A Sóhivatalt a pesti rakpart szomszédságában építették fel, hiszen az értékes árucikket hajón szállították. A XVIII. század végi állapotokat mutató alábbi térképen a kékkel jelölt épületben raktározták a sót, a zöld karika pedig azt jelöli, ahol az adminisztrációt, elsősorban az adó megfizetését tudták intézni a lakosok. Valószínűleg nem voltak különösebben esztétikus megjelenésűek, viszont hatalmas területet foglaltak el: északon a mai Mérleg utca, délen pedig a Wekerle Sándor utca volt a határuk. Ezért a város fejlődését szívén viselő József nádor a hivatal áthelyezését határozta el 1820-ban. 

Pest térképe 1793-ban: a négyzet alakú tér a mai Erzsébet tér, tőle balra, a Duna mentén még a Sóhivatal épületei állnak (Forrás: Hungaricana.hu)

A nádor elképzelései alapján egyébként Hild János – az egyik legnagyobb építészünk, Hild József apja – már 1805-ben is készített rendezési tervet erről a környékről. Ennek értelmében egymás alatt két teret alakítottak volna ki, melyeket paloták sorával szegélyeztek volna. Noha a beruházáshoz szükséges anyagi források előteremtésére is dolgoztak ki javaslatokat, az ügy hosszabb időre megrekedt.

Adó-, illetve vámügyeket intéztek a Sóhivataltól délre elhelyezkedő Harmincadhivatalban is – ezt a vámot a kereskedelmi forgalomban lévő árukra vetették ki. A költözés azonban először csak az előbbi intézményt érintette, melynek épületeit le is bontották, a felszabadult területet pedig a nádor által (még 1808-ban) létrehozott Szépítő Bizottmány felügyelete mellett beépítés céljára értékesítették. A Harmincadhivatal a helyén maradt, sok bosszúságot okozva a városkép szépítésén fáradozóknak.

Pest térképe az 1820-as évek elején: a téglalap alaprajzú tér már nagyjából kirajzolódott, de a Harmincadhivatal (kék körrel jelezve) kertje még belelógott (Forrás: Hungaricana.hu)

A terv szerint ugyanis az északabbra elhelyezkedő térnek (a mai József nádor térnek) szabályos téglalap alakot kellett volna öltenie, de a Harmincadhivatal kertje a déli oldalába belógott. Végül 1823-ban mégis győzött a fejlődés, és a kertet úgy szabályozták, hogy kirajzolódhasson a mértani forma. A közterület neve viszont még a régi időket idézte: Só tér. A városi tanács 1824-ben változtatott ezen, méghozzá úgy, hogy egyúttal kifejezték a nádori pár iránti hódolatukat: a teret József nádorról József térnek, a mellette futó utcát pedig a feleségéről, Dorottyáról nevezték el. Mondani se kell, hatalmas megtiszteltetés az, ha valakiről még életében közterületet neveznek el.

Carl Vasquez Pinos látványterve a József térről, a Hadmincadhivatal épülete nélkül, 1837 (Forrás: Országos Széchényi Könyvtár Térképtár)

A későbbiekben ötletként felmerült a József tér egyesítése a tőle délre elhelyezkedő térrel (a mai Vörösmarty térrel), aminek csupán a Harmincadhivatal állt az útjában. Ehhez készült egy látványterv is, de komolyabban nem foglalkoztak az üggyel. A nádor nem is pártolta ezt, bár a hivatal monstrumát sem nézte jó szemmel: lebontatta volna, és helyére az új városházát szerette volna felépíteni. Végül ez sem történt meg, 1842-ben a régi városházát bővítették Hild József tervei szerint. A közkedvelt nádor 1847-ben elhunyt, így már nem érhette meg a Harmincadhivatal lebontását, amire 1859-ben végre csak sor került. Telkét azonban felparcellázták, és azokon négy reneszánsz stílusú palota épült.

Rudolf von Alt rajza 1845-ben a másik irányból mutatja a teret, szemben a Nádor utca nyílik, mely szintén Józsefre emlékeztet (Forrás: wikipedia.org)

A tér köré természetesen már korábban, az 1820-as évektől emeltek épületeket az akkor divatos klasszicista stílusban. Ezek körül ma már csak a Fürdő utca (ma József Attila utca) sarkán álló Gross-palota látható, melyet Gross Ferenc megrendelésére tervezett Hild József 1824-ben. Tulajdonképpen a vele szemben, a tér túloldalán lévő Kehrer-ház is őrzi még az 1820-as évek nyomait, mivel azt is Hild József tervezte 1823-ban, később azonban neoreneszánsz stílusúvá alakították át, és emeletráépítéssel bővítették is.

A Gross-palota napjainkban (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A József nádor tér tehát lassan kétszáz éve tanúskodik névadójának városszépítő tevékenységéről, a hálás utókor pedig szobrot is állított neki, mely 1869 óta díszíti a tér közepét.

A nyitóképen: A József nádor tér 1890–1894 között (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.200)