10 érdekesség a 75 éves Árpád hídról
Az Árpád hidat 75 éve adták át. Az évfordulóhoz kapcsolódva 10 olyan érdekességet gyűjtöttünk össze az Óbudát és a XIII. kerületet összekötő dunai átkelőről, amelyek kevésbé ismertek a nagyközönség előtt.
10 érdekesség a 75 éves Árpád hídról
Az Árpád hidat 75 éve adták át. Az évfordulóhoz kapcsolódva 10 olyan érdekességet gyűjtöttünk össze az Óbudát és a XIII. kerületet összekötő dunai átkelőről, amelyek kevésbé ismertek a nagyközönség előtt.
Pest-Buda a reformkor kezdetekor: ezeket a házakat már az Akadémia-alapító Széchenyi István is látta
A reformkor kezdete, az 1825-ös év óta eltelt idő történelmi távlatban ugyan nem sok, ám olyan eseménydús két évszázad van mögöttünk, amely gyökeresen formálta át Pest és Buda városképét. Maradt azonban jó pár épület, amely már 200 évvel ezelőtt is állt, így valószínűleg a reformkori időutazó számára is ismerős lenne.
40 éves a ferihegyi 2-es terminál
Az új, évi 2 millió utasra tervezett 2-es terminálépület 1985. november 1-én nyílt meg Ferihegyen. Az új repülőtér épületét a régitől viszonylag távol, a két futópálya között építették fel. A 2-es terminál első vázlatát egy éttermi papírszalvétára skiccelték fel.
Az Erzsébet téren tervezték felépíteni a pesti Országházat a reformkorban
Az 1843–1844-es pozsonyi országgyűlésen döntöttek arról a honatyák, hogy egy nemzetközi tervpályázat keretében Pesten, a mai Erzsébet téren Országházat építtetnek. Az itthon és külföldön meghirdetett pályázatra összesen 42 pályamű készült, de elbírálásukra főként a történelmi események alakulása miatt sohasem került sor. A ma álló Országházhoz pedig 1882-ben már egy másik, új pályázatot hirdettek.
Miért ilyen hosszú és ilyen széles a 30 éves Rákóczi híd?
A Rákóczi híd, átadásakor használt nevén Lágymányosi híd október 30-án lett 30 éves. Történetéről, arról, hogy milyen viták vezettek a megépítéséhez, öt éve, a 25. évfordulón már írtunk. Most azt nézzük meg, miért lett olyan hosszú és olyan széles, amilyennek ismerjük.
Ötvenéves múzeum a föld alatt
A Deák téren található Földalatti Vasúti Múzeum egy felhagyott pályaszakasza a Kisföldalattinak. A nem használt alagútban 1975. október 28-án, ötven éve kiállítás nyílt, amely azóta is, természetesen többször megújulva, várja a látogatókat.
Százötven éve felépítették, hatvan éve felrobbantották – A Népszínház, amelyből a Nemzeti lett
Ami a csinosságát illeti, versenytárs nélkül áll a monarchiában – írták a korabeli lapok a 150 éve épült Népszínházról, a későbbi Nemzeti Színházról. A díszes és ragyogó palota Budapest egyik ékessége lett, a pompás külső mögött aranyozott falakkal, freskókkal, elegáns nézőtérrel, pazar csillárokkal. A híres Fellner és Helmer építészpáros alkotása 90 évig állt a Blaha Lujza téren.
Budapest 1956-ban: 10 ritkán látott kép a forradalomról
Számos dolgot tudunk az 1956-os forradalomról, de hogy milyen is volt megélni a harcok valóságát, nehezen elképzelhető a többség számára, hiszen egyre kevesebben vannak azok, akiknek személyes emlékeik vannak az eseményekről. A fotók azonban segítenek nekünk abban, hogy ne csak tudjuk, milyen volt Budapest 1956-ban, hanem lássuk is.
