150 éve született a Csikós-szobor alkotója Mint nemrég beszámoltunk róla, csaknem teljesen elkészült a budavári Lovarda épülete, amely elé hamarosan visszahelyezik a II. világháború után elbontott Csikós-szobrot is. De mit tudunk az alkotóról, a 150 évvel ezelőtt született ifjabb Vastagh Györgyről?

Hamarosan megváltozik a Vértanúk tere A közeljövőben kezdődik a Vértanúk terének rehabilitációja, amelynek során „a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot” fogják visszaállítani. Az 1996-ban itt felavatott Nagy Imre-szobrot áthelyezik a Jászai Mari térre, és visszaépítik az 1918–1919-es esztendők – korabeli hírlapi kifejezéssel: a vörös rém – vértanúinak emlékművét.

150 éve született a Budai Postapalota tervezője, Sándy Gyula Ki ne ismerné a Széll Kálmán téri egykori Budai Postapalotát, amely most felújítás alatt áll? Az épület a Magyar Királyi Posta igazgatósági épületének készült az 1920-as években. Hauszmann Alajos javaslatára nyilvános tervpályázatot írtak ki, és ezen Sándy Gyula terve lett a győztes, aki korának nevezetes építésze és műegyetemi tanár volt.

Frida Kahlo művei Budapesten Most 111 éve született Frida Kahlo, a világhírű mexikói festőnő. A Nemzeti Galériában kiállításon lehet megcsodálni Kahlo válogatott műveit.

Akit négyszer temettek – Kétszáz éve született Semmelweis Ignác Semmelweis Ignác 29 éves volt, amikor rájött, hogy a gyermekágyi lázat – így a frissen szült édesanyák halálát – kézfertőtlenítéssel meg lehet akadályozni. Kétszáz éve született az anyák megmentője, az ő budapesti emlékhelyeit kerestük fel.

Új kor, új héroszok: egyre népszerűbbek Budapesten a sportolószobrok Grosics Gyula, a legendás Aranycsapat kapusának életnagyságú bronzszobrát június 14-én avatták fel Újbudán. Nem ő az első olyan sportoló, aki köztéri emlékművet kapott. A sportolók ábrázolása régi-új műfajnak számít a plasztika történetében: az ókori görög kultúrát is jellemezte, majd kétezer évre eltűnt, és a XX. századtól éledt újra.

A népszerű szobrász, akit elfeledtek: Ohmann Béla Fél évszázada, 1968. március 21-én halt meg a két világháború közötti időszak kiemelkedő szobrásza, Ohmann Béla.

Két világ között egy harmadik – 150 éve született Árkay Aladár Most 150 éve, 1868. február 1-jén született Árkay Aladár építész, akinek a két budapesti temploma a kor építészeti törekvéseinek meghatározó művei.

Keretek között – a '60-as évek művészete Érdekes korszak az 1960-as évek a magyar kultúrában: már nem a szocialista realizmus az egyetlen elviselt művészeti irányzat, a cenzúra tűrőképessége nagyobb, és több területen is tapasztalhatók az oldódás jelei.

Tehetség és áldozat: száz éve halt meg Mende Valér építész Azok az építészek, akik az 1880-as években születtek bízva hihették, amikor iskolát választottak, hogy bőven lesz munkájuk a gyarapodó és gazdagodó Magyarországon. A nagy háború azonban minden reményt lerombolt, és jelentős áldozatokat is követelt. Száz éve, 1918. január 7-én, 32 évesen halt meg a tehetséges építész, Mende Valér.

Ég és Föld között – kiállítás a Várkert Bazárban Hogyan élt és jelent meg a Biblia világa a XX. századi magyar képzőművészetben? Lehet-e úgy megfogalmazni egy témát, hogy ne legyen olyan érzésünk, hogy ezt már oly sokszor láttuk, hogy közhellyé vált? A Várkert Bazár október 13-án nyílt kiállításán ezekre a kérdésekre is megpróbálhatunk válaszokat keresni.

Száz éve halt meg Holló Barnabás, Budapest meghatározó köztéri szobrásza Életműve a századforduló fontos szobrászi teljesítménye, művei ma is ott állnak a köztereinken. Holló Barnabás szobrászművész száz éve hunyt el.

Az emlékezet mestere: Stróbl Alajos síremlékei a Fiumei úti sírkertben A művészet kialakulásában az emlékállításnak meghatározó szerepe volt. A szobrászat egyik fontos feladata a síremlékek elkészítése volt. Ebben olyan kiváló alkotók is részt vettek, mint a századforduló legjelentősebb szobrásza, Stróbl Alajos.

Görgényi István, ’56 festője – Tájképek alá rejtette a forradalom eseményeit Különleges kiállítással emlékezik meg az 1956-os forradalomról a Klebelsberg Kultúrkúria. Görgényi István évtizedeken keresztül elrejtett, a forradalom eseményeit bemutató festményeit láthatjuk a fővárosban először.

