a jelenlegi járószint alatt vannak, ezért a bemutatásuk csak magasabbra emelve oldható meg. A romfalakat ezért a helyszínen „felszeletelik”, daruval kiemelik, az építkezés befejezéséig – mintegy másfél évig – szakszerűen tárolják, majd egy erre a célra kialakított védőépületben mutatják be a nagyközönségnek.

A kis méretű, teljes egészében csak 2024-ben feltárt szentélyt Mithras tiszteletére, a népszerű misztériumvallás gyakorlásának helyszíneként építették több mint 1800 évvel ezelőtt. Egyszer átépítették, majd a 260. évi szarmata betörést követő zűrzavaros időszakban a szentély is beszüntette működését az elnéptelenedő külvárosban.

Mint elhangzott, a szentély értékesebb berendezési tárgyait, így a kultuszképet és a kultuszedényeket elszállították, később az épület teteje beszakadt, falai föld alá kerültek a többi római kori épületmaradvánnyal együtt. Bár az Óbudai Szeszgyár megépítése, kibővítése és közművesítési munkái során bolygatták a területet, a Mithras-szentély viszonylagos épségben vészelte át az elmúlt 150 évet.

A sajtóanyag szerint a feltárás során a falakon kívül négy, stukkó- és festéknyomot hordozó oltárkőre bukkantak, amelyek egyikén még a festett, csak a Mithras-kultuszhoz kapcsolható TRA(n)SITO(!) –az „Istenség Áthaladásának” szóló – ajánló felirat is megmaradt. További fontos lelet még egy fríg sapkás alakokat ábrázoló ólomvotív (fogadalmi ajándék), egy nagy patás háziállat koponyája az alatta elhelyezett háromlyukú mécsessel és egy kőtál töredéke. A szentély falát egykor díszítő falfestmény leomlott darabjainak összeillesztése során egy férfi portréja rajzolódott ki, aki talán Mithras lehetett.

Bár Aquincum tágabb környezetében több Mithras-szentélyt is feltár tak már, az egykori katonaváros területén ez az első ilyen maradvány. Mithras tisztelete a katonák körében igen népszerű volt, s a misztériumkultuszok sorában azok közé tartozott, amelyekből különösen sokat merített a kereszténység.

Forrás: MTI

Nyitókép: Az aquincumi katonaváros Mithras-szentélyének kiemelése a fővárosi Folyamőr utcában 2025. április 3-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Aquincum, Aquincumi Múzeum, Budapest, Hírek, III. kerület, katonaváros, Óbuda, PestBuda, pestbuda.hu, régészet, római kor

⁶⁷ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Új fasort ültettek a Flórián téren

2025. április 7. 16:00

Megújult a III. kerületi Flórián tér, 23 fából álló fasort, biodiverz élőfelületet is kialakítottak a téren, amely rendezettebbé és zöldebbé vált.

Emléktáblát avattak a 125 éve született Barcsay Jenő tiszteletére a csillaghegyi fürdőben

2025. március 24. 16:00

A Csillaghegyi Árpád Forrásfürdőben emléktáblát állítottak Barcsay Jenő, Kossuth-díjas festőművész tiszteletére a fürdőben található Térritmus I–II. című, 1974-ben alkotott mozaikképe mellett. Idén ünnepeljük a művész születésének 125. évfordulóját.

Megnyitották a csúszdás játszóteret az Óbudai-szigeten

2025. február 6. 18:00

Korszerű gumiburkolat borítja a csúszdázódombot az Óbudai-szigeten, melyet már birtokba vettek a látogatók. Megújultak a csúszdák és az indítótornyok, fákat és évelő növényeket is ültettek itt. A játszótér többi területét várhatóan idén ősszel adják át.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös

2025. április 24. 17:00

Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok, és a sajnos már nem sikeres alacsonypadlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

Újraalkotják az Agrárminisztérium homlokzatának elpusztult szobordíszeit

2025. április 24. 13:00

A Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületének felújítása során a neoreneszánsz homlokzatot eredeti szépségében állítják helyre. Ennek részeként elkészülnek a főhomlokzat és a sarokrizalitok első emeleti ablakai felett a timpanonokon pihenő, félig könyöklő szoboralakok, összesen 17 pár.

