Még szeptemberben döntött arról egyhangúlag a Fővárosi Közgyűlés, hogy a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. közel 2,5 milliárd forintos hitel felvételével hozzáláthat a már lassan nyolc éve helyreállított Rác fürdő ismételt felújításához, valamint megnyitásához (az elmúlt 8 év alatt bekövetkezett amortizáció miatt van szükség az ismételt felújításra). De még mielőtt a fürdő jövőjével foglalkoznánk, nézzük át a múltját!

A középkori források megemlítik, hogy előbb Luxemburgi Zsigmond király alatt, majd Mátyás király uralkodásának idején is működött fürdőház ezen a helyen. Mint a budai fürdők többségét, úgy ezt is a török hódoltság idején kezdték el építeni. A XVI. század végén már állt a nyolcszögletű kupolacsarnok. A török uralom alatt Kis fürdő néven vált ismertté.

Buda várának 1686-os visszavételét – meglepő módon, mivel kereszttűzben állt – épségben vészelte át. A XVIII. század folyamán Budának ezt a részét szerbek népesítették be, így a fürdőt is elkezdték a szerbek régi népi elnevezése után Rácz fürdőnek nevezni (a városrészt pedig Tabánnak). Az évszázad második felében jelentősen átalakították a fürdőt. „Budán ugyan a kénköves meleg fürdők, melyek egynéhány esztendők óta kicsinosíttattak, különös emlékezetet érdemelnek: ú. (úgy) m. (mint) a Császár fürdő […] a Rácz fürdő, a Rudas fürdő” – írják 1827-ben. A 19. század közepén, 1850-ben a fürdő a császári kamara tulajdonába került. 

A Rác fürdő alaprajza az 1860-as évekbeli átépítések után (Forrás: Budapest Főváros Levéltára)

1860-ban az épületet Heinrich Johan Nepomuk (magyarosan Heinrich Nepomuk János) dr. vette meg. A doktor egyik barátja volt a korszakban már híres építésznek számító Ybl Miklós, így őt kérte fel, hogy tervezze meg a fürdő átépítését. A munkálatok két fázisban végezték el: 1864–1865-ben, illetve 1869–1870-ben. 

Az első ütemben a meglévő részek átalakítása mellett két új kupolacsarnokot is megépítettek. A kupolacsarnokokban felülvilágítós megoldást alkalmaztak, a meleg medence mellé pedig gőz-  és kádfürdők, valamint kiszolgálóegységek is kerültek. Továbbá elkészült egy kisebb kupolacsarnokos női fürdő is zuhanyzókkal és kiegészítő medencékkel együtt. Noha az 1860-as évek közepére Ybl mester már túl volt a romantikus korszakán, mégis ezt a stílust használta a megrendelő Heinrich doktor kedvéért. Nem utolsósorban a romantikus stílusjegyek jobban passzoltak a török építészethez. Így nem csoda, hogy a fóti templomon és a Múzeum körúti Unger-házon megszokott motívumok köszönnek vissza a Rác fürdő 1864–1865-ben át- és felépített részein. Viszont az 1869–1870-es hozzáépítések a korstílusnak megfelelően neoreneszánsz jegyekek viselnek magukon. Így például itt már nincsenek csipkézett boltívek, és megjelennek a domborművek. Igazodva a fürdő stílusához, Ybl Miklós a kazán magas kéményét egy minaretnek „álcázta”. Továbbá kialakította az ún. Flóra fürdőt, amely stílusában az ókori római thermák (meleg vizes fürdők) hangulatát idézi meg. 


Korabeli ábrázolások a fürdő belsőjéről (Heinrich Johan Nepomuk: Raitzenbad in Ofen, Lipcse 1873.)

A korabeli lapok hatalmas rajongással és lelkesedéssel írták meg, hogy a főváros milyen nagyszerű fürdővel gazdagodott. „Oly hely ez, mely a fővárosnak igazi díszére szolgál, mert nem hisszük, hogy Európában léteznék ennél fényesebb és célszerűbben berendezett gőzfürdő […]. Az első nagy fürdőhelyiség egy kerek kupolás terem, egész templomszerű impozánsággal, oldalt oszlopos ívekkel, fenn faragványokkal, a talaj fényes és mozaikszerű, középen egy meleg medence csillagos lépcsőzettel” – írta az egyikük. Továbbá kiemelték, hogy a fürdő megfizethető, így minden polgár évezheti a szolgáltatásait. 

