Az 1873-ban egyesített főváros 10 kerületből állt. Abban az időben a mai Zugló területét két kerület alkotta, a VI. és a VII. Az 1890-es években a VII. kerület keleti végét, a rákosfalvai részt a X. kerülethez csatolták.

Zuglóról mint fővárosi kerület kialakításáról 1930-ban határoztak a XVIII. törvénycikk alapján. Önálló közigazgatási egységként 1935. október 1-jén kezdte meg működését. Az akkor Rákosvárosnak hívott kerület 67 000 lakost számlált, területe 18,74 négyzetkilométert tett ki.

A XIV. kerület nyolc városrészből áll, amelyek a következők: Városliget, Herminamező, Nagy-Zugló, Kis-Zugló, Alsórákos, Törökőr, Istvánmező, Rákosfalva. A kerület lakossága a városrészekbe a XIX. század utolsó harmadában és a XX. század első felében fokozatosan települt be.

A zuglói Polgármesteri Hivatal (Fotó: zuglo.hu)

Zuglót több fővárosi, részben országos jelentőségű főútvonal osztja több részre, főútjának a Thököly út tekinthető. Épített örökségének legértékesebb darabjai a Városligetet és az azt közrefogó városrészeket, a Hermina- és az Istvánmezőt díszítik. Ezek között kiemelkednek Hild József, Lechner Ödön és Lajta Béla európai jelentőségű alkotásai. A legtöbb impozáns épület a Stefánia és a Hermina úton található.

Magyar Királyi Földtani Intézet (Budapest, XIV., Stefánia út 14.), épült 1896–1899 (Fotó: Lechner összes című kötet/Látóhatár Kiadó)

Számos zuglói ház élvez országos, fővárosi vagy helyi műemléki védelmet, sőt a Városliget területén található Hősök tere, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok épületével együtt a világörökség része.

A Műcsarnok épülete a Hősök terén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kerület beteggondozása közel százötven éves múltra tekint vissza. Legrégebbi kórháza, a Bethesda Kórház 1872-ben kezdte el működését a Városliget mellett elhelyezkedő, a reformkorban épült Barlt-villában.

A Bethesda Kórház (Forrás: Magyar Filmiroda)

Zugló a kerületben található számos, kiemelkedő színvonalú oktatási intézmény miatt „iskolakerületnek” nevezhető. A középfokúak közül a Szent Istvánról és Radnóti Miklósról elnevezett gimnáziumot, a felsőfokúak közül az Evangélikus Hittudományi Egyetemet, a Budapesti Kommunikáció Főiskolát és a Szent István Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Karát fontos megemlíteni.

ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Fotó: Wikipédia)

Az iskolák nemcsak a bennük folyó oktatási munkáról híresek, hanem az épületükben megőrzött építészeti és iparművészeti értékekről is, amelyek közül ki kell emelni a vakok iskolájának dísztermét, a Nádor-termet, ahol az 1930-ban Zsellér Imre által készített monumentális üvegegyüttes található. 

A vakok iskolája dísztermének, a Nádor-teremnek a szecessziós éke a kétemeletnyi magasságú üvegablak (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A kerület tömegközlekedése európai viszonylatban is környezetbarátnak nevezhető, mivel a földalatti vasút, a villamos, a trolibusz, a vasút, a HÉV és a kerékpárútvonalak egész Zuglót behálózó rendszert alkotnak. Budapest Belvárosából az Andrássy út alatt a Városligetet elérő földalatti vasút – az európai kontinensen elsőként – az 1896-os millenniumi kiállításra készült el. Megépítése a saját korában technikai bravúrnak számított, hiszen közel egy év alatt készült el.

Ma már a világörökség része a Millenniumi Földalatti Vasút, amelyet 1896. május 2-án adták át a kontinens első földalatti vasútjaként (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A főváros területeit kelet-nyugati irányban összekötő 2-es metró vonalát 1970-ben adták át. Zugló területén egy állomása van a Kerepesi út és a Hungária körút találkozásánál a Stadionoknak nevezett megálló, amely négyvágányos kialakításával a legnagyobb a fővárosban.  

A XIV. kerület sportéletének története gazdag múltra tekint vissza, így például Zugló több helyszínéhez kötődik a magyar mű- és gyorskorcsolyázás, amelynek a városligeti „bölcsője” Európa legnagyobb szabadtéri versenypályája. Zugló Önkormányzatának támogatásával működik az 1911-ben alapított BVSC-Zugló sportegyesület, amelynek versenyzői az elmúlt egy évszázadban több mint húsz olimpiai aranyérmet szereztek.  