Medgyaszay István-emlékkiállítás nyílt Medgyaszay Istvánnak konferenciát és kiállítást szenteltek a Magyar Építőművészek Szövetségében.

Száz éve történt: hadikiállítás a Margit-szigeten A Margit-sziget ma a béke szigete. Sétáló vagy éppen futó emberek, kirándulók és szerelmespárok kedvelt helye. Azonban száz éve háborús kép fogadott volna minket, lerombolt házat, gránáttölcsért, ágyúállást és felrobbantott hidat láthattunk volna. Szerencsére ezek csak műépítmények voltak, amelyek a hadikiállításra készültek. Valódiak voltak a zsákmányolt ágyúk, amelyek a Főpavilonhoz vezető utat szegélyezték.

Kotsis-kiállítás nyílt a Lechner Tudásközpontban Az építészet történetében is vannak többgenerációs művészdinasztiák, mint például a Kotsis család. Két tagjának, Kotsis Ivánnak és testvérének, Endrének az életművét mutatja be a Lechner Tudásközpont időszakos kiállítása.

Újra régi fényében látható Szent István szobra A budai Vár kiemelt helyén, a Mátyás-templom és a Halászbástya között áll Szent István szobra, amelynek domborművei felújításon estek át.

'56-os kiállítás nyílt a Várnegyed Galériában Az 1956-os forradalom emlékműveit bemutató fotókiállítás nyílt június 8-án a Várnegyed Galériában. A megnyitón megjelent és bevezetőt mondott Wittner Mária, akit a forradalomban való részvétele miatt súlyos börtönbüntetésre ítéltek.

175 éve született a Szabadság híd tervezője, Feketeházy János A Szabadság híd az első olyan dunai átkelőnk, amely teljesen a magyar ipar által előállított alkatrészekből épült fel. A szakértők közül többen az egyik legszebb konzolos hídnak tartják. Tervezője, Feketeházy János 175 éve született.

Iványi-Grünwald 150: Párizstól Nagybányán át Kecskemétig Százötven éve, 1867. május 6-án született Iványi-Grünwald Béla, a nagybányai festészet mestere, aki megalapította a kecskeméti művésztelepet. Munkásságának fő korszaka a magyar művészet legjelentősebb virágkorához, a századfordulóhoz kötődik, és e sokoldalú és színes korszak művészi értékeinek gyarapításához az ő festői ténykedése is hozzájárult.

Hogyan emlékezzünk? A Málenkij Robot Emlékhelyről és társairól A málenkij robot emlékművét 2017. február 25-én avatta fel Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Ideje volt, hiszen az elmúlt hetven évben sok olyan, a nemzetet vagy közösségeket érintő embertelen tett történt, amelyekre emlékeztetni kell a következő generációkat. Ilyen a Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt emberek sorsa is.

Egy támogatott művész öröksége: Kondor Béla gyűjteményes kiállítása a Várkert Bazárban Kondor Béla kétségtelenül korának sikeres és megbecsült művésze volt. Talán eljött az idő, hogy több mint négy évtized távlatából a lezárult életművet objektívebben is nézhessük. Erre ad lehetőséget a Várkert Bazár tárlata.

Kalandos a sorsa a Palatinus szobrainak Az épület felújítás közbeni megroggyanása miatt le kell bontani és újra fel kell építeni a Margit-szigeti Palatinust. Reméljük, a fürdő előtti női akt túléli a nagyberuházást – az ott álló szobrok hányatott történetét most megismerhetik írásunkból.

Száz éve halt meg Ferenczy Károly, a magyar festészet Monet-ja Száz éve, 1917. március 18-án halt meg Ferenczy Károly, a nagybányai festészet vezető mestere, akit a magyar piktúra Monet-jának nevezhetünk, hiszen hazánkban a XX. század első évtizedében senki nem tudta érzékenyebben megmutatni a fény színformáló erejét.

Hild 150: így élt és alkotott Pest-Buda meghatározó építésze Egy építész, aki a legtöbbet tette a reformkori Pest építészeti arculatának kialakításáért. Egy tervező, aki megalkotta a belső udvaros, körfolyosós lakóházak típusát, ami máig meghatározza Budapest belvárosát. Százötven éve halt meg – élete végére elfeledett mesterként – Hild József.

Ismeri ezeket az Arany János-emlékműveket? A nagy emberek kultusza rendszerint akkor alakul ki, amikor már nincsenek közöttünk, lezárult az életművük. Ez alól csak néhány szent a kivétel, Arany János azonban költő volt. Születésének 200. évfordulója alkalmából kerestük fel Arany fővárosi emlékhelyeit, köztük olyanokat is, amelyekeket csak kevesen ismernek.

Száz éve halt meg Zrumeczky Dezső – a legnagyobb építészek között a helye Száz éve, 1917. január 31-én halt meg Zrumeczky Dezső, akinek építésztársai szerint olyan nagyságok mellett van a helye a magyar építészet panteonjában, mint Lechner Ödön. Többek között az Állatkertet és a Wekerle-telepet is gazdagította munkáival.