A Rácz fürdő az 1890-es években (Forrás: FSZEK, Budapest Gyűjtemény)

Ezt követően a fürdő életében nem történet sok változás. A XIX. század végén lebontották a harmadik emeletet. 1931-ben a Rácz fürdő felvette államalapító Szent István király fiának, Szent Imrének a nevét, ezzel tisztelegve a 900 éve elhunyt szentéletű herceg előtt. Három év múlva, 1934-ben hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánítotték, ugyanis karsztvize többek között kalciumot és magnéziumot is tartalmaz. Ez a víz pozitív hatással van az ízületi bántalmakra, gerincbetegségekre, porckorongproblémákra, keringési zavarokra, továbbá az asztmás megbetegedések kezelésére is tökéletes. A harmincas évek végén, negyvenes évek elején a főváros jelentős projektbe kezdett bele: a Tabán helyén egy modern fürdővárost álmodtak meg, amely elsősorban a Gellért, a Rudas, a Király és a Rác (Szent Imre) fürdőkre támaszkodott volna. Ennek első ütemeként felszámolták a Tabánt, sőt. Még a Döbrentei téri Pazar bérpalotákat is lebontották. De közbeszólt a történelem, ugyanis kitört a II. világháború, és így pénzhiány miatt el sem kezdődtek az építkezések. 

A Rác (Szent Imre) fürdő 1940-ben (Forrás: Fortepan)

Budapest ostroma alatt a fürdő jelentősen megsérült. A háborút követően állagmegóvó felújítást kapott, majd ismét kinyitotta kapuit. 1963-ban ismét bezárták, ugyanis az új Erzsébet híd és a Hegyalja út összekötése miatt lebontottak egy igen jelentős, de sérült részt. Két év múlva, 1965-ben ismét megnyitott, és várta vendégeit egészen 2002-ig. 

A sérült Rác fürdő 1945-ben, előtérben a Szent Demeter ortodox templom (Forrás: Fortepan)

1994-ben a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a környék rendezési tervét, majd 1998-ban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. felkérésére elkészültek a Rác fürdő fejlesztési tervei. A Közgyűlés végül 2002-ben fogadta el a fürdő rekonstrukcióját és a hozzá építendő szálloda építési tervét. Ennek értelmében ugyanebben az évben bezárt a fürdő, és megkezdődtek a munkálatok. A rekonstrukciós tervek értelmében Ybl Miklós tervei, valamint korabeli írásos és vizuális dokumentumok alapján állítottak helyre mindent a fürdőben. Így az 1960-as években értelmetlenül lebontott épületrészeket is újraépítették. Ennek köszönhető, hogy olyan belépni a fürdőbe, mintha a XIX. századba tértünk volna vissza. A fürdő melletti 40 szobás, ötcsillagos szállodát ugyanakkor XXI. századi posztmodern stílusban építették fel. 

A fürdő belülről 2014-ben (Halász Csilla – Őrfi József – Viczián Zsófia, Ybl összes, 2014, fotó: Timár Sára)

Noha már 2010-ben elkészült a fürdő felújítása, a tulajdonviszonyokat még csak most sikerült rendezni. Ugyanis 2002-ben még magántőke bevonásával kezdték el a felújítást, ami a későbbiekben komoly jogi huzavonát eredményezett a befektető magánszemély és a főváros között. Ennek is tudható be, hogy már 8 éve nem sikerül megnyitni a fürdőt, amelyben az idő előrehaladtával egyre több kár keletkezik (leamortizálódik). De idén már döntés született, amelynek értelmében a főváros tulajdonában marad a Rác fürdő, valamint idén szeptemberben döntött arról a Fővárosi Közgyűlés, hogy ismét felújítják az épületet, majd jövőre (2019-re) remélhetőleg megnyitják ezt a gyöngyszemet. 

A nyitókép forrása: Halász Csilla – Őrfi József – Viczián Zsófia, Ybl összes, 2014 (Fotó: Timár Sára)