A Városligeti Műjégpálya épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kerület nyolc városrésze közül a Városliget kivételével a többi magas lakosságszámmal rendelkezik. Ennek a hét, önálló arculatú városrésznek a rövid bemutatásával áttekintést lehet kapni Zugló gazdag múltjáról.

József nádor lányáról kapta nevét Herminamező

Zugló Herminamező nevű városrészében találhatók a XIV. kerület legrégibb épületei, a Bethesda Gyermekkórház és a Hermina-kápolna, amelyeket a neves építész, Hild József (1789–1867) tervezett. A Bethesda Kórház épülete 1838-ban Oláh Elek vízgyógyintézeteként épült, amelyet Bartl János kávéház-tulajdonos kibővített és átalakítatott. A Bartl-villa épülete és kertje a reformkorban gazdag kulturális élet színterévé vált, ahol Liszt Ferenc is adott koncertet.

A Bethesda Kórház 1930 körül

Bartl János halála után, 1870-ben a német ajkú reformátusok által fenntartott, felnőttek gyógyítását szolgáló Bethesda Kórházat helyezték el a villában. Az intézmény működtetését 1909–1951 között a Filadelfia Diakonissza Egyesület látta el. A Rákosi-korszakban végrehajtott államosítás után gyermekkórházként folytatódott a falai között a gyógyító munka, majd 1992-től újra egyházi intézményként a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza néven végzi a gyermekek gyógyítását.

A Bethesda Kórház bejárata

A Bethesda Diakonissza Kórház 1940-ben

A Bethesda Kórház kertje

A városrész névadója József nádor fiatalon elhunyt leánya, Hermina főhercegnő (1817–1842) volt. A jótékonyságáról híres fiatal lány emlékére és Kisboldogasszony tiszteletére 1843 és 1856 között József nádor és a lelkes pesti polgárok adományából kápolnát építettek. A felszentelési ünnepségén 1856. szeptember 8-án hangzott el először Liszt Ferenc férfikari miséje a nagy zeneszerző jelenlétében.

A Herminamezőn élő római katolikusok részére 1937-ben a Kassai téren felépült a kápolnánál jóval monumentálisabb Szentlélek-plébániatemplom. A városrész déli felében sok, jelentős művészettörténeti értéket képviselő épület maradt fenn napjaikra a XX. század első feléből, míg az északi részen a XX. század második felében létrehozott lakónegyedek és lakótelepek vannak többségben. 

A Herminamezői Szentlélek-plébániatemplom napjainkban (Fotó: esztergomi-ersekseg.hu)

A Herminamezői Szentlélek-plébániatemplom

A herminamezői új templom harangját a megszentelés után ünnepélyesen felhúzzák a toronyba 1937-ben

A Herminamező az alábbi utcák által meghatározott területen helyezkedik el: Teleki Blanka utca a MÁV váci vonalától – Nagy Lajos király útja – Ajtósi Dürer sor – Hermina út – Kacsó Pongrác út – Hungária körút – a MÁV váci vonala a Teleki Blanka utcáig.

Istvánmező, az utolsó magyar nádorról

Az Istvánmezőnek nevezett terület Zugló többi városrészével ellentétben nemcsak a XIV. kerület „belső városrésze”, hanem néhány utca erejéig átnyúlik a VII. és VIII. kerülethez is. Ezt a városrészt, a Herminamezőhöz hasonlóan József nádor egyik gyermekéről, Istvánról (1817–1867) nevezték el, aki 1847–1848 között utolsóként töltött be nádori méltóságot.

Az Istvánmező két- és háromemeletes épületekkel történő beépülése az 1890-es évektől kezdődött. A reprezentatív villák és bérházak mellett számos híres művésznek és műtermének adott otthont e városrész a XX. század hajnalán. A műtermes villák közül Zala György (1858–1937) szobrászművészét és László Fülöp (1869–1937) festőművészét szükséges kiemelni.

Lászó Fülöp villája (Fotó: pestbuda.hu)

Az Istvánmező XX. század eleji építészetét főleg a késő historizmus és magyaros szecesszió stílusában épült házak jellemzik, tervezőik között több híres építészt találunk, így többek között Lechner Ödönt, Lajta Bélát és Hajós Alfrédot.

