Múltidéző

Nagypéntek a régi Budán: a Veronika-kápolna emlékezete Nagyhét van – hagyományosan a húsvétra készülés hete. A háború előtti régi Budán és Pesten ilyenkor sokan már a pénteki körmenetre készülődtek. Például arra, hogy a stációknál meg-megállva a kálvária-hegyi Veronika-kápolnához menjenek fel a hívek. Mára már se stációk, se kápolna, és a Kálvária-hegy elnevezés is a múlté.

Tudta, hogy kétszintes autópályát terveztek Budapesten? Aki járt Párizsban, az találkozott a szűkebb Párizst körbeölelő Boulevard périphérique-vel, egy magasan vezetett útvonallal, ami a városba beérkező főutakat összefogja. Budapesten is terveztek ilyet, mégpedig a Hungária körút vonalában.

A Gellért-hegy barlangja Tudta, mire használták a Gellért-hegy oldalában a barlangot? A 19. és a XX. század fordulójának Budapestjéről azt gondoljuk, hogy egy maihoz hasonló modern világváros volt, ahol villamosok csilingeltek a magas, többemeletes házak között a kövezett utcákon. Azonban a korabeli fotókat nézegetve előtűnnek olyan képek, amelyek a városnak teljesen más arcát mutatják, néha egészen meglepő helyekről.

Arccal a Nap felé – üldögélés a Nemzeti Múzeum lépcsőjén A tavasz biztos jele, hogy megjelennek az első napozók a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Még ugyan kabátban, valamire ülve, de az emberek az arcukat a fénybe tartják: élvezik a napfény melegét. Archív képválogatásunk következik a „lépcsőélményről” – amíg végre kisüt most is a nap.

Ismeri a Városliget különös hídját? Tudta, miért áll egy látszólag értelmetlen híd a Városligetben? Nem, nem szobortalapzat, és nem is tribün. 1973-ig a Millenniumi Földalatti járt alatta.

Úsztak, csengettek, lőttek a pesti mozikban A mozik története a város és a benne élők kölcsönhatásának története is. Szecessziós vagy eklektikus kialakításuk pedig beágyazódott Budapest városképébe.

A magyar zászlót és címert ünnepeljük A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták.

Itt egy dagerrotípia egy '48-as nemzetőrről! A Magyar Nemzeti Múzeum kiállított egy '48-as nemzetőrről készült ős-fotográfiát.

Autópályahíd a belvárosban, felüljáró a Gellért téren? Tudta, hogy ötven évvel ezelőtt létezett egy olyan terv, hogy lebontják a Szabadság hidat? Az 1960-as években Budapest is a motorizáció és a modernitás lázában égett, és ennek oltárán sok mindent készek voltak feláldozni. A Szabadság híd helyére egy „modern”, az autóközlekedést mindennél jobban szolgáló kétágú híd épült volna.

Március 15-e Budapesten: másfél évszázad képei Azt mindenki fújja kisiskolás korától kezdve, hogy mi történt Pesten azon a bizonyos 1848. évi március 15-én. De mi történt azután, a következő években? Mióta és hogyan emlékezünk meg a forradalom napjairól?

Akik Budapestet építették – tárlat a régi építészekről és iparosokról Sajátos tematikájú a Budapesti Történeti Múzeum új tárlata, amely elsősorban a Schola Graphidis Iparrajziskola gyűjteményében őrzött eredeti rajzokon, dokumentumokon, gipszöntvényeken keresztül mutatja be Budapestet és az egykori építész- és iparosképzést.

Szálló a „gavallérsarkon”: az Astoria története A háború előestéjén, 1914. március 14-én nyílt meg az Astoria. A Hikisch Dezső és Ágoston Emil tervei alapján épült szálló falai a XX. századi magyar történelem számtalan emlékét őrzik. Krúdy Gyula, Károlyi Mihály, a Motorvilág magazin vagy a Ki nyer ma? című rádiós vetélkedő egyaránt szerepet kapott az idén 104 éves Astoria Szálló életében.

Száznyolcvan éve tarolta le Pest-Budát a nagy árvíz Pest történetének egyik legsötétebb napja 1838. március 13-a. Az ekkor kezdődő áradás március 15-ig egyszerűen letarolta Pestet és Buda alsóbb részeit.

Egykor ruhát is szárítottak Pallas Athéné szobrán A városvédő istennő Szentháromság téri szobra sokak által kedvelt alkotás, hiszen régóta őrködik az Óvárosháza sarkánál. A mostani alkotás azonban csak másolat, az eredeti a pesti Városházán található, ennek története pedig regénybe illően fordulatos.

Százötven éves a budapesti Vízművek Másfél évszázaddal ezelőtt, 1868-ban létesült az Első Pesti Vízmű a Flotillenplatzon, a mai Parlament helyén.

