A Kossuth tér délkeleti sarkához illeszkedik a Báthory és Nádor utca sarkán kialakított kis tér, a Vértanúk tere. Egykor itt volt a 8-as villamos fordulója, és 1933 kapott nevet az itt felállított Nemzeti Vértanúk emlékművéről, amely Füredi Richárd szobrászművész és Kismarty-Lechner Jenő építész alkotása volt. Ezt 1945-ben ledöntötték, és a teret is átalakították, egy vízmedencét alakítottak ki szökőkúttal, és természetesen új nevet is kapott: 1951-ben Ságvári Endréről nevezték el. A rendszerváltozáskor a tér visszakapta eredeti nevét. A medence fölé 1996-ban egy japán fahidat idéző bronzszerkezet építettek, amelyen Varga Tamás alkotása, Nagy Imre szobra álldogál, akivel szívesen fotózkodnak az arra járó turisták.

A Nemzet Vértanúinak emlékműve képeslapon. A Parlament felé néző oldalon a Magyarországot megszemélyesítő Hungária alakja, fején a magyar Szent Koronával, háttérben a Vecsey utca (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Nemzeti Vértanúk emlékműve

Milyen is volt ez az emlékmű, amelyet a kor kiváló művészei alkottak meg? Régi fényképeken láthatjuk, hogy lépcsőkön álló tagolt pillér posztamensként egy kőszarkofágot hordozott. Előtte a Parlament felé néző oldalán méltóságteljesen áll a Magyarországot megszemélyesítő Hungária alakja, fején a magyar Szent Koronával. A másfélszeres életnagyságú szobor talapzatán ez olvasható: „ A nemzet vértanúinak 1918–1919”. A másik végén egy sárkánnyal küzdő meztelen férfi alakja kapott helyet, és itt is volt egy rövid felirat: „A Fehér Ház kezdeményezésére kegyelettel emelte a magyar nemzet.” A talapzat oldalán 497 név volt olvasható, azoknak a nevei, „akik 1918–19-ben a bolsevizmus áldozatai lettek” ahogyan egy korabeli újság beszámolójában olvasható. A művet 1936. augusztus 6-án avatták fel, a „kommün bukásának emlékezetes napján”.

A Nemzeti Vértanúk emlékműve 1934-ben a Vecsey utca felől fotózva. Ezen az oldalon egy sárkánnyal küzdő meztelen férfi kapott helyet (Forrás: Fortepan)

A Magyar Országos Tudósító megemlíti, hogy a „magyar közönség áldozatkészségéből” és a „Fehér Ház Bajtársi Egyesület kezdeményezésére” jöhetett létre ez a mű. A leleplezés előtt az Egyetem téri templomban szentmise volt, ahol megjelentek a vértanúhalált elszenvedők hozzátartozói. Az avatási ünnepélyen Horthy Miklós kormányzó, a kormány és a főváros képviselői is jelen voltak. A Nemzeti Vértanúk emlékműve 1945 szeptemberében áldozatul esett az úgynevezett spontán szobordöntögetéseknek. A két szoborra kötelet kötöttek, és lerántották őket, fényes nappal, sokaság jelenlétében. Egy korabeli fotón a ledöntött és összetört, sárkánnyal küzdő férfialak mögött zászlókkal kivonuló tömeg látható és az egyiken jól kivehető az ötágú csillag fölött a Magyar Kommunista Párt felirat. (A Magyar Dolgozók Pártja 1948-ban alakult meg.) A földre zuhanó szobrok feje letört, a darabokat később elszállították, amelyek valahol eltűntek örökre.

A Nemzeti Vértanúk emlékműve 1938-ban, Füredi Richárd szobrász és Kismarty Lechner Jenő építész alkotása. Háttérben a Vécsey utca (Forrás: Fortepan)

A szobor alkotóját, Füredi Richárdot megtagadták, felejtésre ítélték. Füredi Richárd (1873–1947) még láthatta, ahogyan a művét ledöntötték és összetörték. Kitűnő szobrász volt. Többek között ő mintázta a Millenniumi emlékmű Könyves Kálmán-szobrát, a Jókai-síremlék plasztikai díszei is őt dicsérik, valamint a szintén 1945-ben lerombolt Ereklyés Országzászló ugyancsak Kismarty-Lechner Jenő és Füredi Richárd alkotása volt.