A városrész délkeleti részét a sport céljára épített különböző létesítmények uralják Budapesti Olimpiai Központ néven, többek között itt található a Puskás Ferenc Stadion, a Kisstadion, a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok.

A 2019-ben átadott Puskás Ferenc Stadion (Fotó: Puskás Aréna oldala)

A központ legrégebbi építménye az 1896-ra felépített Millenáris. Ez a döntött kanyaros pálya a magyar versenysport egyik bölcsője. Azonkívül, hogy több mint egy évszád óta a kerékpár- és jégkorongsportok kedvelt edző- és versenyhelyszíne, a Millenárisban játszott először nemzetközi mérkőzést magyar labdarúgócsapat. 

A jégpályát népszerűsítő plakát

Az Istvánmező az alábbi utcák által meghatározott területen helyezkedik el: Hermina út az Ajtósi Dürer sortól – Thököly út – Hungária körút – Kerepesi út – Baross tér – Thököly út – Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor a Hermina útig.

Alsórákos: a legnagyobb városrész

Alsórákos Zugló legnagyobb területi kiteljesedéssel rendelkező városrésze, amelyben családi házas villanegyedek, zárt sorú bérházak és panelházas lakótelepek egyszerre megtalálhatók.

Alsórákos eredeti neve Alsórákosirétek volt, területe részben megegyezett a középkorban Rákos-mezőnek hívott sík térséggel. A történelmi hagyomány a mai Alsórákos területére helyezi az évszázadokon keresztül ezen a vidéken megtartott rendi országgyűléseket. A középkor után több évszázadon keresztül beépítetlen maradt Alsórákos területe.

A XIX. század utolsó évtizedében a Rákos-patak környékét egyre több lakó- és ipari épület foglalta el. Alsórákos iparát az 1899-es alapítástól napjainkig meghatározza az Erzsébet királyné útján megtelepedett Alumíniumgyár üzeme. Amíg a nehézipar e gyára nagy árukínálattal képes volt a megújulásra, addig Alsórákos könnyűipari cége, a Zsolnay-gyár csak száz évig működhetett itt. 

A pesti Zsolnay-gyár még a nagy kerámikus, Zsolnay Vilmos (1828–1900) életében jött létre, eredetileg az erzsébetvárosi Dob utcában működött 1895 és 1898 között.

A Zsolnay-gyár egykori plakátja

A Zsolnay család Alsórákoson, az Öv utcában építette fel az első fővárosi üzeménél tágasabb és korszerűbb gyárát. Itt közel fél évszázadon keresztül sikeresen termelt a Budapesti Zsolnay-féle Porcellán Fayence-gyár Rt. néven. Ebben a Zsolnay-gyárban falburkoló lapokat és különböző fürdőszobai kerámiatermékeket állítottak elő, többek között olyan reprezentatív épületek számára, mint a Budavári Palota vagy a Gresham Életbiztosító Társaság budapesti székháza.

Az 1948 márciusában végrehajtott államosítás után nevét Budapesti Porcelángyárra változtatták. Ezt a jelentős zuglói gyárat 1995-ben teljes egészében felszámolták, és helyére lakóházakat építettek. Arra, hogy itt egy fontos kerámiagyár létezett, pár utcanév emlékeztet: Zsolnay Vilmos, Majolika, Fajansz utca. A pesti Zsolnay-gyárnak állít emléket a Regnum Marianum-plébániatemplom épületében berendezett Zsolnay-emlékszoba.

Alsórákost az alábbi utcák által meghatározott terület alkotja: Madridi utca a Szent László úttól – MÁV Körvasút – Vezseny utca – Vazul utca – Körvasút sor –Szolnoki út – Kerepesi út – Rákos-patak – Füredi utca – Nagy Lajos király útja – Teleki Blanka utca –Szegedi út – Tatai utca- Kámfor utca – Szent László út a Madridi utcáig.

Az egykori Nagyszugló

A városrésznek a főváros 1873-ban történt egyesítésétől Nagy-Szugló volt a neve, majd 1930-ban Kis-Szugló városrészével egyesítve mindkettőt egyszerűen csak Zuglónak nevezték. A Nagyzugló elnevezést 1992-ben kapta vissza. Jelentős részén az 1950-es években épített lakóházak állnak, amelyet két, az 1940-es évek elején épült családi házas lakónegyed (Székesfővárosi és Vitézi) egészít ki.