A Szent Korona utazása Pozsonyba, az 1825-ös reformkori országgyűlésre
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlés történeti szempontból a magyar reformkor nyitányát jelentette. De elsősorban nem emiatt tartott nagy érdeklődésre számot 200 évvel ezelőtt, hanem mert az országgyűlést összehívó I. Ferenc negyedik feleségét, Karolina Augusztát ekkor koronázták magyar királynévá. Ehhez a magyar koronát Budáról ünnepélyes keretek között Pozsonyba szállították.
Trolikat képzeltek mindenhova Budapesten 75 évvel ezelőtt
Budapest jövőjét, közlekedését 1950-ben egész máshogy képzelték el, mint amilyennek ma ismerjük. A metró és a troli lett volna az alap közlekedési eszköz, a villamosok visszaszorultak volna.
A Szabadság híd gyors felújítása 1980-ban
Budapest legrövidebb Duna-hídját, a Szabadság hidat egy gyors, előre nem tervezett, 4 hónapos felújítás után 1980. október 17-én adták át a forgalomnak. A szerkezeten ugyanis nem várt helyen súlyos probléma lépett fel, ezért gyorsan kellett cselekedni.
A halhatatlan Jókai síremléke
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából felújították az író síremlékét a Fiumei úti sírkertben. Az alkotást eredetileg 1929-ben avatták fel – megszületésére, csakúgy, mint mostani újjászületésére, hosszú évtizedeket kellett várni. Cikkünkben a síremlék történetét idézzük fel.
A pesti panoráma ékköve – Elárverezték a Belügyminisztérium székházát
A Lánchíd pesti hídfője Budapest egyik legelegánsabb része, melynek képe a XX. század elején alakult ki. A korszak legsikeresebb vállalkozásai építették fel itt székházukat, a mai Széchenyi tér és József Attila utca sarkán például a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A pénzintézet alig harminc évig használhatta az épületet, amely az államosítás után a Belügyminisztérium otthona lett. A Dunára néző ikonikus palotát az állam pár hete eladta.
Budapestről Bécsbe: a fővárosi autóutak a múlt században
A Budapest–Bécs autóút 95 évvel ezelőtt, 1930. október 4-én nyílt meg. A hazai közútépítés ekkor még gyerekcipőben járt, Budapestről alig vezetett ki jó minőségű út. Néhány évvel korábban egy pestlőrinci szakaszon még azt vizsgálták a szakemberek, milyen burkolat felel meg a közúti gépjárművek terhelésének.
A világ legnagyobb repülőgépe járt Budapesten 1930-ban
Hatalmas óriásgép szállt le 1930. október 4-én, szombaton délután Mátyásföldön. A kor legnagyobb repülőgépét ezrek várták, és a kevés szerencsés egy rövid körrepülésen ki is próbálhatta, hogy milyen kényelmet tudott akkor nyújtani egy ilyen repülőgép.
A háború utáni első villanyrendőr
A budapesti közlekedésben 1945. szeptember 22-e kisebb fordulópont lehetett volna, ekkor ugyanis az Oktogonon ismét forgalomba helyezték a háború utáni első közlekedési lámpát. Azonban a villanyrendőr csak rövid ideig működött, és igen furcsa okok miatt a budapesti közlekedésnek csak 1946 tavaszától lehetett ismét része a forgalomirányító lámpa.
Amikor a metróról döntöttek
A budapesti metró építésének elkezdéséről 1950. szeptember 15-én döntött a kormány. A nagy erővel beinduló építkezést a kommunista párt a saját ötleteként próbálta megjeleníteni, a beruházásnak közlekedési, politikai és katonai okai is voltak.
Pest-Buda a reformkor idején vált az ország fővárosává
Pest-Buda városfejlődése a reformkor idején látványos változáson ment keresztül. Az ország többi városát megelőzve Pest igazi nagyvárossá fejlődött, Budával együtt pedig hazánk fővárosává vált. Ehhez azonban sok mindennek kellett megváltoznia. Széchenyinek köszönhetően más lett a két várossal kapcsolatos elképzelés, valamint átalakultak a gazdasági, társadalmi viszonyok, miközben Pest a kulturális és politikai élet központjává nőtte ki magát.
