Hild József

197512_madach27.jpg Pesten érett íróvá a 200 éve született Madách Imre A fiatal Madách Imre három évig élt Pesten. Miközben a pesti egyetemen jogi tanulmányait végezte, bekapcsolódott a társasági, kulturális életbe is. Rendszeresen megfordult a Pesti Magyar Színház előadásain, hangversenyre járt a Nemzeti Kaszinóba, de az igen művelt fiatalember festeni, vívni, zongorázni is tanult a fővárosban. Itt jelent meg első kötete. A 200 éve született Madách Imrére emlékezünk.
Hild József nyomában Klasszicista házak a pesti belvárosban, elegáns villák a Svábhegyen, egy nagy magyar építőművész kiemelkedő alkotásai: Hild József örökségével ismerkedhetünk a közeli hetekben, az épületeken keresztül megtudhatjuk, milyen volt a kor, amelyben alkotott, hogyan fejlődött Pest és Buda a reformkor különleges hangulatú, fellendülő időszakában.
Átépítik a Duna-parti szállodát, amely az egykori Lloyd-palota helyén áll A pesti Duna-korzó a második világháború pusztításai miatt veszítette el korábbi egyedülálló hangulatát. A régi palotasor helyére modern szállodák épültek, az elpusztult Lloyd-palota telkén pedig 1982 óta az Atrium Hyatt áll, amely ma a Sofitel nevet viseli. A szálloda hamarosan új homlokzatot kap, az építési engedély október elején vált véglegessé. Ebben azt olvashatjuk, hogy az épület egy szinttel magasabb lesz. A látványterveket még nem tették közzé.
Romantikus ékszerdoboz Zuglóban – 180 éve kezdték építeni a Hermina-kápolnát A Városliget keleti határát jelentő Hermina út egyik jellegzetes épülete a pici Hermina-kápolna. Mérete ellenére nagyon is meghatározó szerepe van, hiszen nemcsak az utat nevezték el róla, de a városrészt is, ahol áll: Herminamező. Stílusához illően története is romantikus, szépséget és tragédiákat egyaránt tartalmaz. A kis kápolna alapkövét éppen száznyolcvan évvel ezelőtt tették le.
A Hegyvidék első gyöngyszemei – Hild József budai villái A XIX. század első felében növekedésnek indult Pestről egyre többen költöztek ki a budai hegyekbe, hiszen a forgalom és zsúfoltság helyett ott nyugalom és friss levegő várta őket. A nagyobb telkek szabadon álló, kertes villák építését is lehetővé tették, melyek közül sokat a korszak legtöbbet foglalkoztatott építésze, Hild József tervezett.
Korának egyik legelegánsabb pesti szállója volt a bérházzá lefokozott Tigris Szálló Pest egyik legelegánsabb szállodája volt az V. Nádor utca 5. – Mérleg utca 10. szám alatti, Hild József tervezte Tigris Szálló a XIX. század derekán. Kávéháza és étterme is nevezetes volt, egy ideig az épületben működött a Kossuth Lajos vezette Pesti Hírlap szerkesztősége, de felolvasóesteket, komolyzenei koncerteket is tartottak itt az előkelő, művelt közönségnek. Az épületet 1901–1902-ben jelentősen átalakították, kissé talán le is fokozták, ennek ellenére ma is Hild József egyik legjobb középületeként tartjuk számon.
Felújítják az ELTE jogi karának Kecskeméti utcai épületét – A telken egykor a Csekonics-palota állt Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának B épülete a Kecskeméti utca 10–12. szám alatt található, illetve hozzá csatlakozik a Magyar utca 31–33. szám alatti épületszárny is. A műemlék épületegyüttest most felújítják, korszerűsítik. A telken egykor egy híres épület állt, a dúsgazdag Csekonicsok fényűző palotája.
150 éve költözött Zuglóba a Bethesda Kórház – A XIV. kerület legrégebbi épülete A Bethesda Kórház történetének kezdete a terézvárosi Rózsa utca 5. szám alatti épülethez kötődik, ahol 1866-tól Bakody Tivadar főorvos irányításával folyt a gyógyító tevékenység. A Sugár út, a mai Andrássy út kiépítése miatt 1870-ben eladni kényszerültek a kórház 1868-tól használt Rózsa utca 8. szám alatti épületét. A Herminamezőn álló Bartl-villa megvásárlásával nyílt lehetőség egy nagyobb és korszerűbb kórház kialakítására. A Bethesda Kórház zuglói gyógyító szolgálata 150 éve, 1872 májusában kezdődött el.
