Molnár-C. Pál Budapestje A Gellért-hegy leghangulatosabb múzeuma, a kicsi, de annál aktívabb Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum idén újabb érdekes kiadványt jelentetett meg. Ezúttal a névadó önéletírását adták közre egy igényes, a festő saját képeivel illusztrált kiadványban.

Nemzeti pöttyös labdáink – a Múzeumkert múltja és jelene Vajon miféle értéke lehet az évtizedekkel ezelőtt elveszett – a nagy fák ágain fennakadt vagy odvukba gurult – gumilabdáknak? Debreczeni-Droppán Béla történész-muzeológus szerint nagyon is érdekesek, hisz egy jól ismert belvárosi helyszín, a Múzeumkert életteli múltjának beszédes mementói.

Unokáink mégse fogják látni: eltűnik az MTESZ-székház Megszületett a döntés a Kossuth téri metrómegálló felett tornyosuló MTESZ-irodaház bontásáról. Ezzel újabb, a modernséget hirdető Kádár-kori ikonikus épület tűnik el: az elmúlt években mintha a Belváros szabadulni kívánna e terhesnek érzett építészeti örökségtől.

Babérkoszorú helyett – Olimpiai emléktölgy a Hűvösvölgyben Egy szép, koros fa a sok szép, szintén koros fa között: ami különlegessé teszi, az csupán az, hogy magyarországi létét egy olimpiai sikernek köszönheti. A Heinrich István úton – a friss olimpiai aranyérmek ismeretében – folytatódik a nevezetes budapesti fákról szóló sorozatunk.

Ybl Vízház: a világ legelegánsabb gépháza Nemrég derült ki: az MNB egyik alapítványának a tulajdona lett a Várkert Bazár előtt lévő kis díszes épület. Kaszinó? Kioszk? Vagy mi is ez? Ennek járunk utána.

Időutazás húsz percben – archív sztereofotók a Műcsarnokban Rövid kalandra hívja a Műcsarnok a városi hőségben kitikkadt turistáit: alagsorának két termében a sztereofotográfiába és egyben az 1900 körüli évek világába vezeti be a látogatókat. A Boldog békeidők elnevezésű tárlathoz kétféle szemüveget is kapunk, hogy a 3D élmény teljes legyen.

Budapest, fociváros Az elmúlt hetek a fővárosban (is) a futball körül forogtak: ünneplő tömeg lepte el több este is a körutat, és az utcákon, autókon, a házak falán is látható volt, zajlik az Eb. Utánajártunk, hogyan van jelen Budapesten a foci: a térképen, a szobrokban, az infrastruktúrában.

Négy évszázad meghajlással. Shakespeare-évforduló Budapesten Négyszáz éve annak, hogy a távoli Angliában, állítólag éppen születésének napján, 52 éves korában elhunyt William Shakespeare. Ezen a hétvégén az egész világon róla emlékeznek meg, így nálunk is. Kiderült: szobra is van Budapesten.

Utóirat – a Budapest 100 után Mozgalmas hétvége van mögöttünk: a Nagykörút házaiba bepillantást nyújtó Budapest 100 rendezvény tömegeket ösztönzött sétára a gyönyörű tavaszi időben. A programnak vége, de a házak maradtak: bármikor megcsodálhatóak.

Macskazene és száradó falak – 150 éve nyílt meg az ideiglenes képviselőház A márciusi 12 pont egyik fontos követelése volt a pesti országgyűlés, de a testület először 150 éve ülésezett az Ybl Miklós tervezte Képviselőházban, a Nemzeti Múzeum mellett. Ideiglenesnek szánták a rekordidő alatt felhúzott épületet, de aztán évtizedekig ez volt az országgyűlés otthona.

Siralmas énekben tűnik fel először Buda Bár jeles költőink nagyobbik fele nem fővárosi származású volt, mégis a magyar nyelvű irodalom egyik első gyöngyszemében feltűnik a város. Főhajtásunk Bornemisza klasszikusával.

Felülnézet – Új kilátó a Hármashatár-hegyen Mostantól látogatható a Hármashatár-hegy új, fagerendákból épített, csodálatos panorámával rendelkező, gömbhöz hasonló kilátója. Az ígéretek szerint nyáron a turistaház is megújul mellette.

Közügy a közterület? A Hegyalja út át nem nevezéséről Nem lett Mádl Ferenc út a Hegyalja útból, mert gyakorlatilag minden szereplő, a polgármesterek, a helyi lakosok és az ellenzéki aláírásgyűjtők is tiltakoztak ellene. A nemzeti emlékezet térképre írásának politikai óhaja viszont úgy tűnik, százötven éve töretlen.

Hit és hely: a gercsei templom Nyolcszáz éve építhették, többször leégett, falai félig leomlottak, de most mégis áll, és húsvétvasárnaptól újra miséznek is benne. Árpád-kor, gót betűs kőkereszt, újonc facsemeték: Budapest határában jártunk, a gercsei templomnál.