A Vértanúk tere a Nemzeti Vértanúk emlékművével a Vécsey utcából nézve 1940-ben, háttérben a Parlament (Forrás: Fortepan)

A lerombolt Ereklyés Országzászló

Füredi Richárd azonban nem csak ezt a bűnt követte el a berendezkedő új hatalom szerint. A Szabadság téren 1921. január 16-án avatták fel a négy Irredenta-szobrot, amelyeket 1945 augusztusában távolítottak el, majd később ezeket titokban megsemmisítették. A művek az elszakított országrészeket szimbolizálták.

A Vértanúk tere a Nádor utcából nézve 1945-ben, szemben a Földművelésügyi Minisztérium épülete, középen a Nemzeti Vértanúk emlékműve (Forrás: Fortepan)

A szobrok kirajzolta félkörív közepére állították fel az Ereklyés Országzászlót, amely Kismarty-Lechner Jenő és Füredi Richárd alkotása volt. Ezt 1928. augusztus 20-án vatták fel. Fő eleme egy húsz méter magas zászlórúd volt, amelynek a végére egy esküre emelt kezet mintázott a szobrász. A zászlórúd talapzatán egy bronzturul ült. A zászlórúdon levő zászló mindig félárbócon volt, ezzel a trianoni békediktátum tragédiájára emlékezve és emlékeztetve az arra járókat. Rövid időre, csak a területgyarapodáskor húzták fel. Ezt a művet a Nemzeti Vértanúk emlékművénél korábban, már 1945 tavaszán lebontották, mert a helyére került a Szovjet-emlékmű, amit 1945. május elsején lepleztek le.

A Kossuth Lajos tér, előtérben a II. Rákóczi Ferenc-szobor, balra a Földművelésügyi Minisztérium épülete, jobbra a Vértanúk tere (Ságvári tér) 1970-ben. A felvétel a Parlament kupolájától készült (Forrás: Fortepan)

Urmánczy Nándor-emlékpad

Az Irredenta-szobrok felállítása az Urmánczy Nándor által létrehozott Védő Ligák Szövetségének egyik kezdeményezése volt. Urmánczynak köszönhető, az ő indítványára született meg az Ereklyés Országzászló és ő volt az Országzászló-mozgalomnak a vezéralakja, amelynek köszönhetően hazánkban sok helyen állítottak fel országzászlókat. Báró Urmánczy Nándor jogi diplomát szerzett, majd 1902 és 1918 között országgyűlési képviselő volt. Részt vett a háborúban, utána is aktív politikai szereplő maradt. Szülőföldjén, Maroshévízen halt meg 1940.október 31-én, ahova csak Észak-Erdély visszatérése után utazhatott újra.

A Vértanúk tere (Ságvári tér) 1980-ban, a Nemzeti Vértanúk emlékműve helyén a szökőkúttal, szemben a Vécsey utca és a Szabadság tér (Forrás: Fortepan)

Urmánczy Nándor emlékére a Margit-szigeten, ahol szívesen üldögélt a Szent Mihály-templom előtt, egy platán alatt, emlékpadot állítottak az Erdélyi Férfiak Egyesületének kezdeményezésére. A pad egyik oldalán kis vízcsorgó, a másikon egy alacsony kőpilléren három dombormű volt, amelyet Füredi Richárd alkotott. Az egyiken természetesen Urmánczy Nándor arcképe, a másikon az Ereklyés Országzászló, a harmadikon pedig az Erdélyi Férfiak Egyesületének a címere volt látható. Az emlékművet 1942. október 25-én avatták fel, és nem sokkal később, a háború befejezése után elbontották. Azonban 2013-ban elkészült a megsemmisült emlékpad újjáalkotott változata, tehát Füredi Richárd egyik műve így újjáéledt. Urmánczy Nándor emlékét ma már más művek is őrzik. Szülőhelyén, az erdélyi Maroshévizen, a katolikus templom kertjében már 2011. szeptember 5-én favatták a büsztjét. A közelmúltban, 2018. október 1-jén pedig Csepelen állították fel egész alakos bronzszobrát.

A Vértanúk terén 1996-ban állították fel Nagy Imre szobrát, amelyet most a Jászai Mari térre helyeznek át (A szerző felvétele)

A Vértanúk terén felállítandó régi-új emlékmű, ahogyan az indoklásban elhangzott „a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot” hivatott visszaállítani. Az 1945–1948 közötti időszak szoborrombolásainak azonban még sok olyan áldozata van, amelynek nyomát az emlékezet őrzi, és látványát csak korabeli fényképeken csodálhatjuk meg.

A Vértanúk tere az ígéretek szerint várhatóan 2019 végére újul meg.

Nyitókép: a Vértanúk tere 2018 decemberében (A szerző felvétele)