Magyar sors? Milyen az? – kérdezhetnék. Vegyünk példának egy pesti születésű építészt. Pesten hozzávetőlegesen 900 épülethez nyújtott be tervet, ezek szinte mindegyike, néhány kivételtől eltekintve, lakóépület, nagy részük el is készült. Megalkotta a belső udvaros, körfolyosós lakóépület típusát, amit lényegében a nagy háborúig változatlanul alkalmaztak más kitűnő építészek is, és így a mai napig meghatározó a főváros belső kerületeiben. Ezek mellett elkezdte Pest legnagyobb templomának, a mai Szent István-bazilikának az építését, és tervei szerint befejezte Magyarország legnagyobb templomát, az esztergomi Mária mennybevitele főszékesegyházat.  Elismerésként 1842-ben Pest díszpolgárává választották, 1854-ben a város építésze lett. Az ezzel járó havi fizetést azonban 1861-ben megvonták tőle. Eljárt az idő felette, kiment a divatból. Szinte elfeledve halt meg.

Ki volt, és mit teremtett Hild József, aki a XIX. század egyik legnagyobb építésze volt?

Hild építészcsaládban született 1789-ben, édesapja Hild János pesti építőmester volt. Apja olyan munkákon dolgozott, mint Pest vármegye háza és a hírhedt Újépület. Fia tőle tanulta meg a legfontosabb ismereteket. Azonban már azt ekkor is látták, hogy a céhes rendszer megfelelő képzést nyújt ugyan, de korszerű építészeti műveltséget nem. Ezért az ifjú Hild Bécsben, az ottani Művészeti Akadémián folytatott tanulmányokat, majd az Esterházyaknak dolgozó francia építész Charles Moreau mellett, kibontakozó világa újabb impulzusokat kapott.

1811-ben, apja halála után szerette volna továbbvinni az ő műhelyét, ehhez építőmesteri engedélyre volt szükség, amit a Helytartótanács nem engedélyezett. Azonban a céhes hagyománynak megfelelően az özvegy édesanyja örökölte ezt a címet, így Hild tervezhetett és építhetett.

Az építőmesteri engedélyt 1844-ben szerezte meg. Addigra azonban már számos pesti épülete állt. Az építészek számára a nagy kihívás az 1838-as pesti árvíz utáni újjáépítés volt. Hild József legtöbb lakóépülete, bérháza ekkor készült el. Épületeire a korban divatos klasszicista stílus volt a jellemző, ugyanúgy, mint jeles kollégájának, Pollack Mihálynak a világára is. Erre szép példa Hild érett műve, a József Attila utca és az Október 6. utca sarkán álló Derra-ház. A bérházat az árvíz után, 1838-ban építették. A háromemeletes épület Erzsébet tér felőli homlokzata kilenctengelyes, ahol a középső nyílástengelyt a szélesebb boltíves kapu és a felette levő első emeleti ablak kettős tagolású szemöldökdísze jól láthatóan a homlokzat szimmetriatengelyévé teszi. Ettől jobbra és balra, mind a három emeleti szinten egymás fölött négy-négy ablak látható, amelyek a klasszicista ízlésnek megfelelően téglány formájúak. A szemöldökdíszek és a párkányok egyesek, s így rend és fegyelem hatja át a síkban tartott homlokzatot. Egyedül a két szélen levő részt keretezi két-két, szinteket átkötő lapos pilaszter.

A Deák téri templom (Fotó: Ludmann Mihály)

A Derra-ház (Fotó: Ludmann Mihály)

Hild József építészetében fontos szerepet kaptak a szakrális épültek. Dolgozott Egerben és Esztergomban, ahol mind a két bazilika ma is látható arculatát, kupoláját ő alakította ki. A református egyház is elismerte tudását, ezért is bízták meg a ceglédi és az „Alföld katedrálisának” nevezett kunhegyesi templom építésével. Pesten a Hermina-kápolna megépítése után őt kérték fel a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatának megalkotására. Maga az épület Pollack Mihály tervei alapján készült, de az 1849-ben megsérült épület dór pilaszterekkel tagolt, az antik építészetet idéző timpanonos homlokzatát Hild József építette meg 1856-ban.

Esztergomi építészeti tapasztalatára is számítottak, amikor megbízták a főváros legnagyobb templomának, a lipótvárosi plébániatemplomnak a megépítésével (ma Szent István-bazilika). Hild 1845-ben klasszicista stílusú épületet tervezett, amit 1851-ben kezdtek el építeni. A munkálatokat az építész egészen a haláláig irányította és vezette. 1868. január 22-én azonban a már felfalazott kupoladob és a rajta levő kupola beomlott. Ezután Ybl Miklós áttervezte az épületet, a klasszicista stílusú épületet neoreneszánsz formavilágúra alakította, és hangsúlyosabbá tette az apszis külső megjelenését.  Ma már Hild Józsefet úgy emlegetjük, mint akinek a nevéhez a leomlott épületrész fűződik, holott nem a tervének hibája, sokkal inkább a nem megfelelő építőanyagoknak és a kivitelezésnek tudható be a szerencsétlenség.

A Nádor utcai házak (Fotó: Ludmann Mihály)

A Budakeszi úti Hild-villa (Fotó: Ludmann Mihály)

Hild József sokoldalúságára jellemző, hogy szép számú villát tervezett az akkor divatba jövő üdülőterületnek számító budai hegyvidékre. Ilyen a saját villája a Budakeszi úton, amelynek a felújítását 2016-ban fejezték be. Ezek a villák egyszerű, földszintes épületek. A Hild-villa főhomlokzatának közepén négyoszlopos római templomra hasonlító portikusz kapott helyet, amihez az etruszk-római építészeti hagyománynak megfelelően lépcsősor vezet fel. Ettől jobbra és balra rövid szárnyakkal összekötött saroképület található.

Utolsó jelentős műve a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Vörösmarty téren álló épülete, a mai Gerbeaud-ház. A klasszicista fegyelem itt is meghatározó, de a homlokzat gazdagabb, plasztikus alakítása némi eltávolodást is mutat. Az építész szállodákat, laktanyát és fürdőt is tervezett, amelyekből mára már kevés maradt meg, de például a Császár fürdő belső udvara az építész tehetségét dicséri a mai napig.

Pest mai belvárosának klasszicista arculatát meghatározó épületei közül sok elpusztult 1849-ben Pest lövetésekor, és sokat lebontottak, mint például a Nákó-palotát, hogy helyén felépíthessék a Gresham-palotát. A hetvenéves művész életét több sorscsapás nehezítette. Meghalt a felesége, magára maradt, munkái elfogytak, új megrendelést nem kapott. Pest városa azt a fizetést, amelyet 1854-től mint a város építésze kapott, 1861-ben megvonta tőle. Hild József életében vagyont nem gyűjtött, csak dolgozott, mert megbízták őt, és e feladatát el is végezte. Szinte már egészen elfeledett volt, amikor 1867. március 6-án meghalt a mai Arany János utca 14. számú házban levő lakásában. A Kerepesi úti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Nyitókép: (Fotó: Ludmann Mihály)