A Lánchíd szineváltozása 1880-ban
Miképp festették le a Lánchidat 145 évvel ezelőtt? 1880-ban egy vállalkozó valamivel több mint 8300 forintért vállalta el a Lánchíd teljes festését. Mit takart ez az összeg, és hogyan is végezték el akkoriban a híd festését?
Kétszáz éve jelent meg Vörösmarty Mihály hősi eposza, a Zalán futása
Nemcsak a hazai történelemnek jeles dátuma 1825 kora ősze a reformkori országgyűlések nyitánya miatt, hanem irodalomtörténeti szempontból is fontos évszám. Kétszáz éve, 1825 szeptember elején jelent meg Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposza, ami országosan ismertté tette a frissen végzett, de inkább költői pályát választó ügyvédet. A mű új fejezetet nyitott Vörösmarty és a magyar irodalom életében egyaránt.
A Nagykörút 25 évvel ezelőtti felújítása
Az elmúlt hetekben, hónapokban ismét hangsúlyos téma lett a Nagykörút teljes felújításának szükségessége. Budapest e rendkívül fontos útjának legutóbbi nagyszabású, a teljes útvonalat érintő, 7 éven át tartó felújítása 25 éve fejeződött be.
A Margit híd szárnyhídja 125 éves
A Margit híd szigeti szárnyhídját 125 éve, 1900. augusztus 19-én adták át. Az évfordulóhoz kapcsolódva nézzünk meg néhány érdekességet, amit talán kevesen tudnak erről a kis hídszerkezetről!
Ötvenöt éves a Libegő
Az eredetileg Jánoshegyi Légpályának nevezett Libegőt 55 éve adták át a forgalomnak. A Libegő nagy siker lett, az első napokban tízezrek akartak utazni az új eszközön.
7+1 budapesti épület, amely nélkül elképzelhetetlen lenne Szent István állama
Bár borzasztó nehéz történelem jutott nekünk, magyaroknak, a Szent István királynak köszönhetően létrejött államunk ezer év múltán is létezik. De felmerülhet a kérdés, mely épületek jelképezik a nemzetet leginkább, melyek a legfontosabbak az államiságunk szempontjából. A lista természetesen szubjektív, azonban amelyek felkerültek rá, vitathatatlanul a legfontosabb helyet foglalják el a nemzettudat épületekben való megtestesülésének szempontjából.
Két épület, egy homlokzat – Árverés alatt a Garibaldi utca gyöngyszeme
Az Országház környezete dúskál az ismertebbnél ismertebb épületekben, a közeli Garibaldi utca elegáns házai viszont a közelmúltig kevéssé voltak reflektorfényben. A nyáron azonban árverésen hirdettek meg itt egy állami tulajdonú ingatlant, így a mi figyelmünket is felkeltette az a hatalmas épület, amely az utca nyugati felét elfoglalja. Kiderült, hogy nem is egy, hanem két épület rejtőzik a terjedelmes homlokzat mögött.
Így rakták le a budapesti Duna-hidak alapjait
A Lánchíd budai hídfőjének alapkövét 180 éve, három évvel a pesti után tették le. Ez a három év jórészt az alapozás előkészítéséről szólt, ezalatt valójában csak ástak. Miért tartott ennyi ideig ez a munka, és miért gyorsabb manapság? Hogyan épültek a későbbi Duna-hídjak alapjai?
Az első tömeges fővárosi idegenforgalmi csalogató – Az Országos Általános Kiállítás 1885-ben
A budapesti Városliget területén 140 évvel ezelőtt szervezték az első olyan nagyszabású kiállítást, amelyen a teljes magyar ipar és mezőgazdaság bemutatkozott, felvonultatva a gazdasági és a technikai fejlődés legfrissebb eredményeit. A több mint 300 ezer négyzetméternyi területen megrendezett Országos Általános Kiállítás ország-világgal akarta tudatni, milyen óriási fellendülés, gyarapodás, virágzás indult Magyarországon.