Lángok martaléka – Hetvenöt évvel ezelőtt égett le a Szent István-bazilika kupolája Budapest legnagyobb templomának építése a méretéhez igazodóan nagyon sokáig tartott, kitöltötte a XIX. század második felét, és még a XX. századba is átnyúlt egy kicsit. 1905-ben fejezték be, de negyven évvel később már ismét felállványozhatták: a II. világháborús sérüléseit kellett helyrehozni. A renoválásból azonban még nagyobb baj lett, egy véletlen tűzeset folytán az egész kupola leégett.
A pesti Sóhivatal vége – Így született a József nádor tér A Duna a mai napig fontos kereskedelmi útvonal, de a XIX. század első felében még nagyobb jelentősége volt a jól hajózható vízi útnak. Itt szállították többek között a sót is, amelynek raktározására és a hozzá kapcsolódó adók adminisztrációjára a pesti Duna-parton Sóhivatalt emeltek. Tőle délre, a Harmincadhivatal épületében pedig a kereskedelmi árucikkek vámügyeit lehetett intézni. A város fejlődése azonban kikényszerítette a lebontásukat, helyükön a József nádor teret alakították ki.
Valóságos üzletközpont volt a korabeli Pesten a Nagy Kristóf-ház A Váci utca 6. számú egykori háza a benne működő gyógyszertár hatalmas Szent Kristóf-szobráról kapta a nevét, ezután kezdték el az épület előtt lévő térséget is Kristóf térnek nevezni. A Hild József tervei alapján két-, majd idővel háromemeletesre bővült épületben azonban a patikán kívül számos más üzlet is működött, többek között a ruhakereskedő Rothberger Jakab divatáruboltja, amely a császári és királyi udvari szállító címet is elnyerte.
Műterem a Belvárosban – A Strelisky fotográfusdinasztia Budapesten Strelisky Lipót az elsők között volt, aki az 1840-es években dagerrotípiával foglalkozott Budapesten. Dorottya utcai műtermében a kor politikusait, arisztokratáit, művészeit fotózta. Fia, a száz éve elhunyt Strelisky Sándor pedig az első fotós volt hazánkban, aki egy speciális technikával többszereplős fotográfiákat készített. A Strelisky-fotók ma felbecsülhetetlen értéket képviselnek, és segítik Budapest múltjának megismerését.
Egy lenyűgözően gazdag építészi életmű – 155 éve hunyt el Hild József Hazánk XIX. századi építészetének egyik legismertebb alakja volt Hild József. Hírnevét teljes mértékben kiérdemelte, hiszen a fellendülésnek induló Pest városképét nagyrészt az ő alkotásai határozták meg. A töretlen fejlődés okozta azonban legtöbb művének pusztulását is: a belvárosi épületei közül sokat lebontottak, hogy újabbaknak, nagyobbaknak adják át a helyüket. Szerencsére néhány épülete azért ma is áll, és hirdeti tervezőjének tehetségét.
Emelkedő házak – Miként kezdődött Budapest világvárossá fejlődése? Az 1867-es kiegyezés eredményeként szédületes gazdasági fejlődés vette kezdetét hazánkban. Ez különösen a fővárosban volt szembetűnő, amely néhány évtized alatt egy közepes méretű településből Európa egyik legnagyobb városává változott. Budapestre özönlöttek az emberek vidékről, és sorra épültek a házak is, hogy az új városlakóknak legyen hol meghúzniuk magukat.
Az első pesti gőzmalom jelentős ipari fejlődést indított el – 180 éve kezdte meg működését a József Hengermalom Ma már nehéz elképzelni, de egykor a Lipótvárosban, a mai Balassi Bálint – Stollár Béla – Falk Miksa és Balaton utca által határolt területen épült fel és működött Pest első gőzmalma, amely 1841. szeptember 22-én kezdte meg a működését. A József Hengermalom azonban több volt, mint egy egyszerű malom. A Széchenyi István kezdeményezésére létrejött modern üzem pénzügyileg nem volt sikeres, de hatására a malomipar és a gépipar is jelentős fejlődésnek indult. Pest a XIX. század második felében malomipari nagyhatalom lett.
