Keresés az archívumban

Szobrot állítanak a budavári Szent György tér közepére A Szabadság oszlopa a budavári Szent György tér közepén áll majd, tetején Hungária nőalakjával, a talapzaton három oroszlánnal, az emlékmű allegorikus formában jeleníti meg a 12 pontot. A tér teljesen újjáépül, elbontják a Szent Zsigmond-templom alapfalait jelképező köveket, az egykori romterületen park épül, a polgárváros felől érkezőket nemzeti lobogóval díszített fogadótér várja majd.

A Szervita tér gyöngyszeme – A Szent Anna-templom átalakulása A Szervita tér egyike a főváros azon pontjainak, amelyeknek képe az utóbbi évtizedekben a legtöbbször változott. Ez volt itt a tendencia már a XIX. században is, ami a térnek nevet adó templomon is nyomot hagyott. Védőszentjére, Szent Annára az egyház július 26-án emlékezik, mi pedig ez alkalomból a Szervita tér e sokat változott gyöngyszemét mutatjuk be.

Közlekedési adót vetett ki a járművekre a főváros 100 éve Adót vetettek ki a közlekedőkre a fővárosban 1924-ben. Addig is volt valamiféle adó, de ez elinflálódott. Az infláció megfékezésére tett kormányzati, központi intézkedések mellett a főváros is állandó aranykorona-alapú adót vetett ki a közlekedőkre.

Közösségi parkot adtak át Rákosmentén Elkészült a XVII. kerületi Cséplő utcai közösségi park, amelyet a helyi lakosok bevonásával alakítottak ki. Van itt játszótér, pumpapálya a kerékpárosok számára, KRESZ-pálya, valamint futókör és kutyafuttató is.

Felújítják a terézvárosi Liszt Ferenc teret Megújul a Liszt Ferenc tér Andrássy út felőli része. Az Ady-szobor körüli térrész átjárható és zöldebb lesz, utcabútorokat és ivókutat is elhelyeznek.

Budapesti hidak, de nem a Dunán Budapesten általában csak a Duna-hidakról beszélünk, hiszen azok egyedülállóak, látványosak és kifejezetten szépek. De a fővárosban számos más különleges híd van és volt, amelyekről sokszor meg szoktunk feledkezni.

Az egyetem Pestre költözése Pest és Buda életében nagy jelentősége volt, hogy az egyetem ide költözött 1777-ben. A városok szerepét tovább növelte II. József azzal, hogy több kormányszervet is ide helyezett át, ám ez azzal járt, hogy az egyetemnek újból költöznie kellett, egy évtizeden belül már másodszor.

Ahol a csillogó fekete lemezek is készültek – Volt egyszer egy gyártelep a Fehérvári úton Már a két alapító is úttörőnek számított, amikor a Fehérvári út 120. szám alatt létrehozták kábelgyár hatalmas telepét. Hamarosan a különböző műanyagok gyártásába is belefogtak, és évtizedekig egyedül itt állítottak elő Magyarországon hanglemezeket. A profiltisztításokat követően a műanyagból készült villamosipari termékek maradtak a gyár termékei. A Fehérvári úti telepen a 2010-es években megszűnt a termelés, és idén hozzákezdtek az épületek bontásához is.

Híres magyar festők vízparti képei – Megnyílt a Várkert Bazár új szabadtéri kiállítása Jelentős magyar festőművészek vizes tematikájú alkotásaiból mutat be válogatást A Nyár a parton – folyók, tavak, tengerek magyar ecsettel című tárlat. A Várkert Bazárban kiállított tablókon egyebek mellett Vaszary János, Egry József, Ferenczy Károly, Aba-Novák Vilmos vagy Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek reprodukciói jelennek meg, felidézve Magyarország legismertebb vizeit: a Dunát, a Balatont, de kedvelt tengerparti helyszíneket is láthatunk a képeken.

Több mint 120 év után először emelik le a Hősök tere arkangyalát Teljeskörűen restaurálják a Millenniumi emlékmű ikonikus szobrát, a korinthoszi oszlopon álló Gábriel arkangyalt. A megújult szobor várhatóan 2025 első felében tér vissza a Hősök terére.

