Schwachhofer  Ignác 1757. március 31-én német földön született, de gyógyszerészi oklevelét már a pesti egyetemen szerezte 1785-ben. A patikának otthont adó házát 1791-ben építtette fel Pesten, a Váci utcában. Ez az épület ebben a formában mintegy négy évtizeden át állt. Az 1830-as évek elején az épület már a neves szülészorvosnak, a pesti egyetem tanárának, majd 1841–42-ben rektorának, a sörfőzdét is üzemeltető Birly Ede Flóriánnak (1787–1854) a tulajdona volt, aki hamarosan a XIX. század nagy magyar építészével, Hild Józseffel építtette át kétemeletesre a házat.

Hogy mindez ténylegesen átépítés volt-e, vagy teljesen új épületet emelt Hild, az a Vasárnapi Ujság korabeli cikkének tanúsága szerint már a XX. század elejére is kideríthetetlen volt:

„A Schwachhofer-féle régi házat 1833-ban Birli János [sic] orvos-professzor úgy látszik újra építtette, mert ez évben engedélyt kért a pesti tanácstól egy Hild József által építendő házra, mely két emeletesnek volt tervezve”

– írja a lap 1909. április 19-i száma.

A Nagy Kristóf-ház 1837-ben Carl Vasquez grafikáján (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az átépítés, avagy az új ház felépítése a Hazai 's Külföldi Tudósítások 1831. 2. félesztendei beszámolója alapján 1831-ben már elkészült, s Birly ezután 1833-ban Bauer Mihály szobrászművésszel készíttette el mészkőből az épületre Szent Kristóf hatalmas szobrát.

A korabeli ábrázolások szerint ez az épület még 1845-ben is kétemeletes volt, míg a későbbi ábrázolásokon, köztük a XIX. század utolsó harmadából fennmaradt fényképfelvételeken már háromemeletes házat látunk. A legfelső emelet stílusában teljesen megegyezett az épület alsóbb szintjeivel, így könnyen lehet, hogy szintén Hild munkája lehetett valamivel későbbről.

Magának a Szent Kristóf gyógyszertárnak Schwachhofer Ignác utáni következő gazdája Schwachhofer veje, Alojzia Wilhelmina nevű lányának férje, Pregardt János Imre volt, aki 1787-ben Kolozsvárott született, és 1841-ben Pesten hunyt el. Az ő tevékenysége két dolog miatt is különösen jelentős. Egyrészt ő volt az első, aki a patikájára a magyar „gyógyszertár” feliratot helyezte, illetve magyar feliratú gyógyszerészeti edényeket alkalmazott, másrészt az 1820-as évektől Magyarországon is ismert homeopátiás szereket lehetett nála beszerezni.

A gyógyszertár fölött emelkedő Nagy Kristóf-ház a különféle üzletek újsághirdetései és az épületről készült fényképek alapján afféle üzletközpont volt a régi Pesten az 1830-as évektől végig a XIX. század folyamán, majd a XX. század első évtizedében. Az emeletet a század végére Rothberger Jakab férfiruharaktára uralta, melynek gazdagon díszített emeleti portálján ott volt a „császári és királyi udvari szállító” felirat is.

De az épület legfontosabb intézménye mégis a Szent Kristófról vagy Nagy Kristófról elnevezett gyógyszertár volt, melynek a rendelkezésre álló forrásokból nehéz kibogozni későbbi tulajdonviszonyait, de a Pesti Napló 1909. június 29-i cikke megnevezi a gyógyszertár Schwahhoffer Ignácot és Pregardt János Imrét követő tulajdonosai közül Jüttner Viktort, Schernhoffer Károlyt, majd Schernhoffer Károlynét, Fáykiss Józsefet és az utolsó tulajdonost, Koller Norbertet.

Hirdetés a Bolond Istók című lap 1890. szeptember 14-ei számából. Ekkor Fáykiss József volt a gyógyszertár tulajdonosa

Közülük Schernhoffer Károly nevéhez érdekes újítás fűződött, amiről a Divatcsarnok 1855. április 10-ei száma tudósított:

„Schernhoffer úr ugyanis, a könnyen s gyakran megromolható csöngettyűk helyett, intézete helyiségei és önnön szobája közt, távírdát állított föl, melynek segélyével a legrövidebb s legbiztosabb úton közlekedhetnek ő maga, a gyógyszertárban levő segédek és a műkonyhában dolgozó egyének.”

A távíróhálózatok hőskora volt ez, mely az újítások iránt fogékony gyógyszerészt is megérintette.

A pesti belváros régi épületeinek bontása során kissé meglepő módon a háromemeletes Nagy Kristóf-ház is sorra került. Az ok a Váci utca és Kristóf tér szabályozása volt, melynek során megállapították, hogy az épületnek a Nagy Kristóf-szobor talapzatául szolgáló sarokrésze már közterületre esett.

Egy ideig a Kristóf tér területének beépítése is tervben volt, itt a Nagy Kristóf-ház ekkori tulajdonosa, a már említett ruhakereskedő, Rothberger Jakab óhajtott volna építkezni, de a főváros olyan magas összeget kért volna tőle a beépítendő közterületért, hogy inkább elállt a tervétől, s ezek után a Fővárosi Közmunkák Tanácsa végül úgy döntött, hogy meghagyja a Kristóf teret. Ellenben a Nagy Kristóf-házat 1909 késő őszén lebontották.

A Nagy Kristóf-ház a szoborral nem sokkal az épület bontása előtt az Új Idők 1907 augusztus 4-ei számából

A Nagy Kristóf-ház képe a Vasárnapi Ujság 1909. augusztus 15-ei számából. A szomszédos, Váci utca 8. számú telken ekkor már állt a Fazekas Ferenc tervei alapján 1906–1909 között épült Titsch-bérház

A Nagy Kristóf gyógyszertár mint intézmény túlélte az épületet, és a későbbiekben a Váci utca 1. szám alatt működött. A közvéleményt leginkább az épületen elhelyezett monumentális szobor, a régi Pest egyik jelképe foglalkoztatta. Ennek köszönhetően a szobor megmenekült, és a központi városháza udvarán állították fel. A szobor az új helyén is népszerű lett, a föld szintjére helyezve ugyan teljesen más perspektívából szemlélhették, de monumentalitása itt is jól érvényesült.

1933-ban megünnepelték állításának centenáriumát is, ám tizenegy évvel később a történelem beteljesítette sorsát: Budapest ostroma alatt a szobor olyan súlyosan megsérült, hogy alig maradt belőle valami, mindössze két töredék: Szent Kristóf feje és a kis Jézus testének fej nélküli torzója, ezek a Kiscelli Múzeumba kerültek, s restaurálásukra csak 2016-ban került sor a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékén.

A Nagy Kristóf-ház és szobor 1895 körül Klösz György felvételén (Fotó: Fortepan/Képszám: 82377)

A Nagy Kristóf-ház helyén a régi tulajdonos, Rothberger Jakab építette fel a ma is álló ötemeletes üzletházat, melyet a bécsi építészpáros, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervezett.

A Kristóf téren 1974-ben domborműves emléktáblát állítottak a tér névadója, az egykor itt álló gyógyszertár emlékére.

Az egykori Nagy Kristóf-ház ​helyén ma üzletház áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Nagy Kristóf-ház és szobor 1895 körül Klösz György felvételén (Fotó: Fortepan/Képszám: 82377)