Domonkos Csaba

168606_capture-20190328-195348.png Atomreaktor a város felett Az elmúlt években sokat hallottunk a magyar atomerőműről, Paksról, leginkább annak bővítéséről. Azonban 60 éve egész más atomreaktor miatt volt hangos a magyar sajtó, ugyanis 1959. március 25-én indították el Magyarország első atomreaktorát, mégpedig Csillebércen.
A rendszerváltás árnyékában épült meg a 3-as metró utolsó szakasza A hétvégén átadták a 3-as metró felújított északi szakaszát, amelyet 1990-ben, már a rendszerváltás után avattak. A vonal megépítéséről 1968-ban döntöttek, és több mint húsz éven át készült.
Minden idők legszebb pesti busza – 60 éve jelent meg a fővárosi utakon a faros Ikarus Ha van magyar jármű, amelyet csodálkozó emberek fogadnak, bárhol megjelenik, és szinte mindenki készít róla egy fényképet, az a faros Ikarus.
A Blaha újjászületése – Élhető köztér készül a közlekedési csomópont helyett A Blaha Lujza tér közlekedéstörténetét évtizedek óta az a kérdéskör határozza meg, hogy autópálya-csomópontként, parkolóként vagy élhető köztérként tekinthehünk-e rá. A nemrég bejelentett újjáépítés és a közzétett látványtervek szerint most szerencsére az utóbbi, az élhető köztér kerül előtérbe, pedig egykor gyorsforgalmi utat álmodtak ide.
110 évvel ezelőtt szabályozták először Budapesten az automobilok közlekedését Az automobilos közlekedés első szabályait a fővárosban 1909-ben alkották meg, miután több gyalogosgázolás is történt. Csak 21 éven felüliek vezethettek, és az is az előírások közé tartozott, hogy az autó nagyobb mérvű füstöt, kellemetlen szagot és az egészségre káros gázokat ne terjesszen.
Kármán József irodalmi központtá akarta tenni a XVIII. századi Pestet 250 éve született az az író, akinek a Fanni hagyományait és az Uránia folyóiratot köszönhetjük, és aki irodalmi központtá szerette volna tenni Pestet.
Vörös téglás épületcsodák – 165 éve született Pecz Samu Különös, középkori hangulatú, de a használhatóságot, a funkciót szem elől nem tévesztendő épületei meghatározók Budapesten. 165 éve született Pecz Samu.
A soknevű városrész – Albertfalva 200 éves Kétszáz évvel ezelőtt felhívásban toboroztak lakókat a mai Fehérvári út környékére, ahol 50 házhelyet osztottak ki az ott letelepedni szándékozók között. Így született meg Albertfalva.
Erzsébet sugárút vagy új körút? Sajtóvita a városfejlesztésről Erzsébet sugárút vagy új körút? Erről a kérdésről tört ki a vita 85 évvel ezelőtt a fővárosban. Az Erzsébet sugárutat akkor már évtizedek óta tervezték, a mai Madách térről indult volna.
Eltűnhetnek a földutak a fővárosból Egy most elindult program keretében a még meglévő 225 kilométernyi földutat négy év alatt leaszfaltozzák Budapesten. Első körben ebből 181 földutat, körülbelül 41-42 kilométert látnak el szilárd burkolattal, elsősorban Csepelen, Pestszentlőrincen és Pestszentimrén. Ezzel egy nagyon hosszú folyamat zárul le a budapesti utak burkolásában.
Elfeledett budapesti repülőterek Pár éven belül elköltöztethetik a fapados és a teherszállító repülőket Ferihegyről – derült ki a napokban. Ezzel, legalábbis részlegesen, újból költözhet a budapesti repülőtér.
Botrány a Baross Gábor szobrára kiírt pályázat eredményhirdetésekor A vasminiszter 1892-es váratlan halála után szinte azonnal mozgalom indult, hogy az életében nem túl népszerű, 44 évesen elhunyt miniszternek szobrot állítsanak. Azt mindenki érezte, hogy Baross halálával nem egy népszerűséget hajszoló politikust vesztett el az ország, hanem egy Széchenyi Istvánhoz fogható zsenit, aki bárhová nyúlt, ott a veszteséges, nem működő állami vagy állami pénzen fenntartott vízfejű intézményből hatékony, nyereséges és kitűnő szolgáltatást nyújtó szervezet jött létre. Olyan rendszereket tett rendbe pár év alatt, mint a magyar vasúthálózat, a Posta, az állami hajózás.
Belügyminiszteri dörgedelemre szervezték meg a modern budapesti köztisztaságot „A székes főváros utcáinak nagyobb része éspedig a legélénkebb forgalmú utcák is oly piszkosak, hogy ez az állapot jogos panaszokra szolgáltat okot” – olvashatták a Pesti Hírlap olvasói 125 évvel ezelőtt.
25 éve gyalogoshidat terveztek Buda és Pest közé Kristálytorony is állhatna Budapesten. Az egykor tervezett expóhoz kapcsolódva különleges gyalogoshidat terveztek a Haller utca vonalában.