Magyar Nobel-díjasok portréjával díszítették egy lakóház falát Elkészült a Nobel-díjasok Fala a VII. kerületi Wesselényi utcában. Egy lakóház tűzfalára Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós óriásportréja került fel, a műalkotáson az olvasható, hogy „Magyarként, a tudomány élvonalában, az emberiséget szolgálva”.

Különleges gépkocsikat restaurálnak, köztük az egyhengeres Csonka-autót Újabb járművekkel, köztük ritkaságokkal bővült a közelmúltban a Közlekedési Múzeum gyűjteménye. Folyamatban van néhány ikonikus villamos felújítása, restaurálni fogják Csonka János 1900-as évek elejéről származó egyhengeres személygépjárművét és más különleges gépkocsikat, köztük egy Csepel teherautót és egy MÁVAG-tehergépjárművet is.

Az első „igazi” villamos Budapest és a villamosok elválaszthatatlanok. A villamosok már 135 éve részei a fővárosi utcaképnek, ugyanis 1889. július 30-án indultak el az első rendes, azaz nem kísérleti járművek az Egyetem tér és a Köztemető között.

Ahol a Festetics család a vendégeit fogadta – Egy különleges díszlépcsőház a mágnásnegyedben Főúri épületek esetében a díszlépcsőház nemcsak a közlekedést, a palota felső szintjére történő eljutást biztosította, hanem a család pompakifejtését is szolgálta. A Pollack Mihály téri Festetics-palota ma is megcsodálható díszlépcsőháza páratlan élményt nyújt a betérő emberek számára. Kevéssé ismert, hogy az épület tervezése során a lépcsőházat máshova gondolták elhelyezni, mint ahogy az ma látható.

Műemlék a Vámház körúton – Egy Ybl Miklós tervezte lakóépület és tulajdonosai A XIX. századi bérházak számos esetben a hazai építészet élvonalbeli mestereitől származtak, az utókor szerencséjére közülük több ma is áll, és akár egy egész utca- vagy házsor architektúráját meghatározzák. Ilyen az 1864-ben, 160 éve elkészült, Ybl Miklós által tervezett sarokház is a Vámház körút 15. alatt.

Iránytű a város szélén – Még önálló község volt Pesterzsébet a plébániatemplom építésekor Pesterzsébet a XX. század elején még egy gyorsan növekvő falu volt, ahol az utcák képét a földszintes lakóházak határozták meg. A betelepülők számára nem volt kérdés a templom építése, melyet karcsú és magas toronnyal láttak el, hogy szimbolikusan is kiemelkedjen a környezetéből, a hétköznapok szürkesége után az ünneplésre hívjon. Az Árpád-házi Szent Erzsébet pártfogásába ajánlott neogótikus alkotás 115 évvel ezelőtt készült el, de csak a következő évben, 1910. július 11-én szentelték fel.

Felavatták az új Olimpiai Emlékfalat a Farkasréti temetőben Az elhunyt olimpiai bajnokok tiszteletére emlékfalat állítottak a Farkasréti temetőben. A gyűrű alakú falon összesen 172 név szerepel.

A félhold árnyékában – Török kori emlékek Budapesten Hazánk történelmének egyik legnehezebb időszaka zajlott az 1920-as évek elején, az alapoktól kellett újjászervezni az ország működését. A sok teendő közé tartozott a diplomáciai kapcsolatok felvétele is a különböző államokkal, ez Törökországgal éppen 100 évvel ezelőtt történt meg. Bár kapcsolatunk nem volt mindig felhőtlen, mert középkori épületeink java része elpusztult a 150 éves török uralom alatt, de a megszállás idején épült, és máig megmaradt török emlékek ma már turisztikai látványosságnak és védendő értéknek számítanak Budapesten.

Város a városban – Kreatív és kortárs campusa lesz a református egyetemnek Milyen legyen egy új, XXI. századi egyetemváros? Erre a kérdésre is választ kellett adniuk azoknak az építészeknek, akik a Károli Gáspár Református Egyetem új központjának, a Markusovszky téri campusának megtervezésére jelentkeztek. Mostanra eldőltek a fő szempontok, és győztest is hirdettek a tervezői pályázaton.

Meghosszabítanák a 12-es villamos vonalát a Lehel térig A BKK a 12-es villamos útvonalának meghosszabbítását tervezi. A Rákospalotáról induló járat ősztől a Lehel térig közlekedne.

