Több mint ötven évig épült, 115 éve adták át a budapesti bazilikát

A cikk angolnyelvű változata: Fifty years of construction – Saint Stephen's Basilica opened 115 years ago

Írta: Domonkos Csaba

2020. december 1. 15:00

A Szent István-bazilika Budapest legnagyobb temploma. Ybl Mikósnak köszönhetjük, hogy ma a főváros egyik legismertebb műemléke, de rajta kívül még két építész életművében is kiemelt helyen szerepel: Hild József kezdte a tervezését, Kauser József fejezte be az építését. Hihetetlenül hosszú ideg, 55 évig készült, és 115 évvel ezelőtt, 1905. november 19-én szentelték fel.

A Szent István-bazilika helyén egykor egy úgynevezett heccszínház állt, ahol a XVIII. század végén állatviadalokat tartottak. Azonban a terület, a Lipótváros a XIX. század elején nagy ütemben épült és népesült be, és egyre nagyobb igény merült fel egy új templomra. Épült is itt egy kicsi, szerény templom, de a hívek egy komolyabbra vágytak. Az anyagi forrás megteremtésére 1821-ben gyűjtés is indult, de a pénz nagyon lassan gyűlt össze. 

A bazilika helyén álló kis templom a XIX. század elején (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1905. november 19.) 

Az 1838-as árvíz idején e területen sok ember talált menedéket, mert a hely egy kissé magasabban feküdt, mint a környező területek, így szárazon maradt. 

Az itt menedéket találók fogadalmi felajánlásokat tettek az új templomra, ami miatt 1851-re legalább annyi pénz összegyűlt, ami az építkezés elkezdéséhez elég volt. Az eredeti terveket Hild József készítette el, aki egy hellenisztikus stílusú templomot vázolt fel. Az épület fő eleme egy négy pillérrel alátámasztott kupola lett volna, melynek tömegét 2-2 ívvel vezették volna le, és ezek képezték volna a mellékhajókat. 

A Hild József eredeti elképzelése alapján készült makett a Vasárnapi Ujság 1905. november 19-i számában

Hild 1867-ben elhunyt, a munkálatok vezetését Ybl Miklós vette át. Megvizsgálta az elkészült részeket, és jelezte fentartásait a kupolát tartó pillérek kialakításával kapcsolatban. Mielőtt érdemben nekilátott volna a munkának, a kupola 1868. január 22-én összeomlott. 

A templom Hild-féle tervei (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1905. november 19.) 

Ybl Miklós új terveket késztett, miközben 1871-re lebontották a hibás részeket, és 1875-ben folytatódott az építkezés. Ybl szakított Hild hellenisztikus elképzelésével és egy neoreneszánsz bazilikát álmodott meg helyette. 

A tervek akkor sem változtak, mikor Ybl 1891-ben elhunyt, az ő elképzelése szerint folytatták a munkákat Kauser József felügyelete alatt, akire a templom belső kiképzése maradt. 

Hogy miért haladt ennyire lassan a munka? Jórészt a pénz miatt. A Kauser előtti nehézségeket a Vasárnapi Ujság így foglalta össze az 1905. november 19-i számában: 

„A fővárosnak az építkezésre felügyelő bizottsága folyton sürgette a takarékosságot s mikor Kauser megcsinálta a templom belső kiképzésének színvázlatát s bejelentette, hogy ez egy millió és háromszázezer forintba fog kerülni, nagy volt a megdöbbenés. Lefaragták az összeget egy millióra, keresztül-kasul, az összhangra való tekintet nélkül töröltek belőle egyes tételeket. Hogy meggyőzze őket, egy nagy festett gipszmintát készíttetett, a melyet látva, végre belátták, hogy mire kell a rengeteg pénz. De ezután is folyton küzdeni kellett a takarékoskodással, az olcsóságra czélzó módosításokkal, melyek lépten-nyomon akadályozták a feladat művészi megoldását. Lépésről-lépésre kellett a szükséges pénzt kicsikarni, előteremtéséről gondoskodni, a hatóságokkal tárgyalni, a kívánalmak elintézését sürgetni és megvárni. Ezek az okai annak a sokat emlegetett, sokat gúnyolt, de ép a nehéz viszonyokból folyó lassúságnak, mellyel a bazilika építése haladt.”