Egy legendás vállalat születése
A magyar állam 175 éve megalapított egy vállalatot, amelynek két, csődbe ment magánvállalkozás adta az alapját. Az 1870. augusztus elsején létrejött cég a következő 120 évben a magyar ipar egyik legmeghatározóbb üzeme lett.
Bányászélet a belvárosban – Árverés alatt az Arany János utca szecessziós gyöngyszeme
A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság fő nyersanyaglelőhelye ugyan Nógrád vármegyében volt, székházát mégis Budapesten építette fel 1905–1907 között. A tervek elkészítésével a korszak egyik legtermékenyebb építészét, Wellisch Alfrédot bízták meg, aki szecessziós homlokzatot rajzolt, és gondot fordított arra is, hogy azon megjelenjen a bányászok élete. Az állami tulajdonú ingatlant most árverésen értékesítik.
Thék Endre életművéről nyílt kiállítás a Bakáts téri templomban
Thék Endre a bútorművészet élvonalbeli képviselője, a hazai bútorgyártás megteremtője. Kastélyok, paloták és a századforduló legcsodálatosabb hazai épületeinek berendezései kötődnek a nevéhez – az Operaháztól a Budavári Palota Szent István-termének faburkolatáig. Most a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-plébániatemplom altemplomában kiállítás mutatja be személyes életútját és a bútorgyárban kivitelezett jelentős termékeit, berendezéseit is.
Tavasszal nyílik meg a látogatók előtt az újragondolt Citadella
Újonnan kialakított belső terekkel, impozáns történelmi kiállítással, kilátóteraszokkal, új közparkkal várja az érdeklődőket a jövő év tavaszán megnyíló Citadella.
Szabadtéri kiállításon mutatják be a 75 éves Árpád hidat
Az Árpád hidat 1950. november 7-én adták át – ekkor még Sztálin híd néven. Az évforduló alkalmából az Óbudai Múzeum tablókiállítással várja az érdeklődőket.
Elkészült a kis belvárosi tér, ahová a Hermész-kutat is áthelyezték
A Régi posta utca Duna felőli végében elkészült az a kis zöld tér, ahová a Váci utcában elbontott Hermész-kutat is áthelyezték. Az utcaszakaszt teljesen felújították, 10 új fát ültettek, utcabútorokat, ivókutat telepítettek, valamint a régi Pestet ábrázoló bronzmakettet is elhelyeztek.
Életrajzokat tartalmazó utcatáblákat helyeztek el Újpesten
Újpest több pontján az utcanévtáblák mellett életrajzokat tartalmazó táblákat helyeztek el, ezeken a névadók életéről, örökségéről olvashatnak információkat az arra sétálók. Többek között Fadrusz János, Czuczor Gergely, Tompa Mihály életét mutatják be.
Futballpálya épül az Orczy-kertben
Az Orczy-parkban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának területén a FIFA-szabványoknak is megfelelő méretű, élő füves futballpályát építenek, ahhoz kapcsolódóan egy kétszintes kiszolgálóépület is készül öltözővel, büfével, lelátóval, kialakítanak egy műfüves edzőpályát és mobilbüféket, valamint a parkfunkciót erősítésére 124 fát is elültetnek.
Új épülettel gyarapodott a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium
Kibővítették a budai Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium épületét. A II. kerületi intézmény új épületrészeiben tágas aula, új ebédlő, könyvtárrész, tantermek és csoporttermek, valamint egy új edzőterem kapott helyet. Megújult a régi épület egy része is, és új kápolna épült.