Felújították a józsefvárosi Krúdy Gyula utca és Mária utca egy-egy szakaszát A VIII. kerületben két utcaszakasz újult meg a Lőrinc pap tér környékén. Szélesebbek lettek a járdák, fákat ültettek, növényágyásokat is telepítettek a Krúdy Gyula utca és a Mária utca egy-egy szakaszán.

Védett lett Kállai Pál versenylovas sírja a Fiumei úti sírkertben Az országban jelenleg mintegy 700 temetkezési helyen 6300 védett sír van. Ezek a magyar nemzet nagyjainak nyughelyei, és nem lehet őket felszámolni. Mostantól közéjük tartozik Kállai Pálnak, minden idők egyik legeredményesebb versenylovasának síremléke is, amely a Fiumei úti sírkert művészparcellájában található.

A főváros legszebb részein szól a zene – Idén is lesz Zenélő Budapest A főváros történelmi terein 60 minikoncertet rendeznek a nyáron. Az idén 10. jubileumát ünneplő Zenélő Budapest sorozatot olyan helyszíneken rendezik meg, mint a Műcsarnok, a Kossuth tér, a Várkert Bazár vagy a Hegyvidéki Kulturális Szalon. A Budai Palotanegyed megújult történelmi helyszínein, így például a Csikós-udvaron és Karakas pasa tornyánál is lesznek rendezvények.

Közösségi tér nyílt a 2-es villamos pályája alatti viaduktban Évtizedekig zárt ajtók rejtették a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszon a 2-es villamos útpályája alatt található helyiségeket. A viadukt jelenleg kiállító- és közösségi térként működik, ahol a Duna-part és a városlakók történetéről szóló tárlat is látható.

Külföldről jöttek, Budapestet fejlesztették A Svábhegyi Fogaskerekű 175 éve készült el. Építésében kulcsszerepet játszott egy svájci illetőségű mérnök, Cathry Szaléz Ferenc, aki a pálya átadása után itt maradt Magyarországon, ezt a szándékát a megnyitón jelentette be. Cikkünkben néhány olyan híres szakemberről emlékezünk meg, akik a XIX. században külföldről érkeztek Budapestre egy-egy fontos feladat elvégzésére, s végül Magyarországot választották hazájuknak.

A Nemzeti Múzeumtól a Közgyűjteményi Központig A Széchényi Ferenc által 1802-ben alapított Nemzeti Múzeum 1847-ben kapta meg ma is álló, önálló épületét Belső-Józsefváros szívében, a Múzeum körúton. Részben az ebből kivált szakmúzeumokból, részben pedig a XX. században alakult más intézményekből jött létre a nemrég felállított Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, mely július 1-től kezdte meg működését.

Alig készült el az átépített Lánchíd, le kellett zárni 105 évvel ezelőtt A Lánchidat 1913 és 1915 között teljesen átépítették. Mindenki azt gondolta, hogy hosszú évekre, évtizedekre rendben lesz a megújult, modernizált szerkezetű híd, azonban alig 4 évvel később, 1919. június 22-én le kellett zárni a fogatolt és a motoros teherkocsik előtt. A rendőrség, amelyet akkor Vörös Őrségnek hívtak, hiszen ez a dátum a Tanácsköztársaság uralmára esett, azért döntött így, mert a híd útpályája tönkrement.

A királyi palotától a Városligetig – Művészek és alkotásaik a századforduló ikonikus épületein A századfordulón szinte egész Budapest építési lázban égett, nagyjából párhuzamosan zajlottak a nagy ívű építkezések többek között a Budavári Palotanegyedben és Városligetben is. A kor legkiválóbb építészei kaptak lehetőséget a tervezésre, de épületeik nem lettek volna teljesek művészi alkotások nélkül. Az alábbi írásunkban azokat a festőket és szobrászokat mutatjuk be, akik mindkét, napjainkban újjászülető helyszínen dolgoztak.

Zöldebb lesz a belvárosi Egyetem tér: 21 fát ültetnek Változatos térkialakítással, különböző korú és méretű fák ültetésével újítják meg a belvárosi Egyetem teret. A munkálatok várhatóan 2025 tavaszáig tartanak.

Meghosszabbítanák a 42-es villamos vonalát A BKK 3 kilométerrel hosszabbítaná meg a 42-es villamos vonalát. A fejlesztés célja, hogy a Havanna-lakótelepen át a Gloriett-telepre is el lehessen jutni környezetbarát, modern kötöttpályás járatokkal, közvetlen összeköttetést biztosítva egyúttal a lakótelep és a 3-as metró között is.