A Szent István-bazilika a Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) felől. A felvételt 1893 körül készítette Klösz György (Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.022)

A spórolás ellenére a kor legnevesebb művészei dolgoztak a templombelsőn. A mellékoltárok képeit Benczúr Gyula, Roskovics Ignác, Stetka Gyula, Vastagh György, Feszty Árpád, Nádler Róbert festették, a mozaikok Lotz Károly és Benczúr Gyula tervei szerint készültek. A főoltáron Szent István király szobrát Strobl Alajos készítette, a többi szobrot Fadrusz János, Senyei Károly, ifjabb Vastagh György és Mayer Endre faragta.

A templombelsőn a kor legnevesebb művészei dolgoztak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A munka 1905-re elkészült, és a Szent István-bazilikát 1905. november 19-én, Szent Erzsébet napján fényes ünnepség keretében szentelték fel. A templom méretei lenyűgözőek. A kupola 96 méter magas, teljes területe 4147 négyzetméter, hossza 87,4 méter, szélessége 55 méter. 

A templom 1931-től basilica minor címet kapott, és az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus egyik központja volt.

A II. világháborúban súlyos károk érték és a helyreállítási munkák alatt, 1947-ben tűz ütött ki, amikor a kupola ismét leégett. A helyreállításhoz szükséges összeget közadakozásból teremtették elő, így sikerült a sérült részeket kijavítani. 

A kupola helyreállítása 1947-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 104794)

A bazilika 1982-re azonban életveszélyessé vált, miután egy vihar két helyen is lesodorta a kupola lemezfedését. A restaurálás 1983-ban indult el és 20 éven át tartott. Nemcsak felújtási munkákat végeztek, hanem elvégeztek olyan feladatokat is, amelyre az eredeti építéskor már nem maradt pénz és idő, így elkészültek végre azok az ólomüveg ablakok, amelyek eredeti terveit még Róth Miksa vázolta fel. Az újjávarázsolt bazilika 2003-ban lett kész.

A déli toronyban 1988-ban megnyílt a kincstár 2012-től már új helyen várja a látogatókat, mert az eredeti helyén 2010-ben szentelték fel a Szentségi kápolnát. A templomban 1950-től őrzik a Szent Jobbot, eleinte a plébánia páncélszekrényében, majd a Szent Jobb-kápolnában, ma pedig a főhajóban őrzik.  A bazilika, s egyben Magyarország legnagyobb tömegű harangját, a Szent István-harangot 1990-ben a Bild Post szerkesztősége és olvasóinak adományaként helyezték el, a nácik által 1944-ben leszerelt nagyharang helyett.

A bazilika 2020-ban (Fotó: Domonkos Gergő) 

A Szent István-bazilika ma Budapest egyik legjelentősebb műemléke és látnivalója, egyben Budapest vezető katolikus temploma, egyben az esztergomi bazilika mellett az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye társszékesegyháza.

Nyitókép: A Szent István-bazilika homlokzatán hirdeti a felirat: Ego sum via veritas et vita (Én vagyok az út, az igazság és az élet) (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Korábbi cikkünket is figyelmébe ajánljuk: A budapesti Szent István-bazilika harangjai – Magyar és német mesterművek a templom tornyaiban

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Mintha sorsszeru lett volna, hogy Hild nem tudta befejezni a bazilikat es emiatt teljesen mas arculattal epult meg ami igy utolag visszatekintve elonyere valt a fovaros arculatanak. Ybl epulete, ahogyan az osszes tobbi is csodalatos egyeduallo alkotas, mig Hild terve mar a maga koraban is tulhaladott epiteszeti latvanyvilagot kepviselt.
Szinten a sors fintora, hogy Ybl eletmuvenek egyik legfontosabb alkotasaval ugyanez tortent amikor a kiralyi palota grandiozus atepitese vegul Hauszmann Alajos elkepzelesei alapjan valosult meg, velemenyem szerint Budapest szempontjabol ugyancsak elonyos fordulatkent. Ybl terveibol ugyanis hianyzott az a kisse huvos de annal lenyugozobb monumentalitas ami a megvalosult epuletegyuttest jellemezte.


Valahányszor arra járok, mindig meg kell állapítanom, hogy egy nagyszerű építészeti alkotás. A hasonló európai templomok (Szent Pál Katedrális/London, Izsák Székesegyház/Szentpétervár, stb) közül is kiemelkedik egységes neoreneszánsz szépségével. Az Operaház után, Ybl legszebb alkotása. Az előtte lévő tér is csodálatos lenne, ha lebontanák a 60-as években odaépített ronda szocreál bank épületet. Vagy legalábbis, a homlokzatát átépítenék a templomhoz és a térhez illó reneszánsz-eklektikus stílusban.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó