Verssel fizethetünk egy napig a kávéért

2016. március 21. 16:47

Számos budapesti kávéház csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, melyben március 21-én, hétfőn verssorral lehet fizetni egy kávéért.

A Julius Meinl szervezésében a hagyományos magyar kávéházi és irodalmi kultúrát és életmódot próbálhatja ki mindenki március 21-én, hétfőn. A szervezők szerint egy vers a mai napig feltöltődést, iránymutatást, vagy akár kikapcsolódást nyújthat, főképp akkor, ha egy finom kávé társaságában olvassuk vagy éppen írjuk azt.

Közölték: „Oszd meg velünk gondolataidat vagy kedvenc verssorodat a Költészet Világnapján, s a kávét mi álljuk! 2016. március 21-én hétfőn egy teljes napig minden idézet (legyen az ismert, vagy saját) kávéházi fizetőeszközzé válik, így a vendégek kávéjukat egy verssel vagy akár egy idézettel »fizethetik ki«.”

A felhíváshoz csatlakozott éttermek és kávézók szeretettel meghívják a magyar kávészerető közönséget, hogy gondolataikat és érzéseiket kellemes környezetben verses formában fejezzék ki.

Az egynapos akcióhoz csatlakozó budapesti kávézók listája a következő:

Átrium Park Étterem EUREST(Cím: Budapest 1138 Váci út 45.)

Budawest EUREST (Cím:Budapest 1118 Rétköz u. 5.)

Cafe Park EUREST (Cím: Budapest 1117 Irinyi József u. 4-20.)

Cziniel Cukrászda és Kávéház (Cím: Budapest 1031 Nánási út 55.)

Dunapark Kávéház (Cím: Budapest 1137 Pozsonyi út 38.)

Eiffel Palace (Cím: Bp 1055 Bajcsy-Zsilinszky út 78.)

Első Pesti Rétesház (Cím: Budapest 1051Október 6. u. 22.)

Gerbeaud Kávéház (Cím: Budapest 1051 Vörösmarty tér 7-8.)

MT Budafoki út étterem EUREST – zárt üzemi vendéglátóegység(Cím: Bp 1117 Budafoki út 103-107.)

MT Dob utca EUREST – zárt üzemi vendéglátóegység (Cím: Budapest 1073 Dob u. 76-78.)

MT Fehérvári út EUREST (Cím: Budapest 1117 Fehérvári út 68-70.)

MT Krisztina körút EUREST – zárt üzemi vendéglátóegység (Cím: Budapest 1013 Krisztina krt. 55.)

MT Magyar Tudósok Körútja étterem EUREST – zárt üzemi vendéglátóegység (Cím: Budapest 1117 Magyar Tudósok körútja 9.)

MT Soroksári út EUREST – zárt üzemi vendéglátóegység(Cím: Budapest 1095 Soroksári u. 166/a.)

MT Szerémi út étterem EUREST – zárt üzemi vendéglátóegység(Cím: Budapest 1117 Szerémi út 4.)

Office Garden étterem EUEREST(Cím: Budapest 1117 Alíz utca 2.)

OTP étterem EUREST – zárt üzemi vendéglátóegység (Cím: Budapest 1131 Babér u. 9.)

Rózsavölgyi Szalon (Cím: Budapest 1052 Szervita tér 5.)

Science Park étterem EUREST (Cím: Bp 1117 Irinyi József u. 4-20.)

SE Balassa utca étterem EUREST (Cím: Budapest 1083 Balassa utca 8.

SE Nagyvárad Téri Elméleti Tömb étterem EUREST (Cím: Budapest 1089 Nagyvárad tér 3.)

Stex (Cím: Budapest 1085 József krt. 55-57.)

Szamos Szépkilátás Cukrászda (Cím: Budapest 1121 Szépkilátás u. 1.)

Szamos Gourmet Ház - Gourmet Palace and Cafe (Cím: Budapest 1052 Váci u. 1. )

Vian Café Liszt Ferenc Tér (Cím: Budapest 1061 Liszt Ferenc tér 9.)

Vian Café Gozsdu Udvar (Cím: Budapest 1061 Király u. 13/C)

Vian Café Bisztró Bazilika (Cím: Budapest 1051 Hercegprímás u. 15.)

Vigadó (Cím: Budapest 1051 Vigadó tér 2.)