Nagyzugló területét a következő utcák határozzák meg: Nagy Lajos király útja az Egressy úttól – Örs vezér tere – Kerepesi út – Róna utca – Egressy út a Nagy Lajos király útjáig.

Kiszugló, az ősi név

Kiszugló a XIV. kerület egyik legkisebb alapterületű és közepes lakósűrűséggel rendelkező városrésze. Budapest megalakulásától 1930-ig Kis-Szugló volt a neve. Ezt követően hosszú időn keresztül a területet csak Zuglónak nevezték. A városrész a Kiszugló elnevezést 1992-ben kapta vissza.

A Páduai Szent Antal -emplom a Bosnyák téren (Fotó: Wikipédia)

Kiszuglót többségében a XX. század különböző évtizedeiben épült három- és négyemeletes házak alkotják. A városrész ipari és közlekedéstörténeti értéke a Bosnyák tér sarkán álló 1910-es évek elején épült BKV forgalmi telep, amelynek gépháza, kocsiszíne és háromemeletes kezelőszíne érdemel megkülönböztetett figyelmet.

Kiszugló területe a következőként határozható meg: Bosnyák tér déli oldala a Thököly úttól – Nagy Lajos király útja – Egressy út – Róna utca – Thököly út a Bosnyák térig.

A keleti városrész: Törökőr

Törökőr Zugló keleti részén fekvő városrész, neve a török hódoltság korára utal, amikor ezen a vidéken egy őrállás volt, amelyet a lakosság török istrázsadombnak nevezett. A városrész a XX. század folyamán fokozatosan épült be lakóházakkal.

Törökőr nevezetessége az itt évtizedekig működő orgonagyár volt. A rákosfalvai Rieger-orgonagyár 1952-es megszüntetése utáni évtizedekben, a magyar orgonaépítés folytatásaként a Hungária körút 77. szám alatt hozták létre a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Orgonaüzemét, amely 1976-ban az Aquincum Orgonaüzem nevet vette fel. A 2000-es évek közepén megszűnő orgonagyár legnevezetesebb hangszerei két bencés templomban, Pannonhalmán és Tihanyban hallhatók.

Rieger Ottó cs. és kir. udv. orgonagyára, X. ker. Szigligeti utca 29., 1905 után (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Törökőr városképéhez tartoznak az Egressy úton található Magyar Posta Járműjavító Üzemének épületei. Törökőr területe a következő útvonalszakaszok által határozható meg: Thököly út Hungária körúttól – a Róna utca – Kerepesi út – a Hungária körút a Thököly útig.

A legkisebb városrész: Rákosfalva

Rákosfalva területét tekintve Zugló egyik legkisebb városrésze, míg népsűrűsége a sok lakhelyet biztosító lakótelepi kialakítás miatt magas. A mai Rákosfalva Budapest 1873-ban történt egyesítése után előbb a VII., majd a X. kerület keleti része volt.

A terület az 1870-es évektől kezdett kiépülni, miután megtörtént a felparcellázása. Az idetelepülők többsége földszintes házakat épített, és mezőgazdasági munkából élt.

A városrész jobb megközelíthetőségét segítette, hogy 1888-ban megépült a fővárost és Gödöllőt összekötő HÉV-járat. Az egykori Szigligeti utca 29. szám alatt működött az 1900-as évek elejétől 1952-ig a Rieger testvérek magyarországi orgonagyára, ahol több száz magyar templom részére készítettek hangszert.

A mai Rákosfalván található tízemeletes panelházak az 1970-es években épültek, míg a régebbi időkből csupán „hírmondónak” maradt három épület, a Szent István-plébániatemplom, az Álmos vezér téri iskola és a Cserepes Ház.

A rákosfalvi a Szent István-plébániatemplom, előtte a kőkereszt (Fotó: Wikimedia)

A plébániatemplom neoromán stílusban Pucher József tervei alapján épült, külsejét klinkertégla borítja. A tornyában függő kis harangot 1871-ben Walser Ferenc öntötte, amelyet feltehetően a mai téglatemplom előtt ideiglenesen állított fatemplomban is használtak.

A templom előtti kőkeresztet 1857-ben faragták, ez Zugló legrégebbi köztéri szakrális emléke.

Rákosfalvát a fővárosi jelentőségű útvonalak és a Rákos-patak az alábbi módon határozza meg: az Örs vezér tere – a Füredi út – a Kerepesi út és a Rákos-patak által behatárolt terület.

Nyitókép: Zugló látképe (Fotó: zuglo.hu)