A Bethesda Kórházat 1866. január 1-én nyitotta meg, és közel ötven éven át működtette a Pesti Református Egyházközség Németajkú Református Leányegyháza. A gyógyító intézmény elnevezése szimbolikus. A Biblia szerint Bethesdának egy gyógyító erejű tavat hívtak Jeruzsálemben, amelynek vizét időnként egy angyal felkavarta. Aki elsőnek lépett bele a felkavart vízbe, meggyógyult. Jézus egy szombati napon egy olyan beteget gyógyított meg itt, aki 38 éven át várta a gyógyulás lehetőségét, de nem volt, aki a vízhez segítse. A Bethesda név választásával a kórházban végzett keresztény lelkületű gyógyító tevékenységre utaltak.

A Bethesda Kórház az 1930-as években, képeslap

A Bethesda Kórház képeslapon

A Németajkú Református Leányegyház lelkésze, Rudolf König (1816–1894) több évtizedes szolgálata alatt eredményes, áldott szervezőmunkát végzett a kórház működtetése, a templomépítés és a gyülekezetszervezés területén. Bár a Németajkú Leányegyház nem rendelkezett jelentős létszámú tagsággal, úttörő volt sok szociális, ifjúsági és diakóniai kezdeményezésben.

Rudolf König

Felismerve a pesti egészségügy hiányosságait, már tizenkét évvel templomuk megépítése előtt, 1866-ban létrehozták a Bethesda Kórházat. Lelkipásztoruk vezetésével az egyházközösség kovászként hatott a Magyarországi Református Egyház mindennapi életére, egyben követendő példaként szolgált a nagyvárossá fejlődő Pest polgárai számára.

A kórház megszületése a terézvárosi Rózsa utca 5. számú földszintes házhoz köthető, ahol Bakody Tivadar (1825–1911) főorvos irányította a gyógyító tevékenységet. A szakszerű ápoláshoz Theodor Biberauer (1829–1913), a leányegyházközség világi elöljárója a németországi Kaiserswertből kért diakonisszákat, akik 1866 nyarán érkeztek meg. A diakonisszák protestáns felekezetű teljes élethivatásukkal a gyógyítás szolgálatát választó hölgyek voltak.

A kórház 1866. január 1-jén kezdett el üzemelni a Rózsa utca 5. szám alatt (Forrás: reformatus.hu)

A kórházban a különböző országok jövevényeit és a nincsteleneket is ellátásban részesítettek. Az osztrák–porosz háború hadisérültjeinek befogadásával a sajtó figyelmét is magukra vonták. A kórházat már 1868-ban nagyobb épületbe költöztették, a Rózsa utca 8. szám alatti ingatlanba, amit a mai Andrássy út kiépítése miatt 1871-ben el kellett adni. A terézvárosi Rózsa utcai ingatlan megfelelő értékű kisajátításáról a Fővárosi Közmunkák Tanácsával tudott megállapodni a kórházat fenntartó leányegyházközség.

 A Rózsa utca 8. szám alatti épület, ahova a Rózsa utca 5. szám alól költöztek át 1868-ban (Forrás: Bodoky–Biberauer-gyűjtemény)

Az 1871 februárjában kötött egyezség szerint a vevő 86 300 forintot fizetett az egészségügyi épületért. Az eladó a szerződés megkötése utáni egy évben még használhatta az ingatlant gyógyítási célra. Ebben az évben a Városliget széléhez közel a Herminamezőn, a Hermina úton álló Bartl-villa megvásárlásával lehetőség nyílt egy nagyobb és korszerűbb kórház kialakítására.

A Bartl-villa

Bartl János (1796–1870) kávéháztulajdonos 1842-ben vásárolt meg egy tizenkét holdas telket, amelyen egy Oláh Elek által 1838-ban építtetett, négy éven át vízgyógyintézetként használt épület állt. A tizenöt szobás házat Hild József (1789–1867) tervei alapján 1842-ben nyaralószállónak alakították át, amely a magyar klasszicista építészet magas minőségű alkotása lett. A Bartl-villa az 1935-ben létrejött XIV. kerület legrégebbi épülete. Hild Józsefnek még egy alkotása található a Hermina úton, az 1842 és 1856 között romantikus stílusban épített Kisboldogasszony kápolna. Ez a kápolna, amelyet a köznyelv Hermina-kápolnának hív, Zugló legrégibb szakrális épülete.