Klebelsberg Kunó kastélya lett az első, sztélével megjelölt magyar emlékpont
A Klebelsberg 150 emlékév keretében állították fel az új, QR-kóddal ellátott emlékjelet az egykori kultuszminiszter II. kerületi otthonában, a Klebelsberg Kastély parkjában. A Nemzeti Örökség Intézete idén kezdte meg a magyar emlékpontok megjelölésének programját.
Új online archívum Budapest múltjáról
Több mint 69 ezer elektronikus dokumentum érhető el mostantól a Budapest Elektronikus Archívumban. A főváros és a környező települések 1950-ben történt egyesítésének 75. évfordulója alkalmából létrehozott új online archívumban a FSZEK digitalizált kincsei szabadon hozzáférhetők.
A levéltári palota elpusztult tornyáról nyílt kiállítás a Bécsi kapu téren
A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájában nyílt kiállítás az épület egykori, 76 méter magas híres tornyáról, amelyet a második világháborús sérülések után nem állítottak helyre, hanem elbontották. Építéséről, díszítéséről és szomorú pusztulásáról emlékezik meg a most nyílt új tárlat.
Már láthatók a József főhercegi palota homlokzati díszei
A budavári Szent György téren hamarosan befejeződik az 1968-ban elbontott, jelenleg újjáépítés alatt álló József főhercegi palota homlokzati díszeinek felhelyezése. Az állványzat lebontása is megkezdődött, így a déli oldalon már láthatók a részletek. A belső terekben a díszlépcsőházat és a dísztermet is eredeti állapotában építik újjá.
Film készült Lechner Ödönről
A Lechner család életéről és kulturális örökségéről szóló dramatizált dokumentumfilmet október közepén mutatják meg. A Lechner örökség című film végigköveti a legendás építész életét, családi történetét, ikonikus épületeit, valamint hatását egészen napjainkig.
Felavatták Margaret Thatcher szobrát a Millenárison
Margaret Thatcher, a Vaslady vasból készült szobrát a Millenáris Park Kis Rókus utcai oldalán állították fel, születésének 100. évfordulója alkalmából.
Vásárcsarnokokban ismerkedhetünk Budapest múltjával
Budapest vásárcsarnokaiban mutatkoznak be a fővárosi kerületek abból az alkalomból, hogy 75 évvel ezelőtt, 1950-ben hét várost és tizenhat községet csatoltak a fővároshoz.
Hamarosan befejeződik az Ybl lépcső újjáépítése a Várban
Eredeti formájában épül újjá az egykori díszes lépcső, mely a Szent György térről a Palota útra vezetett és a II. világháború után elbontották. A hamarosan elkészülő Ybl lépcsőt a nyugati kertek átadását követően használhatják majd a látogatók.
Idősotthont adtak át a XVI. kerületben
Új idősotthont adtak át a XVI. kerületi Cinkotán. Az intézmény ötven férőhelyes, a 2200 négyzetméteres épülethez egy csaknem négyezer négyzetméteres kertészeti zöldfelület tartozik.
Visszatérhet a villamos a Bajcsy-Zsilinszky útra
A budapestiek közkedvelt közlekedési eszköze az ikonikus sárga villamos. Számukra jó hír, hogy a belvárosi Bajcsy-Zsilinszky útra újratervezik a villamosvágányokat, de a Nyugati tér és a Lehel tér között is a felszínen közlekedne ismét a villamos. Így átszállás nélkül lehet majd utazni Budafokról Káposztásmegyerre. A kiviteli tervek 2028-ra készülnek el.
Átadták az MTK Sportparkot a Kerepesi úton
A most megnyílt új MTK Sportpark területén többek között egy 5000 fős nézőtérrel rendelkező, több mint 11 ezer négyzetméteres sportcsarnok, egy 3800 négyzetméteres edzőcsarnok, 33 800 négyzetméteres zöldterület és egy hatalmas napelempark is található.
Megnyílt a nagytétényi kastély parkja
Megnyitották a nagytétényi Száraz–Rudnyánszky-kastély kertjét a nagyközönség előtt a XXII. kerületben. A tervek szerint a következő lépés a kastély megújítása lesz. Az 1751-ben elkészült, Mayerhoffer András által tervezett barokk műemlék épületet 2018-ban felújításra hivatkozva zárták be, de a munkálatok még nem kezdődtek el.
