Lipótvárosban a XIX. század elejétől egymás után épültek fel a tudomány, a kultúra, a kereskedelem székházai (többek között a Pesti Városi Német Színház, a Redoute és a Magyar Tudományos Akadémia székháza), s a városrész fejlődésének velejárójaként reprezentatív kávéházak, éttermek, szállodák nyíltak. Ez utóbbiak közül az egyik legnevezetesebb volt a Tigris Szálló, amelynek területén a XVIII–XIX. század fordulóján még kincstári raktárépületek sorakoztak.

Lipótvárosnak ezt a részét Hild János városrendezési terve és a Szépítő Bizottmány  programja szerint a XIX. század első évtizedében kezdték el parcellázni. A szálló helyén két külön helyrajzi számmal jelzett telek jött létre, az egyiket 1817-ben Paul Demjén vásárolta meg a várostól, a másikat – ahol ma az épület hátsó, keleti fele van – Lechner János vette meg 1819-ben, aki még abban az évben továbbadta Demjénnek.

Hild József kétemeletes házat tervezett a mai Nádor utca 5.– Mérleg utca 10. szám alatti területre, amiből csak egy földszint valósult meg (Forrás: Bibó István: Az egykori Tigris Szálló története, Tanulmányok Budapest Múltjából 22.,1988)

Demjén Hild Józseffel egy kétemeletes házat terveztetett a területre. Az építkezés 1818-ban kezdődött, de végül csak egy nagy alapterületű földszintes ház készült el 1826-ra. Még ebben az évben megnyílt benne a Tigrishez címzett vendégfogadó és kávéház, a Tigris Szálló elődje. A megnyitáskor az addigi két telket már egy helyrajzi számon, egy telekként jegyezték. A szálló és kávéház első bérlője Fridrich Bauer volt. 

Hild József 1839-ben tervezte meg a klasszicista stílusú, háromemeletes szállót (Forrás: Bibó István: Az egykori Tigris Szálló története, Tanulmányok Budapest Múltjából 22.,1988)

A fogadó további sorsáról az új szálloda megnyitásáig igen kevés adatunk van. 1827-ben egy ingatlancsere révén a ház Marczibányi Lajosé lett, aki 1830-ban Geiger Jakabnak adta tovább. Geiger halála után özvegyétől  Wagner Sándor, felesége és sógornője, vagyis a Wagner-Raies család vásárolta meg 1835-ben. 1899-ig ez a család maradt a tulajdonos.

A Tigris Szálló 1840 körül, metszet (Forrás: oszk.hu)

A ma is álló házat Wagnerék építtették 1839–1840-ben, a tervező ezúttal is Hild József volt. Az építési engedélyt a Szépítő Bizottmány 1839. június 16-án adta ki. Az építkezéshez felhasználták a már meglévő földszintes házat. A kivitelezést Dankó József budai építőmester végezte. A Hild-féle terveket a Szépítő Bizottmány dokumentációja megőrizte.

A bérházzá alakított épület 1907-ben (Forrás: gallery.hungaricana.hu)

Bibó István 1988-as alapos tanulmányában megjegyzi, hogy a tervek egyértelműen mutatják Hild építőművészetének stílusjegyeit, például az udvari oszlopsoros kialakításban. De említeni kell a terveken a gazdag kiképzésű Nádor utcai kapualjat, a tágas lépcsőházat, az éttermi és kávéházi helyiségeknek igényes téralakítását is. Bibó szerint a későbbi átalakítások ellenére is ez a mester egyik legjobb alkotása a középületei sorában.

A klasszicista stílusú épület háromemeletes, körülépített udvaros. A Nádor utcára tizenhárom tengelyes főhomlokzata, húsztengelyes oldalhomlokzata pedig a Mérleg utcára néz. A szálloda ünnepélyes megnyitása 1840. október 31-én volt. Az első vendégeket november 1-jén fogadta.

A Nádor utcai bejárat 1953-ban (Forrás: Bibó István: Az egykori Tigris Szálló története, Tanulmányok Budapest Múltjából 22.,1988)

Megnyitásakor bérlője, egyben üzemeltetője Pesoldt József volt. A kávéház a földszinten egy saroktermi helyiségben működött, olvasó- és játékszobával, konyhával és a kornak megfelelő modern berendezéssel látták el. A kávéházhoz egy kisebb szoba is kapcsolódott a korabeli hírlapi tudósítások szerint, ami egy üvegfallal elválasztott díszes olvasószoba volt. A konyha és a játszószoba a Mérleg utcai szárny felől kapcsolódott a kávéházhoz. Innen közvetlenül át lehetett menni az étterembe.