A meg nem épült Erzsébet hidak 1894-ben nem volt egyértelmű, hogy milyen híd is fogja összekötni Pestet és Budát a Duna legkeskenyebb fővárosi részén. A nemzetközi tervpályázat olyan, mint egy XIX. századi hídépítési bemutató, gyakorlatilag minden, akkoriban elképzelhető szerkezet feltűnt a pályázati anyagokban. Cikkünk második részében az Erzsébet híd pályázati anyagából válogattunk.
Ilyen is lehetett volna a Szabadság és az Erzsébet híd Akár hatalmas ívhíd is állhatna az Erzsébet híd helyén, míg a Szabadság híd rácsos, konzolos hídja helyett egy lánchíd is összeköthetné Pestet és Budát.
Egy házomlás, amely megrémítette fél Budapestet Egész Budapestet megdöbbentette, amikor 25 évvel ezelőtt, 1994. február 4-én összedőlt az Ó utca 24. számú ház.
Így alakultak ki Budapest kikötői A pestbuda.hu-n is megírtuk, hogy kikötőfejlesztési program indul a Dunán. Ismerje most meg velünk ennek kapcsán a Duna-parton épült kikötők történetét.
Ilyen érdekes tervek is születtek a budapesti metrókra A pestbuda.hu-n is megírtuk, hogy a kormány tervei között szerepel a csepeli és a soroksári HÉV Kálvin térig való meghosszabbítása. A budapesti metróhálózatra számos terv, elképzelés született az elmúlt évszázadban. Most tíz, a budapesti gyorsvasúthálózattal kapcsolatos érdekességet szedtük egy csokorba.
Így atyáskodott a pártállam Budapest fölött Ötven éve még a Budapesten kapható zsebrádiók számát is a Fővárosi Tanács tervezte meg, amikor Budapest költségvetését elfogadták. A városvezetők a lakás- és a közüzemi beruházások mellett olyan kérdésekkel is foglalkoztak, mint a ruhaneműk minősége.
Tudta, hogy számos „Szabadság híd” van szerte a világban? Bejárta a magyar sajtót, hogy Kínában a Huawei központjában felépítették a Szabadság híd mását. Valóban megdöbbentően hasonló a híd képe a Szabadság hídéhoz. Azonban nem ez az egyetlen másolata, illetve testvére Budapest ikonikus hídjának.
Így épült a metróalagút a Duna alá Tudta, hogy a metróalagút építése során szenet is találtak a Duna alatti rétegekben? A budapesti metróépítésekről és ehhez kapcsolódva a Duna alatti alagutakról már olvashattak a pestbuda.hu oldalain. Most néhány érdekes tényt elevenítünk fel.
Így születtek a neonreklámok pártutasításra Ötven évvel ezelőtt a neonreklámokat is állami irányítással, központi program szerint helyezték el. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán határozatban mondták ki a neonosítást.
Negyven éve járnak Tatra villamosok Budapesten Most negyven éve, 1979 januárjában érkezett meg az első két Tatra típusú villamos Budapestre. A két kocsi még prototípus volt, ugyanis a Tatra-gyár kifejezetten a budapesti igényekhez alakította ki a szerelvényeket.
Tudta, hogy ókori és középkori romokra épült a Flórián téri felüljáró? Különleges felüljáró rekonstrukcióját jelentették be a napokban: a Flórián tériét. Ez a felüljáró jól példázza az '70-es és '80-as évek városfejlesztési gondolkodását, amikor is gyakorlatilag egy autópályahidat építettek egy történelmi jelentőségű ókori és középkori rommezőre.
Tudta, hogy már másfél évszázados a pesti vízvezeték-hálózat? A ma természetes vezetékes vízszolgáltatás nem is olyan régi: Pesten 150 éve kezdődött meg a vezetékes vízhálózat kiépítése – igaz, Budán már 300 éve elkezdték a vízvezetékek építését.
A Kálvin téri felüljáró Felüljáró a Kálvin téren? Igen, 50 éve komolyan gondolták, hogy a belvároson keresztül gyorsforgalmi utakat vezessnek át.
Gellért Szálló és Árpád híd – Mi a kapcsolat? Most 110 éve fogadták el azt a törvényt, amely sok ponton beavatkozott Budapest életébe. Lehetővé tette a Gellért Szálló és az Árpád híd felépítését.
Így épültek a felüljárók negyven éve A hetvenes években nagyban zajlott a budapesti úthálózatnak az autós forgalom érdekeit szem előtt tartó átépítése, máig tartó hatásokkal.
Így került a troli Óbudára Most 85 évvel ezelőtt az óbudaiak régi vágya teljesült – igaz, hogy bizonyos szempontból csak félig. Nagyon régen szerettek volna valamilyen közlekedési eszközt, illetve villamost az óbudai temetőhöz. A BSZKRT valóban szeretett volna ide villamost kiépíteni, elvileg 1923-as megalakulásakor kötelezte is magát erre, de a várható forgalom olyan kicsi volt, hogy a sínszálak lefektetése húzódott.

További cikkeink