Egy életút pest-budai állomásai – A 230 éve született Széchenyi István emlékezete a róla elnevezett téren A 2021-es esztendő Széchenyi-évnek is nevezhető, hiszen idén szeptember 21-én ünnepeljük a gróf születésének 230. évfordulóját. Emellett van Pesten egy olyan tér is, amely éppen 10 éve viseli a legnagyobb magyar nevét, s jórészt minden szeglete a gróf életének egy-egy szakaszához vagy hazafias tetteihez kapcsolódik. A Lánchíd pesti hídfőjénél található térről van szó, amelyet maga Széchenyi István még Kirakodó térnek ismerhetett.
Diana, Margit, Erzsébet és Hungária – Elfeledett fürdők Budapest múltjából Lassan véget ér az idei nyár, és a hirtelen beköszöntött hűvösebb idő már nem kedvez a strandolásnak. Szerencsére Budapest számos gyógyfürdővel is büszkélkedhet, amelyeket akár a hűvösebb időben is felkereshetünk, elég csak a Széchenyire, a Rudasra vagy a Gellértre gondolni. Sajnos szép számmal akadnak olyan fürdők is, amelyeket ma már nem élvezhetünk, pedig építészeti szempontból is jelentősek voltak. Íme, 3+1 fürdő Budapest múltjából!
A neoreneszánsz homlokzat klasszicista belsőt rejt a lipótvárosi Hercegprímás utcában Az 1844-ben Hild József által klasszicista stílusban kivitelezett, a XX. század elején neoreneszánsz stílusban átalakított, a mai Hercegprímás utca 7.szám alatti ház a Szent István-bazilikát körülölelő tér egyik legszebb épülete. Már maga a homlokzat is különleges az emeletenként váltakozó díszítésekkel, a hangulatos belső udvar pedig megőrizte a klasszicista jegyeket. Ami beárnyékolja a palota történetét, az az egykori tulajdonosok élettörténete.
Az 1870-es években Pesten templomtornyok és gyárkémények versenyeztek egymással Pest gazdasági fejlődését jól mutatták az 1870-es években városszerte megjelenő gyárkémények, kürtők. Ugyanakkor a város rangjának megfelelően egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek a templomtornyok és toronysisakok díszes megjelenésére is. Az évtized elején a terézvárosi plébániatemplom tornyát építették át, majd a város különböző pontjain számos más templom is új, elegáns tornyot és toronysisakot kapott, amelyek a mai napig a városkép meghatározó elemei.
Több mint ötven évig épült, 115 éve adták át a budapesti bazilikát A Szent István-bazilika Budapest legnagyobb temploma. Ybl Mikósnak köszönhetjük, hogy ma a főváros egyik legismertebb műemléke, de rajta kívül még két építész életművében is kiemelt helyen szerepel: Hild József kezdte a tervezését, Kauser József fejezte be az építését. Hihetetlenül hosszú ideg, 55 évig készült, és 115 évvel ezelőtt, 1905. november 19-én szentelték fel.
Impozáns épületek állnak elhagyatottan Budapest-szerte A magyar főváros telis-tele van gyönyörű épületekkel. Lakóházak, közintézmények, múzeumok, kórházak, és még hosszasan lehetne sorolni, milyen célokra készültek az általunk ma is csodált mesterművek. Ám sok olyan, jobb sorsra érdemes, egykor fontos feladatokat ellátó épületet találunk ma Budapesten, amelyeknek nincsen funkciójuk, így üresen állnak, és várják a következő bérlőjüket. A következőkben öt elhagyatott fővárosi épületet mutatunk be.
Zugló 85 éves lett – Villák, paloták, lakótelepek városrésze Kilencven évvel ezelőtt hozták létre, de 85 éve kezdte meg önálló kerületként a működését Zugló. A XIV. kerület a belvárost köti össze a külső városrészekkel, és ez az építészetében is megmutatkozik: megtalálhatók itt a kiegyezés utáni évtizedekben készült gyönyörű historizáló és szecessziós épületek, híres művészek egykori villái, lenyűgöző szépségű iskolaépületek és egyéb intézmények műemlék székházai, de az 1970-es években felhúzott lakótelepek is.