Évszázados tradíciót őriznek a Várkert Bazár rózsái A boldog békeidőkben a Budavári Palotát övező parkok egyik leglátványosabb része volt a Várkert Bazár. De milyen növények voltak egykor a Neoreneszánsz kertben, és mi lett a hely sorsa az ifiparkos időkben? Cikkünkben ennek jártunk utána.

A lovak lóbőrbe bújtatott csontvázak, a kocsisok rongyos banditaalakok – Így bírálták a lóvasúti közlekedést 145 évvel ezelőtt Több ezer ló szolgálta egykor Budapest közlekedését, ám az 1866-os első lóvasúti járat megindulását követően hosszú út vezetett a fellendülésig. Sokan remélték 145 évvel ezelőtt, hogy a Margit hídon 1879. június 20-tól megindított szolgáltatás jelentős változást hoz. Az aranykor azonban alig másfél évtizedig tartott, hiszen a lóvasutat gyorsan kiütötte az új csoda, a villamos.

Felújítás a pesti alsó rakparton Idén nyáron a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-parton 8 fát ültetnek, és 365 négyzetméteren évelőágyást telepítenek. A rakparton párakaput, automata öntözőrendszert és árnyékolókat is elhelyeznek.

Világvárosi arculat a Várban – A Szentháromság tér átalakulása a Pénzügyminisztérium építésekor A Szentháromság tér nagy munkák helyszíne volt az utóbbi években, melyek gyümölcse lassacskán beérik: hamarosan elkészül a Pénzügyminisztérium helyreállított székháza. A XX. század legelején emelt hatalmas épület teljesen átformálta a környék arculatát, mely addig meglehetősen vegyes képet mutatott. Az alábbiakban a tér régi állapotát idézzük fel, ahol maga a Pénzügyminisztérium is megalakult több mint százötven évvel ezelőtt.

A magyar könyvkötészet legnagyobb mestere – Száz éve hunyt el Gottermayer Nándor Kereken 100 éve, 1924. június 21-én hunyt el Parádfürdőn Gottermayer Nándor, aki a magyar könyvkötészetet európai rangra emelte, s akinek csodálatos, művészi kötésű könyveit generációk forgatták. Az évforduló alkalmából felidézzük a jeles iparművész munkásságát és annak fővárosi vonatkozásait.

Budapest vőlegénye – 200 éve született Podmaniczky Frigyes Egy nagyváros tervszerű megvalósításához sok különböző szakterület együttműködésére van szükség, így volt ez Budapest fejlesztésekor is a XIX. század utolsó harmadában. A sikerhez elengedhetetlen e szférák összehangolása is, amiben nálunk kulcsszerepet játszott Podmaniczky Frigyes, aki több mint harminc évig volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke. Tulajdonképpen egész életét ennek a feladatnak szentelte, méltán nevezik hát Budapest vőlegényének. E fantasztikus egyéniséget születésének 200. évfordulója alkalmából az Evangélikus Országos Múzeum kiállítása látványosan mutatja be.

Átadták az új pszichoterápiás központot és családok házát a Bethesda Gyermekkórházban Teljesen felújított épületben nyílt új pszichoterápiás központ és családok háza a Bethesda Gyermekkórházban.  Az intézményben a pszichés nehezítettséggel élő fiatalok gyógyulását segítik, a hosszabb kezelésen lévő gyerekek családjainak pedig helyet ad a két apartmanból álló ház.

A Lánchíd díszkivilágításai A Lánchíd díszkivilágítása az elmúlt 90 év alatt folyamatosan megújult, de egyik megoldás sem volt hosszú élettartamú. Ebben közrejátszott a háború, az elhanyagolás, a rossz kivitelezés vagy egyszerűen a technikai fejlődés. A mostani felújítás előtti rendszer 1999-ben, 25 évvel ezelőtt készült el a Lánchíd megépítésének 150. évfordulójára.

A török nyelvvel, kultúrával, történelemmel foglalkozó magyar tudósok sírjait újították fel A magyar–török kulturális évad tiszteletére a Nemzeti Örökség Intézete védett, török vonatkozású sírokat újított fel. A hat síremlék Vámbéry Ármin orientalistáé, Szakály Ferenc történészé, valamint Gombocz Zoltán, Ligeti Lajos, Kunos Ignác és Németh Gyula nyelvészé.