Szobrot állítottak Kassák Lajosnak Angyalföldön

2025. április 23. 16:00

Szobrot avattak az egykori angyalföldi írónak, költőnek, festőművésznek, a magyar avantgárd legismertebb szerzőjének, Kassák Lajosnak a róla elnevezett lakóparkban. A költő közel 40 évig élt a XIII. kerületben, lakott az úgy nevezett „Hétházban”, a Csángó utcában, a Lehel utcában és a Tisza utcában is. Angyalföld címen 1929-ben regénye jelent meg, 1973 óta utca is viseli nevét a kerületben.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok, és a sajnos már nem sikeres alacsonypadlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

¹ ⁰ ⁰

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

⁵⁶ ⁰ ⁰

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

⁵⁸ ² ⁰

A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.

⁹⁷ ⁰ ¹

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modern kori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.

¹²⁷ ⁰ ²

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

¹¹⁰ ⁰ ¹

A legnagyobb magyar és a haza bölcse A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.

¹³² ⁰ ⁰

Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.

¹¹⁹ ¹ ¹

A Kisföldalatti nagy felújítása Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.

¹²⁰ ¹⁹ ³

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.

¹²⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

A sikló és a fogas: a gőzvontatás különleges esetei Budapesten A XIX. században a városi közlekedésben a lovak biztosították a mozgatóerőt, a távolsági közlekedésben pedig a gőz. Miért nem jelent meg a városokban, így Budapesten a gőzvontatás, illetve, ha mégis alkalmazták, milyen különleges esetekben?

¹³⁶ ⁰ ⁰

A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!

⁹² ⁰ ⁰

Az első fizetőparkoló Budapesten Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.

⁹⁸ ⁰ ⁰

Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.

⁵⁹ ⁷⁰ ⁷

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

¹⁰³ ⁰ ⁰

A Kelenföldi pályaudvar aluljárója 40 éve készült el A Kelenföldi pályaudvaron 40 éve adták át az első aluljárót és a három fedett peront, amelyről összesen 6 vágányt lehetett elérni. A beruházás 5 évig tartott, és akkor azt gondolták, ez csak az első ütem.

⁷⁹ ⁰ ⁰

Az első magyar légitársaság Az első magyar polgári légitársaság 105 éve alakult meg. A sikeres indulást a trianoni szerződés aláírását követően bevezetett repülési tilalom törte derékba, de amíg üzemelt e cég, személyeket és légi postai küldeményeket szállított Budapest és több vidéki város között.

¹⁹⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve veszett oda a Duna-korzó patinás szállodasora A Budapest ostromakor, 1944–45-ben elszenvedett sérülések pecsételték meg a pesti Duna-korzó patinás, európai hírű szállodáinak sorsát: a bontásukról döntöttek. A Ritz Szálló, a Grand Hotel Hungária, a Bristol és a Carlton helyére, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-partra modern szállodák épültek az 1960-as és az 1980-as években.

¹³ ¹¹⁶ ²

Miért költözött Ganz Ábrahám Budára? A Ganz-gyár egykor Magyarország ipari-innovációs zászlóshajója volt, amely sok esetben a világszínvonalat messze megelőzve fejlesztett ki és gyártott termékeket. Az egész hatalmas konglomerátum egy kis budai hétfős öntödéből indult, amelynek működési engedélyét 1845 január végén, február elején kapta meg a svájci illetőségű Ganz Ábrahám.