XVIII. Kerületi Szakrendelő EUREST (Cím: Bp. 1183 Thököly út 3.)

Budapest, építészet, irodalom, kávé, kávéház, költészet, PestBuda

⁰ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Az Erzsébet téren tervezték felépíteni a pesti Országházat a reformkorban

2025. november 2. 14:00

Az 1843–1844-es pozsonyi országgyűlésen döntöttek arról a honatyák, hogy egy nemzetközi tervpályázat keretében Pesten, a mai Erzsébet téren Országházat építtetnek. Az itthon és külföldön meghirdetett pályázatra összesen 42 pályamű készült, de elbírálásukra főként a történelmi események alakulása miatt sohasem került sor. A ma álló Országházhoz pedig 1882-ben már egy másik, új pályázatot hirdettek.

Százötven éve felépítették, hatvan éve felrobbantották – A Népszínház, amelyből a Nemzeti lett

2025. október 26. 16:00

Ami a csinosságát illeti, versenytárs nélkül áll a monarchiában – írták a korabeli lapok a 150 éve épült Népszínházról, a későbbi Nemzeti Színházról. A díszes és ragyogó palota Budapest egyik ékessége lett, a pompás külső mögött aranyozott falakkal, freskókkal, elegáns nézőtérrel, pazar csillárokkal. A híres Fellner és Helmer építészpáros alkotása 90 évig állt a Blaha Lujza téren.

A pesti panoráma ékköve – Elárverezték a Belügyminisztérium székházát

2025. október 9. 15:00

A Lánchíd pesti hídfője Budapest egyik legelegánsabb része, melynek képe a XX. század elején alakult ki. A korszak legsikeresebb vállalkozásai építették fel itt székházukat, a mai Széchenyi tér és József Attila utca sarkán például a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A pénzintézet alig harminc évig használhatta az épületet, amely az államosítás után a Belügyminisztérium otthona lett. A Dunára néző ikonikus palotát az állam pár hete eladta.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Átadták a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika új épületét

2025. november 19. 9:00

Hétszintes épülettel bővült a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, amelyben az új diagnosztikai és terápiás központ kapott helyet. Az új épületet híd köti össze a főépülettel, így az intenzív osztályok és a műtők szintkülönbség nélkül, zárt térben érhetők el.

A Récsei autóbuszgarázs építése 1930-ban

2025. november 16. 17:00

Hatalmas, 7200 négyzetméteres autóbuszgarázst avattak fel 1930. november 15-én Budapesten, Zuglóban. Építészeti kialakítása kifejezetten igényes volt, és bár a kivitelezésekor még gigantikusnak tűnt, valójában a budapesti autóbuszüzem pár év alatt kinőtte.

Kezdődik a Bókay-kert felújítása

2025. november 14. 18:00

A XVIII. kerületi Bókay-kert felújítása napokon belül megkezdődik. Az első szakaszban egy új, színes burkolatú gyalogossétányt alakítanak ki, a régi aszfaltozott parkoló helyén pedig környezetkímélő, vízáteresztő burkolatú új parkoló épül.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A Récsei autóbuszgarázs építése 1930-ban Hatalmas, 7200 négyzetméteres autóbuszgarázst avattak fel 1930. november 15-én Budapesten, Zuglóban. Építészeti kialakítása kifejezetten igényes volt, és bár a kivitelezésekor még gigantikusnak tűnt, valójában a budapesti autóbuszüzem pár év alatt kinőtte.

⁷⁰ ⁰ ⁰

10 érdekesség a 75 éves Árpád hídról Az Árpád hidat 75 éve adták át. Az évfordulóhoz kapcsolódva 10 olyan érdekességet gyűjtöttünk össze az Óbudát és a XIII. kerületet összekötő dunai átkelőről, amelyek kevésbé ismertek a nagyközönség előtt.

⁷⁸ ⁰ ⁰

Pest-Buda a reformkor kezdetekor: ezeket a házakat már az Akadémia-alapító Széchenyi István is látta A reformkor kezdete, az 1825-ös év óta eltelt idő történelmi távlatban ugyan nem sok, ám olyan eseménydús két évszázad van mögöttünk, amely gyökeresen formálta át Pest és Buda városképét. Maradt azonban jó pár épület, amely már 200 évvel ezelőtt is állt, így valószínűleg a reformkori időutazó számára is ismerős lenne.

