Múltidéző

Újraavatták a budavári zsidó imaházat A 15. század közepén épült zsinagógát 1686 szeptemberéig használta a zsidó közösség.

Ötven éve döntöttek az Örs vezér teréről Fél évszázada született meg az Örs vezér tere fejlesztési terve, hogy hatalmas átszállóhely és közlekedési csomópont legyen belőle.

De hol voltak a király vadaskertjei? – Mátyás és Budapest, II. rész Mátyás király és utódai korában Pest és Buda környékén több vadaskert is a kiváltságosak rendelkezésére állt. De hol voltak ezek a vadaskertek? Cikkünkben ennek jártunk utána.

Vesztegzár a Royal Szállóban Negyven éve tűnt el az a betegség a Földről, ami azelőtt gyakorlatilag generációról generációra megtizedelte az emberiséget – a fekete himlő. A betegség szinte az utolsó pillanatig nem csak az ún. harmadik világ országait fenyegette, de felüthette a fejét akár egy európai főváros luxusszállodájában is. Ez történt Budapesten 1963-ban.

Százharminc éve jár a HÉV Szentendrére 1888 nyarán indult meg a helyiérdekű vasúti közlekedés Budapest és Szentendre között, egykor a Lánchídig, illetve Visegrádig is tervezték a meghosszabbítását.

Így szólt a zene a Ligetben A régi idők Városligetében az élő zene is a szórakoztatás része volt. Több helyen is álltak zenepavilonok, amelyek a Ligetbe érkező tömegek kedvelt célpontjai voltak.

Tudta, hogy mi lett a Bukarest utcai buszpályaudvarból? A Kosztolányi Dezső téren áll egy kávézó, amely egykoron távolsági autóbuszoknak adott helyet.

Rügyfakadás, lóverseny és korzó A Városligetet (korabeli nevén Városerdőt) az 1860-as évekig elsősorban az arisztokrácia látogatta. A városiasodással a terület a kor legnépszerűbb szórakozóhelyévé vált, bár társadalmilag nagyon megosztott volt a közönség, így a liget területe is.

Ipari örökség – az új Közlekedési Múzeum jóval több lesz, mint kiállítótér A közel százhúsz éves intézmény formai és tartalmi megújulása egyben az eredeti koncepcióhoz való visszatérést is jelenti: a jelen és a jövő technikai vívmányait éppúgy be fogja mutatni, mint alapításakor tette. Lapszemle.

Milyen lehetett Mátyás korában Buda? Mátyás-emlékév van, a nagy király születésének 575., koronázásának 560. évfordulója alkalmából. Az uralkodó előtt tisztelegve mi is utánajártunk, mit adott Mátyás Budának, milyen város is volt ez az ő korában.

Így működtek a tisztasági fürdők Budapesten „A fürdés a test épségben tartására mulhatlanul szükséges...”. A saját fürdőszobával nem rendelkező lakások magas száma miatt a 19. századtól egészen a XX. század derekáig a tisztasági fürdők meghatározó elemei voltak a nagyvárosi hétköznapoknak. Mára a legtöbb megszűnt, vagy a kor követelményeinek megfelelően átalakult – többek között ilyen a Ferencváros szívében megbúvó Dandár fürdő is, melyet 40 éve alakítottak át gyógyfürdővé.

Ilyenek is lehettek volna a lakótelepeink Nem volt eleve eldöntött, hogy milyen lakótelepekkel építik tele Magyarországot a szocializmus évtizedeiben. A nagyüzemi építkezéseket kísérleti telepek előzték meg.

Tűzijáték, az elmaradhatatlan Úgy hozzátartozik az ünnephez, mint a bejgli a karácsonyhoz vagy a sonka a húsvéthoz. Igaz, az eredetileg egyházi tartalmú Szent István-napi körmenet spirituális tartalmához meg éppen annyira nem kapcsolódik, mint az előbbiek Jézus születésének és kereszthalálának ünnepéhez. De még sincs augusztus 20. tűzijáték nélkül.

Ilyen volt a Csillagvizsgáló a Citadella helyén Tudta, hogy egykor a Gellért-hegy tetejéről közölték a pontos időt?