Az épület körülépített udvarának oszlopsoros kialakítása 1969-ben (Forrás: Bibó István: A Tigris Szálló története, 1988)

Az udvari keresztszárny emeleti részén is kialakítottak egy éttermet. Az intézmény díszítése kapcsán így írt a a Jelenkor humorizáló tudósítása: „A felső étterem föstményi olly gyönyörűk, hogy valóban minden művészbarát kérni szeretné azon urakat, kik pipáiktól olly kevéssé tudnak megválni, mint lovaiktól a centaurusok, hogy legalább e szép termet ne undokítsák el rút bűzű füstökkel, hanem vonuljanak más szinte pompás terembe keménykedni, e gyönyörű tündércsarnokot pedig engedjék hölgyeknek, s olly művelt férfiaknak, kik legalább evés közben elég szerények másoknak nem alkalmatlankodni büdös pipájokkal, kiknek talán gyomrukat is megrontja a fojtó dohányfüst. Valóban kár lenne e szép termet néhány hónapi dohányzással közönséges vendéglői barlanggá aljasítani."  

A Nádor utca 5. – Mérleg utca 10. szám alatti sarokház napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A ház vendégszobái az I. és II. emeleten voltak, a III. emeleten pedig a tulajdonosok igényes, pazar lakását alakították ki. Az is tudható, hogy a földszinten italmérés üzemelt. Kocsiszínek és istállók kaptak helyet a hátsó udvari részeken és a keresztszárnyban. A személyzet számára is létrehoztak egy italmérést, de ez a kávéház alatti pincehelyiségben volt. A korabeli pesti városleírások, útikönyvek rendszerint említik a szállodát és a kávéházat, és a legelegánsabbak közé sorolják.

A Tigris Szálló egykori cégérszobra a Nádor utcai bejárat felett (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Azt, hogy a 130 szobával ellátott épület az egyik legnevesebb szálló volt a maga korában, programkínálata és vendégköre is bizonyítja. Rendszeresen fellépett itt haláláig Rózsavölgyi Márk hegedűvész, Dubez Péter hárfaművész-tanár, a Pesti Nemzeti Színház, az Operaház zenésze is Liszt Ferenc éppen a szálloda építésének idején, 1839–1840 fordulóján tért vissza először Magyarországra, és itt-tartózkodásai alatt a gyakran járt a szállóban zenét hallgatni.

A Nádor utcai bejárati kapu (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szállóban felolvasóesteket tartottak, Kossuth Lajos 1841 és 1844 között a szállóban szerkesztette a Pesti Hirlapot. Veres Pálné is ide hívta össze első ízben művelt hölgy ismerőseit 1867-ben, hogy a magyar lányok oktatásának megsegítéséért egyletet hozzon létre. De említhetnénk  a Budapesti Sakkozó Társaság 1889-es megalakulását is, amelynek szintén a Tigris adott otthont.

Időközben, 1847-ben megerősítési munkákra volt szükség, ugyanis a pince és a földszint főfalain nagy méretű repedések jöttek létre. A munkálatokat Giuseppe Cassano vezette. Ugyan a tulajdonos végig Wagne-Raies család volt, a kávéház bérlőinek személye gyakran változott. A század utolsó éveiben Európa Szálló néven működött tovább az 1899-es bezárásáig.

A Nádor utcai előcsarnok szecessziós faldíszítése (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

1901–1902-ben a Trieszti biztosító társaság megvásárolta, és bérházzá alakította az épületet. Ekkor helyezték el az utcai homlokzatokon az erkélyeket, a földszinten pedig mindkét utca felől teljes homlokzatátalakítást végeztek. A Mérleg utcai kapuarchitektúrát teljesen, a Nádor utcait részben alakították át. Áthelyezték a melléklépcsőházat az udvari szárnyak hátsó sarkába, a gyönyörű, festményekkel díszített éttermet az udvari keresztszárny emeleti részén lebontották, valamint egy negyedik emeletet emeltek a hátsó, keleti szárnyra. A lift és a folyosók üvegezése is ebből az időszakból származik.

Az épület körülépített belső udvara (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A munkák során kicserélték a nyílászárókat is egy ablak kivételével. Szecessziós-empirizáló díszítésű falkivágások segítségével a kialakított lakásokhoz hozzákapcsolták az északi szárny udvari folyosóinak egy részét. A főlépcsőház emeleti pihenőibe ugyancsak ilyen díszű konzolokat tettek. Az utcai homlokzatokon, a keleti szárny belső udvarán hasonló jellegű ornamenseket láthatunk.

Az épület lépcsőháza és annak eredeti baluszteres korlátja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az egykori Tigris Szállónak mára kevés eredeti részlete látható: ilyen a főlépcsőház mívesen kiképzett, baluszteres korlátja vagy a főhomlokzat középtengelyében az eredeti klasszicista architektúrából megmaradt, a Nádor utcában a közvetlenül a bejáratot keretező kapukiképzés, illetve a kapu fölött, az I. emeleti ablak mellvédjében a Tigris Szálló cégérszobra. 

A ház II. és III. emeletén 1914-ben kisebb átalakítások zajlottak, majd 1945 után a nagy lakások többségét kisebbekre szabdalták fel. A XX. század végére nagyon leromlott állapotú épületet a 2000-es évek elején újították fel. Ma is lakásoknak, üzleteknek, irodáknak és egy étteremnek ad otthont.

Nyitókép: 1839–1840-ben épült Hild József tervei alapján az elegáns Tigris Szálló a Nádor utca 5. – Mérleg utca 10. szám alatt (Forrás: oszk.hu)