¹³⁶ ⁰ ⁰

40 éves a ferihegyi 2-es terminál Az új, évi 2 millió utasra tervezett 2-es terminálépület 1985. november 1-én nyílt meg Ferihegyen. Az új repülőtér épületét a régitől viszonylag távol, a két futópálya között építették fel. A 2-es terminál első vázlatát egy éttermi papírszalvétára skiccelték fel.

⁸⁴ ⁰ ³

Az Erzsébet téren tervezték felépíteni a pesti Országházat a reformkorban Az 1843–1844-es pozsonyi országgyűlésen döntöttek arról a honatyák, hogy egy nemzetközi tervpályázat keretében Pesten, a mai Erzsébet téren Országházat építtetnek. Az itthon és külföldön meghirdetett pályázatra összesen 42 pályamű készült, de elbírálásukra főként a történelmi események alakulása miatt sohasem került sor. A ma álló Országházhoz pedig 1882-ben már egy másik, új pályázatot hirdettek.

¹⁶⁹ ⁰ ⁰

Miért ilyen hosszú és ilyen széles a 30 éves Rákóczi híd? A Rákóczi híd, átadásakor használt nevén Lágymányosi híd október 30-án lett 30 éves. Történetéről, arról, hogy milyen viták vezettek a megépítéséhez, öt éve, a 25. évfordulón már írtunk. Most azt nézzük meg, miért lett olyan hosszú és olyan széles, amilyennek ismerjük.

¹³⁰ ² ⁰

Ötvenéves múzeum a föld alatt A Deák téren található Földalatti Vasúti Múzeum egy felhagyott pályaszakasza a Kisföldalattinak. A nem használt alagútban 1975. október 28-án, ötven éve kiállítás nyílt, amely azóta is, természetesen többször megújulva, várja a látogatókat.

¹³⁶ ⁰ ⁰

Százötven éve felépítették, hatvan éve felrobbantották – A Népszínház, amelyből a Nemzeti lett Ami a csinosságát illeti, versenytárs nélkül áll a monarchiában – írták a korabeli lapok a 150 éve épült Népszínházról, a későbbi Nemzeti Színházról. A díszes és ragyogó palota Budapest egyik ékessége lett, a pompás külső mögött aranyozott falakkal, freskókkal, elegáns nézőtérrel, pazar csillárokkal. A híres Fellner és Helmer építészpáros alkotása 90 évig állt a Blaha Lujza téren.

¹⁴⁰ ⁰ ⁰

Budapest 1956-ban: 10 ritkán látott kép a forradalomról Számos dolgot tudunk az 1956-os forradalomról, de hogy milyen is volt megélni a harcok valóságát, nehezen elképzelhető a többség számára, hiszen egyre kevesebben vannak azok, akiknek személyes emlékeik vannak az eseményekről. A fotók azonban segítenek nekünk abban, hogy ne csak tudjuk, milyen volt Budapest 1956-ban, hanem lássuk is.

¹⁵¹ ¹ ⁰

A Szent Korona utazása Pozsonyba, az 1825-ös reformkori országgyűlésre Az 1825-ös pozsonyi országgyűlés történeti szempontból a magyar reformkor nyitányát jelentette. De elsősorban nem emiatt tartott nagy érdeklődésre számot 200 évvel ezelőtt, hanem mert az országgyűlést összehívó I. Ferenc negyedik feleségét, Karolina Augusztát ekkor koronázták magyar királynévá. Ehhez a magyar koronát Budáról ünnepélyes keretek között Pozsonyba szállították.

¹⁷⁸ ¹ ¹

Trolikat képzeltek mindenhova Budapesten 75 évvel ezelőtt Budapest jövőjét, közlekedését 1950-ben egész máshogy képzelték el, mint amilyennek ma ismerjük. A metró és a troli lett volna az alap közlekedési eszköz, a villamosok visszaszorultak volna.

¹²⁶ ¹ ⁰

A Szabadság híd gyors felújítása 1980-ban Budapest legrövidebb Duna-hídját, a Szabadság hidat egy gyors, előre nem tervezett, 4 hónapos felújítás után 1980. október 17-én adták át a forgalomnak. A szerkezeten ugyanis nem várt helyen súlyos probléma lépett fel, ezért gyorsan kellett cselekedni.