A Gellért-hegy kistesója: kilátszik az Ínség-szikla a Dunában Ha tartós hőség és aszály van, a folyók is apadni kezdenek. És ha a Duna eléri a nagyjából egyméteres vízszinthatárt Budapestnél, a híradásokban rendre megjelenik egy kis zátony. Ez az Ínség-szikla, ami a Szabadság hídtól északra, a Gellért-hegy lábánál áll a mederben.

Mikor járt Kossuth Maderspachéknál? Maderspach Kinga megkeresett minket, hogy kiegészítést fűzzön egy korábbi cikkünkhöz.

Ganz Ábrahám: egy svájci öntőmester, aki Buda díszpolgára lett 1863. augusztus 4-én Buda városa díszpolgárrá választotta Ganz Ábrahámot. A város a magyar ipar egyik legfontosabb szereplőjét tüntette ki e címmel, aki nemcsak a vasútnak gyártott kerekeket, hanem a városban is számos épülethez készített kiváló vas alkatrészeket.

A Német Színháztól a Luxus Áruházig – a Vörösmarty tér története Májusban döntött a Fővárosi Közgyűlés a Vörösmarty tér felújításáról. Manapság a leginkább az igen látványos és hangulatos adventi vásárok miatt ismerjük a Vörösmarty teret. De miről volt nevezetes a vásárok előtt? Hogyan alakult az egyik legnépszerűbb fővárosi tér története?

Hideg nyalat és spanyol tölcsér: így hódította meg Pestet a fagyi Az első fagylaltozót Fischer Péter nyitotta meg a Szervita téren. Jókai Mór és Deák Ferenc törzshelye volt a kis kioszk, Széchenyi a naplójában is írt róla. A fagyi néhány év alatt a pestiek és budaiak (elsősorban az arisztokrácia) kedvenc nyári édessége lett. A tölcsér feltalálását követően pedig filléres nyári hűsítőként pavilonból, kocsiból, elegáns cukrászdából, utcán és étteremben egyaránt kínálták a fagyit.

Kétszáz éve született a lánchídi oroszlánok szobrásza Kétszáz éve született Marschalkó János szobrászművész, akinek legismertebb műve a Lánchídon található négy oroszlán.

Hetvenéves a Gyermekvasút Most hetven éve adták át a Gyermekvasút, egykori nevén az Úttörővasút első szakaszát.

Így küzdöttek meg a hőséggel a régi idők Budapestjén Strandolás a Dunában, tusoló a villamosremízben, pihenés a ligetben: a kánikulával a régi idők Budapestjén is stílusosan harcoltak az emberek.

A régi Liget arcai Ilyen volt a háborúk előtti Városliget miliője: lányok és asszonyok, urak és uracsok, polgári famíliák és mulatozó népek télen s nyáron a Ligetben. Válogatás a Fortepan képeiből.

Tudta, hogy a XI. kerület tervezőasztalon született? Százötven évvel ezelőtt, a kiegyezés után számos ötlet merült fel Buda és Pest fejlesztésére. Sok esetben régi, reformkori elképzeléseket elevenítettek fel, amelyek közül nem egy Széchenyi Istvántól származott.

Ki mászott fel Will Smith előtt a Lánchídra? A Lánchíd láncai pár napja Will Smith akciója miatt a világ figyelmének középpontjába kerültek. Azonban 170 évvel ezelőtt más miatt kerültek a figyelem középpontjába a láncok.

Emlékszik még az Osztapenkóra? Egykor egyszerű útkereszteződés volt itt, majd Osztapenkó hatalmas szobra jelezte Budapest nyugati kapuját. A környék mai is a főváros nagy nyugati csomópontjának számít, immár külön megnevezés nélkül.

Ötven éve kezdték meg a metróalagutak fúrását a Duna alatt Tudta, hogy már a 19. században is alagutakat terveztek Pest és Buda közé?

Baross tér – Méltó a tér Baross Gáborhoz? 170 éve született a Vasminiszter, és ötven éve tették tönkre a róla elnevezett teret.

150 éve létezik magyar állami tulajdonú vasúttársaság A magyar állam a kiegyezés utáni évben nem a semmiből alapított egy vasúttársaságot, hanem megvásárolt egyet, mégpedig a Magyar Északi Vasút 126 km hosszú Pest–Hatvan–Salgótarján közötti vonalát. Így lett állami vasúttársaság 22 évvel a magyar vasúti közlekedés elindulása után.