Szobrot állítottak a Szent István-bazilikában II. János Pál pápának A Szent István-bazilika papi bejárójánál állították fel az éppen száz éve, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál életnagyságú szobrát. A szentatya 1991. augusztus 20-án maga is járt a bazilikában, személyében első alkalommal érkezett pápa Magyarországra.
Akik meggazdagodtak a vaskereskedésből – Már a rendszerváltás előtt át akarták építeni a Heinrich-udvart, most szálloda lehet belőle Az Üllői út 32. szám alatt egy gyönyörű épület ragadja meg a ferencvárosi oldalon sétáló tekintetét. Az épületdíszekkel gazdagon ékesített háromemeletes ház legfelső szintjén hatalmas felirat olvasható: Heinrich-udvar. Az utóbbi napokban számos helyen megjelent a hír, hogy ez az épület hamarosan jelentősen átalakul, szállodává építik át, műemléki védettsége megszűnik. Jelenleg nem tudjuk, mi lesz a történet vége. Akárhogyan alakul is, most mindenesetre ismerkedjünk meg az egykor „vasudvarnak” is nevezett hely névadójával, Heinrich Alajossal és családjával, akik sok-sok évtizeden keresztül a főváros egyik legjövedelmezőbb vaskereskedését működtették.
Virtuális séta a Budavári Sikló születésének 150. évfordulóján – Mit láthattak a magasból az utasok 1870-ben? A Budavári Sikló is bezárt március 23-tól, igaz, a közlemény szerint egyelőre csak karbantartás miatt. Ez az egyedi hangulatú közlekedési eszköz az idén 150 éves, ebből az alkalomból virtuális sétára hívjuk Olvasóinkat, hogy így is köszöntsük születésnapján a főváros egyik különlegességét. Újságírónk még azt megelőzően indult ünnepi utazásra, hogy megjelentek volna a felhívások, miszerint az otthon maradással korlátozhatjuk a koronavírus terjedését. Margit és Gellért tehát pár napig zárt térben tartózkodik, mint remélhetőleg Budapest és az ország minden lakosa.
Nem bontották le, mégsem ismerünk majd rá a Baross utca 40. alatti házra A Palotanegyed egyik legrégebbi, Hild József tervezte házának kálváriája régóta húzódik, az egyszer már leállított építkezés azonban időközben újrakezdődött.
Toronyzene harsogott egykor a régi pesti Városháza tornyáról – Kik voltak a turnerek? A régi pesti Városháza fontos szerepet játszott a város életében, tornya viszonyítási pont volt: a polgárok innen értesültek nemcsak a pontos időről, hanem arról is, hol és mennyiért kapható jó bor a városban.
A Fácán vendéglő igaz története – A Gestapo, majd a hírszerzés is birtokba vette a zugligeti üdülőtelepet Budapesten számos híres étterem és fogadó működött az elmúlt századokban, de mind közül a zugligeti Fácán vendéglőt tartották az egyik legkellemesebbnek. Krúdy Gyula a Nagy kópé című regényében a város legszebb mulatóhelyének nevezte, de már az 1800-as évek elején is számos előkelőség járt ide mulatni. Megfordult itt Kossuth, Petőfi, Toldy Ferenc, Barabás Miklós, Bajza József és sok más híresség.
Iskola lett a hegyvidéki Fácán-üdülőtelep egyik rangos épületéből Az utóbbi évek egyik legfontosabb műemlékmentése történik a XII. kerületben: helyreállították a Horthy-villaként is emlegetett Fácán nagyvendéglő egyik fontos épületét a Béla király úton. A hosszú időn át pusztulásra ítélt, már-már összeomlással fenyegetett épületet iskolává alakították át, új szárnnyal bővítették, gyönyörű kertjében sportpályát is kialakítottak.
A klasszicista Pest éke volt – A Ferenc József tér története Pest városa a reformkorban tele volt a klasszicista építészet remekeivel. Elég csak a Sándor-palotára, a Nemzeti Múzeumra vagy a Deák téri evangélikus templomra gondolni. Viszont volt egy olyan tér a városban, amelynek épületeit úgy tervezték, hogy egymással harmonizáljanak. Ez volt előbb a Kirakodó, majd Ferenc József (ma Széchenyi) tér. Ismerjük hát meg a tér házainak történetét!

További cikkeink