A kórház kertje

Bodoky Richárd (1908–1996) református lelkész, a Bethesda Kórház történetének kutatója az 1960-as években készített és 2018-ban megjelent Gyanútlanok című könyvében a következő szavakkal foglalta össze az 1870-es évek elején végrehajtott átépítéseket:

„Az új Bethesda közepén, egy erkély alatt oszlopsoron kiugró nagy táncterem kiválóan alkalmasnak ígérkezett az intézeti imaterem céljára, sőt a felette, a ház túlsó felében elhelyezett tágas, halvány piszkei vörös márvány lépcsővel szemben fekvő nagy szoba kisebb összejövetelek tartását is lehetővé tette. […] A többi helyiséget csaknem kivétel nélkül kórteremmé lehetetett alakítani, hiszen a fürdető- és kezelőhelyiségek, a konyha és kamra, valamint a diakonisszák számára a Kaiserswerthtel kötött szerződés értelmében biztosítandó elkülönített lakószóbákat a kert egész hátsó végét elfoglaló óriási boltíves borospince fölé épült, ötvenhárom méter hosszú, régi földszintes házban lehetett elhelyezni.”

Az első magyar diakonissza 1873-ban jelentkezett ápolói szolgálatra, de a munkavégzés során használt nyelv továbbra is a német maradt. Az ellátottak számának növekedése több helyet és több ápoló személyzetet követelt. A Bartl-villa klasszicista stílusához igazodó új, emeletes szárnnyal bővítették a kórházat 1890 és 1892 között.

A Bethesda Kórház 

Az ingatlanon végrehajtott fejlesztés ellenére több próbatétel érte az intézményt. A német nyelv és a megfelelő szaktudás hiánya miatt a személyzeti feltételek biztosítása nagy nehézséget jelentett. A szükségletek felismerése vezetett 1903-ban az első magyar diakonissza közösség, a Filadelfia Diakonissza Szövetség megalapításához. A Budapesti Református Egyházközség 1904-ben a Filadelfia Diakonissza Szövetség vezetőjét, Biberauer Richárd lelkészt kérte fel a bajba került kórház napi életének vezetésére. Közben az alapító Németajkú Református Leányegyházközség anyagi gondjai miatt a kórház eladására kényszerült.

Az egész Kárpát-medence református egyházközségeit adakozásra ösztönző gyűjtés eredményeként 1909-ben az ekkor már Filadelfia Diakonissza Egylet néven működő Filadelfia Diakonissza Szövetség részben az összegyűjtött adományok, részben kölcsön segítségével megvásárolta a kórházat, és egészen 1951-ig működtette azt.

A Bethesda Kórház 1914-ben az I. világháborúban megsérült katonákkal (A fénykép a szerző tulajdona)

A Filadelfia Diakonissza Egyletnek köszönhetően a Bethesdában 1909 és 1951 között országosan is elismert gyógyító tevékenység folyt. A sok nehézség ellenére az egylet a kórház melletti területeken folyamatosan több ingatlant egyházi szolgálatba vont be. Először 1914-ben megvásárolták a kórház melletti telken álló Kobrák-villát, amely 1895-ben épült Kobrák Mór cipőkereskedő számára Aigner Sándor építész tervei alapján. A Kobrák-villa a diakonisszák „anyaháza" lett, amelynek földszintjén a kórház igazgató-lelkésze, Biberauer Richárd élt a családjával.

Biberauer Richárd igazgató-lelkipásztor a feleségével és a diakonisszákkal

Tizennégy évvel később, 1926-ban felépítették az úgynevezett testvérházat, és 1928-ban a telken megépült a Sylveszter Nyomda épülete. A XX. század első harmadának viharos éveiben a kórháznak számtalan nehézséggel kellett megküzdenie. Az I. világháború idején vállalta a harctéren megsérült katonák gyógyítását, de az állam a Bethesda számára nem biztosította a hadikórházakat megillető költségtérítést.

A Filadelfia Diakonissza Egylet testvérháza

A különböző járványok, a kommün rendelkezései, betörések, tűzesetek, az 1920-as évek gazdasági válságai tovább növelték a problémákat. Az intézmény költségvetésében jelentkező nehézségeket Biberauer Richárd (1872–1939) és felesége, a svájci Vischer Márta (1874–1933) személyes kapcsolatai révén, nagy erőfeszítések árán részben holland és svájci segítséggel tudta megoldani.