Vagonlakók Budapesten – Akiket elküldtek, és akik önszántukból jöttek A 100 évvel ezelőtti összesített adatok szerint a trianoni döntéssel elcsatolt országrészekből 1924-ig több mint négyszázezren települtek át Csonka-Magyarország területére, főként Budapestre. A szülőföldjüket elhagyni kényszerült, földönfutóvá vált emberek lakhatását jó ideig lehetetlen volt megoldani, sokan éveken át ugyanabban a vagonban laktak, amelyben megérkeztek a fővárosba.

Okosparcellakővel jelölték meg a Kisfogház Nemzeti Emlékhelyet Az Új köztemető közelében található Kisfogház az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő, kádári megtorlás egyik fő helyszíneként vált hírhedtté. Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 35. évfordulóján okosparcellakövet és emléktáblát helyeztek el a Kisfogház Nemzeti Emlékhelyen.

Megújul a Semmelweis Egyetem Ferenc téri műemlék épülete Kibővítik, átalakítják, korszerű oktatástechnikával látják el a Semmelweis Egyetem IX. kerületi, Ferenc téri műemlék épületét, melynek historizáló stílusú, védett homlokzata is megszépül. Az egykori lakóházat 1997 óta használja az egyetem oktatási célokra.

Dugóra várva – Kitiltották a lassú járműveket Budapest belvárosából Budapest vezetői 65 évvel ezelőtt, 1959-ben komolyan aggódtak a budapesti forgalomért. Ugyan a járműállomány a mainak a töredéke volt, de már lassú haladást, dugókat vizionáltak, ezért 1959-ben a lassú, forgalmat zavaró járműveket, a teherautókat, a lovas kocsikat és a kerékpárokat 1959 június közepén kitiltották Pest belvárosából.

Pest és a gőzhajózás a XIX. század első felében Széchenyi István 190 éve, egy hajnali órában Pesten felszállt egy menetrend szerinti hajóra, hogy az Al-Dunához utazzon. Ez az út egyrészt az Al-Duna szabályozásának ellenőrzéséről szólt, másrészt a gróf papírra vetette, milyen volt gőzhajón utazni akkoriban.

Bemutatták Az ország háza című dokumentumfilmet Az Országház építészeti, történelmi és iparművészeti gazdagsága, a monumentális épület csak kevesek által látogatható részei is láthatóak Az ország háza című dokumentumfilmben. Az alkotás a pincétől a padlásig mutatja be az Országházat a nézőknek, és a Ház történetein keresztül a magyar történelem emblematikus pillanatait is felidézi.

A Bakáts tér egyik gyöngyszeme - 140 éve készült el a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal épülete Ferencváros egyik legfontosabb része, sok tekintetben központja a Bakáts tér. Az Ybl Miklós által tervezett templom, az egykori Schöpf-Merei Kórház épülete vagy éppen a kórusáról is jól ismert iskola minden kerületi lakos és rengeteg fővárosi polgár számára egyet jelent a Bakáts térrel. Éppen 140 éve, 1884-ben lett kész az elöljáróság végleges otthona a Ráday utca sarkánál, mely a főváros legrégebben átadott, ma is ugyanazt a feladatot ellátó ilyen típusú középülete.

Vita a budapesti taxik számáról Egy alkotmánybírósági határozat miatt a főváros 30 éve eltörölte a taxik számának szabályozását. Ettől sokan a „vadkeleti” idők visszatértét várták. A taxizás szabályozásának egy érdekes fejezete volt az 1994-es döntés, ezt elevenítjük most fel.

A Palotanegyed éke – Újjászületik a legkevésbé ismert Károlyi-palota Pesten több Károlyi-palota is található, melyek közül a Múzeum és az Ötpacsirta utcák sarkán álló jelentős átalakuláson megy át napjainkban. Jól is jön neki egy kis reflektorfény, mert a család többi épületéhez képest kevéssé ismert. Pedig forgalmas helyen áll, és igényes a homlokzata is, ráadásul a korszak egyik legtehetségesebb építésze, Szkalnitzky Antal tervezte. Ő éppen száznegyvenhat évvel ezelőtt hunyt el, a palota bemutatásával így előtte is tisztelgünk.