Festetics-palota

IMG_6077.jpg Ahol a Festetics család a vendégeit fogadta – Egy különleges díszlépcsőház a mágnásnegyedben Főúri épületek esetében a díszlépcsőház nemcsak a közlekedést, a palota felső szintjére történő eljutást biztosította, hanem a család pompakifejtését is szolgálta. A Pollack Mihály téri Festetics-palota ma is megcsodálható díszlépcsőháza páratlan élményt nyújt a betérő emberek számára. Kevéssé ismert, hogy az épület tervezése során a lépcsőházat máshova gondolták elhelyezni, mint ahogy az ma látható.
Ilyen az épületsors – Funkciót váltott alkotások a fővárosban Az épületek olykor díszes homlokzataik ellenére emberi tevékenység helyszínei, létrejöttüket tehát valamilyen gyakorlati igény szülte. Fennállásuk ideje alatt ez persze megváltozhat, és eredeti funkciójuk olykor feledésbe is merül. Az alábbi összeállításunkban felidézzük, hogy néhány híres budapesti épület hogyan változott, milyen célokat is szolgált az elmúlt évszázadok során.
Hamarosan bontják a Magyar Rádió egykori józsefvárosi épületeit A VIII. kerület Palotanegyedében, a Bródy Sándor utca – Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca által határolt területen nyolc épület teljes vagy részleges bontására írtak ki közbeszerzési felhívást. A Bródy Sándor 5–7. számú épület utcai homlokzata és utcai traktusa megmarad. A területen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa épül fel, amelynek átadását 2027-re tervezik.
Andrássy Gyula és Festetics György grófok fényes estélyei 1868-ban Az 1867-ben megkötött kiegyezés fordulópontot jelentett Magyarország életében, amelyet mind az osztrákok, mind a magyarok szemében elfogadhatóvá kellett tenni. De csökkenteni kellett azt a bizalmatlanságot és ellenérzést is, amellyel az osztrák elit viseltetett hazánk iránt. A 155 évvel ezelőtt, 1868-ban az Andrássy Gyula és Festetics György grófok által megrendezett estélyek többek között ezt a célt is szolgálták.
Gróf, miniszter és magyar hazafi – Aki az első főúri rezidenciát építtette a Palotanegyedben Egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája anélkül, hogy Pesten is ne legyen – üzente arisztokrata társainak gróf Festetics György, aki az osztrák fővárosban az 1850-es években, a magyar fővárosban, a mai Pollack Mihály téren az 1860-as években építtetett rezidenciát. Az itáliai palazzók mintájára Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz palota lenyűgözően szép lett, fényes tükörtermében, díszes szalonjaiban, elegáns márványtermében bolyongva eszünkbe juthat, hogy ugyanitt sétálhattak az 1867-es Andrássy-kormány tagjai is, lévén, hogy Festetics György is miniszteri posztot kapott. Járják be velünk ezt a fényűző palotát, amely az első főúri rezidencia volt a mágnásnegyedben!
Oroszlán, karvaly, darumadár – A címerek ősi szimbólumai a nemesi családok múltjáról mesélnek a mágnásnegyedben is Bár 1947-ben a kommunista rendszer megtiltotta a nemesi előnevek, jelvények, így a magáncímerek használatát is, szerencsére az egykori főúri palotákról nem tüntették el azokat. Az ősi, sokszor évszázadokra visszanyúló szimbólumok utaltak a tulajdonos családjára, a magyar történelemben játszott szerepükre és egyben esztétikai célokat is szolgáltak az épületeken. A XIX. század második felében a magyar arisztokrácia szívesen építkezett a Nemzeti Múzeum környékén, így itt több olyan épülettel is találkozhatunk, amelyeken hangsúlyosan szerepel a családi címer és azok motívumai. A Pollack Mihály téren a Festetics és Károlyi család palotáin láthatunk ilyeneket.
Különös viszállyal indult a főúri negyed története – Panaszt emelt az építkező gróf ellen a telekhatárát védő szomszéd A mágnásnegyedben található Bródy Sándor utca 5. szám alatti ház 1928 óta, közel kilencven esztendőn át volt a Magyar Rádió tulajdonában. A háromemeletes épület az 1870-es évek elején készült el az akkori tulajdonos Trisztinovits Mihály megbízásából, ám azt megelőzően az ingatlanon annak a Fejér István ügyvédnek a földszintes háza állt, aki a szomszédos Festetics-palota építésekor éles konfliktusba került a kivitelezést végző munkásokkal. A telekhatárát féltette az Ybl Miklós által tervezett, gróf Festetics György számára készülő palotától, a főúri negyed legelső rezidenciájától, ezért a városi hatósághoz fordult panaszával.
Ybl Miklós csaknem kétszáz tervet készített gróf Károlyi Lajos palotájához A Pollack Mihály téri Károlyi-palotát tervező Ybl Miklós közel kétszáz tervet készített az épülethez, amelyek azt bizonyítják, hogy a palota több elgondoláson ment keresztül, míg elnyerte a ma is látható, végleges formáját. A korai terveken a főhomlokzat a palota kertje felé nézett, később viszont már egy 180 fokos fordulatot véve a mai Pollack Mihály téri oldalra került, ahol a szépen kialakított kocsifelhajtó egyedivé varázsolja ezt az épületet.
A Festetics-palota építésével indult a pesti mágnásnegyed története A hajdan mágnásnegyednek hívott józsefvárosi Palotanegyed története 1862. február 14-én indult, amikor Festetics György telket vásárolt közvetlenül a Nemzeti Múzeum mögött, amelyre Ybl Miklós tervei szerint építtetett pompás palotát. A negyed első főúri rezidenciája ma is kiváló állapotban van, és másfél évszázad óta hirdeti a Festeticsek egykori gazdagságát és Budapest aranykorának kezdetét.
Ybl Miklós fél évszázados emléke Halála után ötven évvel, 1941-ben a korabeli filmhíradó is megemlékezett a nagy magyar építészről, Ybl Miklósról, aki jelentős budapesti épületeivel döntően alakította a város arculatát.

További cikkeink