Már a homlokzati díszeket helyezik fel a Budavári Palota északi szárnyára
Az újjáépítés alatt álló Budavári Palota északi szárnyán már megkezdődött a faragott homlokzati díszítőelemek felhelyezése. A nyugati oldalon az épület magassága már elérte a második emelet felső részét, így hamarosan elkezdődhet a manzárdkupola acélszerkezetének építése. Itt már helyükre kerültek a süttői mészkőből újonnan kifaragott homlokzati díszítőelemek is, valamint elkészült a földszint és az első emelet közötti vasbeton boltozatsor.
Megnyílt a Déli körvasút fejlesztését bemutató látogatóközpont
A Déli körvasút fejlesztését bemutató látogatóközpont nyílt Újbudán, az építkezés közvetlen közelében. A Ferencvárosi és a Kelenföldi pályaudvart összekötő Déli körvasút fejlesztése során 6 kilométer új vágányt építenek és 7,7 kilométert építenek át, 7 vasúti híd újul meg, és 5,1 kilométer vasbeton támfal jön létre.
Felújítják a rabbiképző intézet műemlék épületét
Korszerűsítik, felújítják és akadálymentesítik az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem VIII. kerületi, Gutenberg térre néző épületét. Új közösségi tereket is létrehoznak, az udvarokat üvegtetővel fedik le. A budapesti rabbiképző intézet 1877-ben nyitotta meg kapuit.
Emléktáblát avattak a Margit körúton egy ferences vértanú tiszteletére
A II. kerületben, a Margit körúti ferences kolostor falán állítottak emléktáblát P. Kriszten Rafael ferences vértanúnak. A II. világháború alatt üldözöttek ezreit mentette, mentőhálózatot szervezett, ingyenkonyhát nyitott, a Margit híd felrobbantásakor csónakból mentette az embereket. Koholt vádak alapján elítélték 1951-ben, a börtönben halt meg.
Átadták az új evangélikus óvodát Kelenföldön
A XI. kerületben, Kelenföldön két évvel ezelőtt kezdték meg egy új evangélikus óvoda építését, amely mostanra készült el.
Az MTK Budapest sportegyesület kapja meg a Sorsok Házát
A Józsefvárosi pályaudvar területén évekkel ezelőtt elkészült Sorsok Háza épületegyüttesét és két másik ingatlant az MTK Budapest sportegyesület kapja meg, a Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja kialakítására. Itt működik majd az MTK által alapított általános és középiskola. A sportegyesület ígérete szerint az egykori Kőbányai úti piac területén egy Városliget színvonalú közparkot építenek ki.
Emléktáblát avattak Ocskay László honvéd századosnak a zuglói zsinagóga falán
Felavatták a II. világháborúban több száz zsidó üldözöttet megmentő Ocskay László honvéd százados, a Világ Igaza emléktábláját a Thököly úti zsinagógában.
Különleges épületek nyílnak meg a Kulturális Örökség Napjain
A Kulturális Örökség Napjain idén országszerte mintegy kétszáz helyszínen több mint 400 programmal várják a látogatókat. Szeptember 20-án és 21-én olyan épületeket is felkereshetünk, amelyek máskor nem látogathatók. Bejuthatunk a a Pénzügyminisztérium József nádor téri székházába, a budavári Sándor-palotába, az Országházba, a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Levéltár épületeibe, a pesti Vármegyeházára vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának épületébe is.
A 200 éve született Türr Istvánra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben
Megemlékezést tartottak a 200 éve, 1825-ben született Türr István megújult síremlékénél a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A legendás hazafi a magyar szabadságharc katonája, Garibaldi oldalán az olasz egység harcosa, kormányzó és diplomata is volt.