¹⁰² ¹ ⁰

A halhatatlan Jókai síremléke Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából felújították az író síremlékét a Fiumei úti sírkertben. Az alkotást eredetileg 1929-ben avatták fel – megszületésére, csakúgy, mint mostani újjászületésére, hosszú évtizedeket kellett várni. Cikkünkben a síremlék történetét idézzük fel.

⁸⁶ ² ⁰

A pesti panoráma ékköve – Elárverezték a Belügyminisztérium székházát A Lánchíd pesti hídfője Budapest egyik legelegánsabb része, melynek képe a XX. század elején alakult ki. A korszak legsikeresebb vállalkozásai építették fel itt székházukat, a mai Széchenyi tér és József Attila utca sarkán például a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A pénzintézet alig harminc évig használhatta az épületet, amely az államosítás után a Belügyminisztérium otthona lett. A Dunára néző ikonikus palotát az állam pár hete eladta.

¹³ ²⁰⁸ ¹

Budapestről Bécsbe: a fővárosi autóutak a múlt században A Budapest–Bécs autóút 95 évvel ezelőtt, 1930. október 4-én nyílt meg. A hazai közútépítés ekkor még gyerekcipőben járt, Budapestről alig vezetett ki jó minőségű út. Néhány évvel korábban egy pestlőrinci szakaszon még azt vizsgálták a szakemberek, milyen burkolat felel meg a közúti gépjárművek terhelésének.

¹¹³ ⁰ ⁰

A világ legnagyobb repülőgépe járt Budapesten 1930-ban Hatalmas óriásgép szállt le 1930. október 4-én, szombaton délután Mátyásföldön. A kor legnagyobb repülőgépét ezrek várták, és a kevés szerencsés egy rövid körrepülésen ki is próbálhatta, hogy milyen kényelmet tudott akkor nyújtani egy ilyen repülőgép.

⁹⁷ ⁰ ⁰

A háború utáni első villanyrendőr A budapesti közlekedésben 1945. szeptember 22-e kisebb fordulópont lehetett volna, ekkor ugyanis az Oktogonon ismét forgalomba helyezték a háború utáni első közlekedési lámpát. Azonban a villanyrendőr csak rövid ideig működött, és igen furcsa okok miatt a budapesti közlekedésnek csak 1946 tavaszától lehetett ismét része a forgalomirányító lámpa.

⁸⁰ ⁰ ⁰

Amikor a metróról döntöttek A budapesti metró építésének elkezdéséről 1950. szeptember 15-én döntött a kormány. A nagy erővel beinduló építkezést a kommunista párt a saját ötleteként próbálta megjeleníteni, a beruházásnak közlekedési, politikai és katonai okai is voltak.

¹²⁶ ¹ ¹

Pest-Buda a reformkor idején vált az ország fővárosává Pest-Buda városfejlődése a reformkor idején látványos változáson ment keresztül. Az ország többi városát megelőzve Pest igazi nagyvárossá fejlődött, Budával együtt pedig hazánk fővárosává vált. Ehhez azonban sok mindennek kellett megváltoznia. Széchenyinek köszönhetően más lett a két várossal kapcsolatos elképzelés, valamint átalakultak a gazdasági, társadalmi viszonyok, miközben Pest a kulturális és politikai élet központjává nőtte ki magát.

²³⁴ ⁰ ⁰

A Lánchíd szineváltozása 1880-ban Miképp festették le a Lánchidat 145 évvel ezelőtt? 1880-ban egy vállalkozó valamivel több mint 8300 forintért vállalta el a Lánchíd teljes festését. Mit takart ez az összeg, és hogyan is végezték el akkoriban a híd festését?

⁸⁶ ¹ ³

Kétszáz éve jelent meg Vörösmarty Mihály hősi eposza, a Zalán futása Nemcsak a hazai történelemnek jeles dátuma 1825 kora ősze a reformkori országgyűlések nyitánya miatt, hanem irodalomtörténeti szempontból is fontos évszám. Kétszáz éve, 1825 szeptember elején jelent meg Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposza, ami országosan ismertté tette a frissen végzett, de inkább költői pályát választó ügyvédet. A mű új fejezetet nyitott Vörösmarty és a magyar irodalom életében egyaránt.