Az igazgató-lelkipásztor Biberauer Richárd az 1939. január 9-én bekövetkezett haláláig vezette az intézményt. Nyomdokaiba lépve fia, Biberauer Richárd vette át az 1938-ban alapítvánnyá alakult Filadelfia Diakonissza Alapítvány és intézményei (Bethesda-kórház, árvaházak) irányítását. A fiatal Biberauer Richárd és családja 1940-ben Bodokyra magyarosította a vezetéknevét.

A Bethesda Kórház kórtermei korabeli képeslapon

A II. világháború embertelen éveiben, a Bethesda Kórházban és a Filadelfia Diakonissza Intézet intézményeiben a diakonisszák Bodoky Richárd felelősségvállalásával és útmutatásával számos üldözött ember életének megmentésében segítettek.

A bombakárok és az ostrom nehézségei ellenére a Filadelfia Alapítvány szinte minden intézményének épülete túlélte a háborút. Bodoky Richárd sietve elindította az újjáépítésért folytatott nehéz küzdelmét, amelyben igen nagy segítséget jelentett az ekkor Svájcban tartózkodó Bodoky Györgyné Vischer Annelies és a család svájci rokonsága, továbbá a különböző segélyszervezetek támogatása.

A Filadelfia Diakonissza Alapítványt 1951-ben, hasonlóan a római katolikus szerzetesrendekhez, felszámolták. A Bethesdát protestáns egyházi alkalmazottak kórházává alakították át, majd 1953-ban állami tulajdonba helyezték. Az 1960-as évek elején az intézmény Apáthy István (1863–1922) főorvos nevét vette fel, és teljes egészében gyermekkórház lett, ahol 1992. június 30-ig folyt a gyógyítás. A profilváltás miatt 1960-ban megszüntették a szülészeti osztályt, helyébe egy százágyas idegosztályt hoztak létre.

Az Apáthy István Gyermekkórház-Rendelőintézet több zuglói telephelyen működő egészségügyi intézmény igazgatását is ellátta. A nagyobb intézményhálózathoz kapcsolódó irányítás egy új épületet létesítését is megkövetelte. Az egykori Bethesda Kórház kertjében 1973-ban a gazdasági igazgatóság irodáit magába foglaló épületet emeltek.

A kórház 2004 májusában (Fotó: Millisits Máté)

A kórház 2004 májusában (Fotó: Millisits Máté)

A rendszerváltás idején nyílt lehetőség arra, hogy a Magyarországi Református Egyház visszaigényelje az egykori Filadelfia épületeit, és így a Bethesda Kórházat is. Az 1990-ben elkezdődött tárgyalások eredményeként az egyházi kórház 1992. július 1-jén indulhatott újra, fenntartva az államosítás után kialakult gyermekkórházi profilt. A Magyarországi Református Egyház főigazgatónak Dizseri Tamás (1949–2003) gyermekorvost nevezte ki, aki nagyon sokat tett a kórház megújulásáért, a leromlott állapotú ingatlanok felújításáért, az új működési keretek kialakításáért. Halála után életművének ápolása érdekében hozták létre a Dizseri Tamás-díjat.

Szobor a kertben (Fotó: Millisits Máté)

Ezután Velkey György, az addigi orvos-igazgató vette át az intézmény vezetését főigazgatóként. Az elmúlt húsz évben az összes osztály felújítása megtörtént, beleértve az Ilka utcai épületegyüttest is; 2015-ben megnyílt a „kis-testvérház" épületében az Anyák háza, kibővítve ezzel az eddigi gyógyító szolgálat határait. Az elmúlt években indult az a program, amelyik egy új szemléletű szülészet létrehozásán, az egykori Bethesdában is fontos szerepet betöltő szülészet megvalósításán fáradozik.

A Magyarországi Református Egyház Bethesda Kórházának Hermina úti épületegyüttesét Budapest Zugló Önkormányzata 2012-ben helyi védelem alá helyezte. A Bethesda Kórház megalapításának 150 éves jubileumát 2016-ban az intézmény és a vele együttműködő szervezetek több ünnepség és hálaadó istentisztelet, valamint  egy vándorkiállítás megszervezésével tette emlékezetessé. Az évfordulóra készült el Babusa János Mindszenty-díjas szobrászművész bronzplakettje, amely a kórház ősi épületét, a Bartl-villát ábrázolja.

Babusa János szobrászművész a Bethesda Kórház 150 éves jubileumára készített érem fényképe

A kórház 150 éves zuglói gyógyító szolgálata a Magyar Örökség díj elismerésben részesült 2019 márciusában.

Nyitókép: A Bethesda Kórház 1910-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)