¹²⁶ ⁰ ⁰

Tatra villamosok az 59-es vonalán Új, modern, korszerű villamosok jelentek meg Budapesten 1980-ban, egy frissen felújított pályán. Ezek voltak a Tatra villamosok, amelyek rendszeres forgalmukat 45 éve kezdték meg az 59-es vonalán.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A pest-budai állóhíd vámmentessége A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

A pesti mágnásnegyed Janus-arcai A pesti mágnásnegyednek – más városrészekhez hasonlóan – léteznek olyan ábrázolásai, amelyek a városrész fejlődésének azokról az egyedi pillanatairól szólnak, amikor a múlt és a jövő egy képben, együttesen van jelen. Úgy, mint a rómaiak ősi istene, Janus, aki egyik arcával a múltba, a másikkal viszont a jövőbe tekint. A január hónap névadója kapcsán a városrész kiépülésében megjelenő képi ellentétekről szólunk.

¹²⁶ ³ ⁰

Az utolsó 180-as – Negyvenöt éve búcsúzott az első saját gyártású csuklós Ikarus Átmeneti típus volt az első Ikarus márkajellel ellátott csuklós busz. Több mint másfél évtizedig szolgáltak Budapesten, és az utolsó is csendben távozott a forgalomból. 45 éve vonták ki az utolsó Ikarus 180-as csuklós buszokat a BKV állományából.

¹³³ ¹ ⁰

A Regent-ház építése és felrobbanása Budapest ostromakor Máig nem derült ki, hogyan robbant fel Budapest ostromakor, 1945 januárjában az alig tíz évvel korábban épült Margit körúti Regent-ház, amely Budapest egyik híres, magas presztízsű, modern bérháza volt. A nyolcvan évvel ezelőtti pusztító detonáció idején, amelynek során a földszinti lőszerraktár megsemmisült, közel háromszáz ember tartózkodott az épület alatti óvóhelyiségekben.

¹⁵² ¹ ¹

Nyolcvan éve szabadult fel a pesti gettó A Belső-Erzsébetváros nagy részét elfoglaló, palánkkal körülvett területre mintegy 70 ezer zsidó embert zsúfoltak össze 1944–1945 telén. A borzalmaknak 1945. január 17-éről 18-ra virradó éjszaka lett vége, ekkor szabadult fel a pesti gettó, melynek területén azóta több emlékmű is tiszteleg az áldozatok előtt.

¹⁰¹ ⁶⁷ ¹

A kettévágott Budapest – Nyolcvan éve rombolták le a Duna-hidakat Budán még zajlottak a harcok 1945 januárjában, amikor a pestiek már kimerészkedhettek az óvóhelyekről. A lerombolt város képe fogadta őket. Nemcsak az épületek álltak romokban, de a hidak mindegyikét a Duna medrébe robbantották a visszavonuló németek. A 80 évvel ezelőtt kettészakított Budapest életét óriási feladat volt megszervezni.

¹³¹ ⁰ ⁰

Egy nagy formátumú múzeumalapító – 120 éve hunyt el Ráth György Az Iparművészeti Múzeum Budapest egyik legismertebb látványossága, jellegzetes stílusával méltán vonja magára a figyelmet. Megalapításában múlhatatlan érdemeket szerzett Ráth György, aki maga is szenvedélyes műgyűjtő volt. Miután 120 évvel ezelőtt elhunyt, rendelkezései értelmében kincsei és a Városligeti fasorban álló villája is a múzeumra szálltak. A pazar szecessziós terekkel rendelkező épületben ma az Iparművészeti kötelékébe tartozó Ráth György Múzeum működik.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Száguldozó autók és szlalomozó gyalogosok az EMKÉ-nél Száguldozó autók, a gázolókat üldözni képtelen rendőrök és az úttesten minden irányba átszaladó gyalogosok. Száz éve új módszert vezettek be a legforgalmasabb budapesti kereszteződésben a közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében, a forgalomirányító rendőröket.

¹¹⁵ ⁰ ⁰