¹¹² ⁰ ⁰

A Nagykörút 25 évvel ezelőtti felújítása Az elmúlt hetekben, hónapokban ismét hangsúlyos téma lett a Nagykörút teljes felújításának szükségessége. Budapest e rendkívül fontos útjának legutóbbi nagyszabású, a teljes útvonalat érintő, 7 éven át tartó felújítása 25 éve fejeződött be.

¹⁵⁰ ¹ ¹

A Margit híd szárnyhídja 125 éves A Margit híd szigeti szárnyhídját 125 éve, 1900. augusztus 19-én adták át. Az évfordulóhoz kapcsolódva nézzünk meg néhány érdekességet, amit talán kevesen tudnak erről a kis hídszerkezetről!

¹⁴⁶ ⁰ ⁰

Ötvenöt éves a Libegő Az eredetileg Jánoshegyi Légpályának nevezett Libegőt 55 éve adták át a forgalomnak. A Libegő nagy siker lett, az első napokban tízezrek akartak utazni az új eszközön.

¹³³ ⁰ ⁰

7+1 budapesti épület, amely nélkül elképzelhetetlen lenne Szent István állama Bár borzasztó nehéz történelem jutott nekünk, magyaroknak, a Szent István királynak köszönhetően létrejött államunk ezer év múltán is létezik. De felmerülhet a kérdés, mely épületek jelképezik a nemzetet leginkább, melyek a legfontosabbak az államiságunk szempontjából. A lista természetesen szubjektív, azonban amelyek felkerültek rá, vitathatatlanul a legfontosabb helyet foglalják el a nemzettudat épületekben való megtestesülésének szempontjából.

²²⁰ ⁵ ²

Két épület, egy homlokzat – Árverés alatt a Garibaldi utca gyöngyszeme Az Országház környezete dúskál az ismertebbnél ismertebb épületekben, a közeli Garibaldi utca elegáns házai viszont a közelmúltig kevéssé voltak reflektorfényben. A nyáron azonban árverésen hirdettek meg itt egy állami tulajdonú ingatlant, így a mi figyelmünket is felkeltette az a hatalmas épület, amely az utca nyugati felét elfoglalja. Kiderült, hogy nem is egy, hanem két épület rejtőzik a terjedelmes homlokzat mögött.

⁷⁹ ¹²⁵ ¹

Így rakták le a budapesti Duna-hidak alapjait A Lánchíd budai hídfőjének alapkövét 180 éve, három évvel a pesti után tették le. Ez a három év jórészt az alapozás előkészítéséről szólt, ezalatt valójában csak ástak. Miért tartott ennyi ideig ez a munka, és miért gyorsabb manapság? Hogyan épültek a későbbi Duna-hídjak alapjai?

¹⁶² ⁰ ⁰

Az első tömeges fővárosi idegenforgalmi csalogató – Az Országos Általános Kiállítás 1885-ben A budapesti Városliget területén 140 évvel ezelőtt szervezték az első olyan nagyszabású kiállítást, amelyen a teljes magyar ipar és mezőgazdaság bemutatkozott, felvonultatva a gazdasági és a technikai fejlődés legfrissebb eredményeit. A több mint 300 ezer négyzetméternyi területen megrendezett Országos Általános Kiállítás ország-világgal akarta tudatni, milyen óriási fellendülés, gyarapodás, virágzás indult Magyarországon.

¹⁶² ⁰ ⁰

Egy legendás vállalat születése A magyar állam 175 éve megalapított egy vállalatot, amelynek két, csődbe ment magánvállalkozás adta az alapját. Az 1870. augusztus elsején létrejött cég a következő 120 évben a magyar ipar egyik legmeghatározóbb üzeme lett.

¹²⁹ ⁰ ⁰

Bányászélet a belvárosban – Árverés alatt az Arany János utca szecessziós gyöngyszeme A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság fő nyersanyaglelőhelye ugyan Nógrád vármegyében volt, székházát mégis Budapesten építette fel 1905–1907 között. A tervek elkészítésével a korszak egyik legtermékenyebb építészét, Wellisch Alfrédot bízták meg, aki szecessziós homlokzatot rajzolt, és gondot fordított arra is, hogy azon megjelenjen a bányászok élete. Az állami tulajdonú ingatlant most árverésen értékesítik.

¹⁶² ¹¹⁶ ⁰