Pest-budai vaktérkép, betonba öntve a Széll Kálmán téren Ahogy formálódik az új Széll Kálmán tér, úgy válnak egyre inkább láthatóvá a tér hangulatát is meghatározó új művészeti alkotások is. Köztük is legfeltűnőbb az ősz óta megcsodálható nagy vaktérkép a metró legyező alakú kijáratánál, ott, ahol régen a jegypénztárak voltak.

Megdőlve bár, de törve nem – Narancseperfa a Margit-szigeten Március idusán nemcsak a forradalomra emlékezhetünk Budapesten, hanem az 1838-as nagy dunai árvízre is, amely 14-e és 18-a közt romba döntötte a város egy jó részét (hogy aztán Pest a romokon nagyvonalú metropolisszá épüljön fel). A jeges áradás sok áldozatot követelt, és a növényvilágban is jelentős károkat okozott.

Márciusi séta 1848 nyomában Hermann Róberttel Sétára indulunk március 15. nyomában Hermann Róberttel. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc avatott ismerőjével, történésszel természetesen a Nemzeti Múzeum kertjében találkozunk. Az egykori városfalon ugyan kívül, de a történések és a rájuk való emlékezés egyik legfontosabb gyújtópontjában állunk, innen indulunk felfedezőutunkra.

12 pont Pest-Budán, amelyet már a márciusi ifjak is láthattak Nagyot változott a világ 1848. március idusa óta. Ha ma olyan pontokat keresünk a fővárosban, az egykori Pesten és Budán, amelyeket már a forradalmi ifjak is láthattak, bizony nincs könnyű dolgunk. Tizenkettőt (stílszerűen) azért találtunk.

Bikapók, kökörcsin és gurgolya – Séta a Sas-hegyen Menedék a betontengerben – így hirdeti magát a XI. kerületi Sas-hegyi Látogatóközpont. Igazi felüdülés itt sétálni, és most tavasszal még egy különlegesen szép virágot is megfigyelhetünk a domboldalon. A jó idő beköszöntével március közepén újra indulnak a vezetett barangolások.

Kortárs látlelet – Építészeti kalauz Budapest Az elmúlt két évtizedben felépített fővárosi épületek közt van számos figyelemre méltó alkotás: erre világítanak rá az Építészeti kalauz Budapest szerzői. Haszonnal forgatható útikönyvvel gazdagodtunk, amely városi sétára hív.

Időszakos vízfolyás lett Buda egykor vad patakja Van víz az Ördögárokban! – konstatálják örömmel a gyerekek a villamoson, ahogy döcögünk a Hűvösvölgyi úton a város felé. Sajnos jogos a különlegességnek kijáró hangos figyelem: egyre ritkábban csillan meg valami a mély meder alján.

Régi idők fenyői – Mamutok Budakeszin Örökzöld óriásokat kerestem. Rájuk is bukkantam Budapest határán egy kicsit túl, Budakeszi szélén. Rejtélyes mamutfenyőpáros mered az égnek a település határában, élesen és fenségesen megkülönböztetve magukat a környező, fakó mezőtől. Nevezetes fák, 3. rész.

Kész a leltár: budapesti séták a tudomány körül Budapest nem csak számos híres tudós és feltaláló szülővárosa, hanem a tudományos teljesítményekre szobrokkal és emlékművekkel is gazdagon emlékező város. A Budapesti séták a tudomány körül című könyv ezeknek a leltára.

A pesti mohikán – Akác a Lánchídnál Az illendőség úgy kívánja, hogy a nevezetes fákról szóló sorozatunk második darabjaként Pest legöregebbnek tartott akácfájáról szóljunk. Már csak azért is, mert ez a matuzsálem már mankóra támaszkodva dacol az idővel.

Nem engedtek az 56-ból Lassan egy hónapja újra jár az 56-os villamos, amely Buda egyik legrégebbi vonala: 1900 februárjában indult meg a vonalon az első villamos. Az új budai hálózat részeként Hűvösvölgytől Újbudán át immár Budafokig közlekedik a járat. De hogyan is alakult a sokat kanyargó villamos kanyargós története?

Tényleg magányos a cédrus Sorozatba kezdünk a pestbuda.hu zöldrovatában: sorra a vesszük a főváros legnevezetesebb nagy fáit. Elsőként a II. kerületi, évszázados cédrushoz zarándokoltunk.

Újabb patinás hűvösvölgyi villa tűnhet el? Eldugott helyen fekvő, 120 éves, hamisítatlan hűvösvölgyi villaépületet hirdettek meg eladásra a minap. Hamarosan eldózerolható, hogy modern társasházat emeljenek a helyére?

A másik Hauszmann Sok a kérdőjel a kormány által másfél éve bejelentett Nemzeti Hauszmann Terv körül, de egy eredménye már minden bizonnyal van a programnak: Hauszmann nevét közismertté tette. De melyik Hauszmann volt ő? Alajos vagy Sándor? Utánajártunk.