Elindult az Iskolautca program
Két fővárosi iskolánál, a XIV. és a XVII. kerületben elindult a Budapesti Közlekedési Központ által koordinált Iskolautca program, amelynek célja, hogy biztonságosabb legyen az intézmények közvetlen környezete. Az iskolautcák lehetnek állandóan lezárt, akár átalakított közterületek vagy csak meghatározott időszakokra – például reggel vagy délután – forgalom elől elzárt útszakaszok.
Kétszáz éve született Kozma Sándor, az első magyar legfőbb ügyész
Az igazság apostolának nevezték, hatalmas tisztelet övezte életében és halála után is. Születésének 200. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben emlékeztek meg Kozma Sándorról, az első magyar legfőbb ügyészről. Síremlékét Kallós Ede készítette.
Megemelték a Flórián téri felüljárót
Új fázisába lépett a Flórián téri déli felüljáró felújítása, a szakemberek speciális hidraulikus szerkezet segítségével megemelték a hídfők előtti első támaszköz szerkezetét, hogy a több mint negyvenéves sarukat korszerűbbekre cseréljék. Az emelőmunka és sarucsere várhatóan egy hétig tart. A déli hidat márciusban zárták le, a munkák előreláthatóan novemberre fejeződnek be.
Emléktáblát avattak az újpesti Városháza fennállásának 125. évfordulóján
Az újpesti Városháza 125 éve nyitotta meg kapuit. Az évforduló alkalmából a Városháza dísztermében emléktáblát avattak, és felidézték a városrész és az épület múltját.
Cinkotáig járhat a 2-es metró
A gödöllői és a csömöri HÉV-vonalak felújításának tervezésére írt ki pályázatot az Építési és Közlekedési Minisztérium, ebből kiderül, hogy Cinkotáig metró válthatja fel a HÉV-et. A tervezőkkel 2026 márciusáig kötnek szerződést, a tervek elkészítésére és engedélyeztetére több mint 3,5 év jut, a kivitelezés 2030-ig indulhat meg.
Új bölcsőde nyílt az I. kerületben
A Naphegyen, egy Dezső utcai villában nyílt meg az I. kerület legújabb bölcsődéje. A 120 éves épület egykor lakóház volt, legutóbb zeneiskola működött benne, majd üresen állt. A fatornyos villát a kerületi önkormányzat felújíttatta, az épületet a bölcsődei funkcióknak megfelelően alakították át.
125 éves az újpesti Városháza
Újpest ikonikus épülete, a Városháza 125 éve nyitotta meg kapuit. Az évforduló alkalmából helytörténeti séta és más események is felidézik az épület és a városrész múltját.
Újabb szabadstrand nyílt a Dunán
Újbudán megnyílt a Duna-fürdő Árasztó-part, így újabb fővárosi Duna-partszakaszon van lehetőség a strandolásra. A fürdőhely augusztus 31-ig látogatható.
Emlékhelyet alakítanak ki a terézvárosi Liszt Ferenc téren
Terézvárosban emléket állítanak a nyilasuralom idején történt Liszt Ferenc téri vérengzés több száz áldozatának. A téren átfutó fekete törésnyomok mutatják majd azokat a helyeket, ahonnan az áldozatokat elhurcolták, a holttesteket eltemették.
Újraalkotják a Budavári Palota északi szárnyát díszítő trófeumokat
Archív képek és pontos tervrajzok alapján rekonstruálják a monumentális trófeumokat, azaz hadijelvényeket, melyek egykor a Budavári Palota északi szárnyát díszítették. Az újjászülető homlokzatra öt páros trófeum, valamint egy egyalakos kerül majd.
Átadták a Dandár fürdő felújított beltéri részét
Az 1930-ban megnyitott Dandár fürdő belső terének felújítása befejeződött, augusztus 1-jétől a beltéri medencék is igénybe vehetőek. A belső medencetér szaunája, a zuhanyzósor, a gépészet is megújult, korszerűsödött és megszépült a medencetér.