Tudta, hogy római temető van Gazdagrét alatt? Gazdagrétet, ha máshonnan nem, a Szomszédok című teleregényből mindenki ismeri. A lakótelep építése 35 éve kezdődött, és azonnal érdekes régészeti leletekre bukkantak.

Thék-bútorgyár: ilyen volt egy nagyüzem az Üllői úton Thék Endre Üllői út 66. szám alatti „Bútor, Zongora és Épületmunkák Gyárában” a korszak számos reprezentatív intézményének bútorzata készült. Az épületegyüttes ötletét százötven éve vetették papírra. Itt a története!

Az angliai kis Lánchíd és a kétkedő mérnökök: így született meg a Lánchíd terve Széchenyi István a társaival végiglátogatta Anglia legnevesebb mérnökeit, hogy megtalálják a pest-budai Duna-híd legjobb tervét és tervezőjét. Így formálódott a Lánchíd terve 1832 őszén a ködös Albionban.

A Deák tér óriása: epizódok az Anker-házról Az egykori Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság pesti székházát száztíz éve, 1908-ban kezdték el építeni. Az utoljára a hatvanas években restaurált műemlék a Deák tér ikonikus épülete, felújítása emelhetné a városrész összképét.

Reitter Ferenc, aki csatornát tervezett a mai Nagykörút helyére Budapest a fejlődését sok kiemelkedő személynek köszönheti. A hosszú névsorban van egy személy, aki a legtöbbet talán egy olyan tervvel tette, amely nem valósult meg, de a hozzá kapcsolódó előkészítő munkák rendkívül fontos szerepet játszottak a város fejlesztésében. Ez Reitter Ferenc csatornaterve, amelyre a tervező születésének 205. évfordulóján emlékezünk.

Amikor kitiltották a teherautókat a budapesti belvárosból Az I. világháború negyedik évében, pontosan száz éve Budapesten érdekes rendelkezést hoztak a teherautókkal kapcsolatban, amely az akkori budapesti utak állapotába is bepillantást enged.

A 200 éve született Görgei Artúrra emlékeznek A magyar kormány, mintegy 130 millió forint támogatást biztosít a Görgei 200 című tárlat megrendezéséhez.

Oázis a város szívében: a Döbrentei tér Budapest egyik legszebb helye volt Ahol egykor paloták és park volt, ott ma egy lepusztult közterület fogadja a járókelőt. Hogy nézett ki régen a Döbrentei tér, és miért néz ki úgy ma, ahogy?

Hatvanéves a Széchenyi-hegyi tévétorony Mi is volt a Szomszédok első képkockája? Ó, hát persze, hogy a tévétorony! Hatvan éve, 1958. február 22-én adták át a Széchenyi-hegyi adótornyot. A 12 emeletes épület elkészülte a rendszeres televíziózás kezdetét is jelentette, hosszú évtizedekig mindössze egyetlen csatornával. A hazai televíziózás históriája összeforr a Széchenyi-hegyi adótorony történetével.

Restaurálják a Városháza háromszáz éves homlokzatát Pályázatot írtak ki a budapesti Városháza műemlékegyüttesének homlokzati felújítására. Az épület eredeti rendeltetése szerint az irgalmasrendiek kórháza volt, s Martinelli Antal Erhard építőmester tervezte. Írásunk az épület történetéről szól.

Így tervezett Duna-hidat a Lánchíd előtt egy magyar gróf és egy angol mérnök A tervek szerint idén elindul a Lánchíd és az Alagút felújítása. A Lánchíd, Budapest jelképe, talán legfontosabb épülete a külsejében nem, de néhány fontos elemében megváltozik, megújul. Most induló sorozatunk a Lánchídhoz kapcsolódó érdekes történeteket mutatja be.

A modern hírközlés előfutára – 125 éves a telefonhírmondó A világon elsőként Budapesten vált elérhetővé az a hírközlési szolgáltatás, amely két évtizeddel megelőzte a rádiót és előre vetítette a hírközlés XX. századi forradalmát.

Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve? Éppen egy éve jelentette be a külföldi tulajdonos képviselője, hogy 2020-ban luxusszálloda nyílik a Drechsler-palotában, ismertebb nevén a volt Balettintézetben. Lechner Ödön korai művészetének egyik legnagyszabásúbb épületén azonban még az állagmegóvást sem biztosították ez idő alatt.

Romokból feltámadva: így épült újjá hét évtizede Budapest Van a Városház utcában, a fővárosi Városháza falán egy szerény kis emléktábla, amely éppen hetven éve került oda. Amiről tudósít, és amire emlékeztet, az rendkívüli: egy város feltámadásának dokumentuma. A világháború utáni újjáépítésre és az ezen dolgozó emberekre emlékezünk.