A Szent István-bazilika kupolájának – a templom egészéhez hasonlóan – igen mozgalmas a története. Az 1838-as árvíz idején az ekkoriban kiépülő Lipótváros számos lakója talált menedékre a mai Szent István tér helyén lévő kiemelkedésen. Fogadalmat tettek, hogy hálából templomot építenek, amivel az új városrész még egyébként is híján volt. 1845-ben a kor kiemelkedő építészét, Hild Józsefet bízták meg a tervezéssel, aki egy négytornyos, klasszicista tervet készített, középen hatalmas kupolával – utóbbi az esztergomi bazilikát idézi, amely szintén az ő műve.

Hild József terve a lipótvárosi plébániatemplomhoz (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A kivitelezést azonban a szabadságharc miatt nem tudták megkezdeni, jelentős csúszással, csak 1851-ben indultak meg a munkálatok. Lassan emelkedtek a falak, ráadásul a rossz minőségű építőanyagok miatt a még nem is teljesen kész kupola 1868-ban beomlott. Ezt Hild már nem láthatta, egy évvel korábban elhunyt. A feladatait átvevő Ybl Miklósnak kellett kezelnie a helyzetet, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket, a kupoláét is. Ybl 1891-es halálakor a templom alapvetően kész volt, a belső terek megtervezését azonban Kauser Józsefre bízták.

A kupola építése az 1880-as években (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A bazilika nemes arányú kupolája még Ybl Miklós műve: a felfelé nyújtott félgömb egy magas dobon áll, közepéből pedig egy karcsú megvilágító tető, úgynevezett lanterna emelkedik ki. Ezt a szemet gyönyörködtető épületelemet acélgerendák merevítik, közeiket viszont falemezekkel töltötték ki, illetve az egészet burkoló rézfedést is a fára erősítették rá. A kívülről látható kupola természetesen nincs közvetlen összefüggésben a belső kupolával, a két héj között tekintélyes távolság tátong. Az alsó héj egyébként hasonló formájú a felsőhöz, belső felületét Lotz Károly gyönyörű freskói díszítik.

A Szent István-bazilika metszetén látható a külső és a belső kupolahéj is (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Budapest II. világháborús ostroma idején a bazilika is súlyos sérüléseket szenvedett, melyek helyreállítása még 1947 nyarán is tartott. Június 20-án éppen a kupola rézlemezeit forrasztották össze a bádogosok, amikor az északkeleti oldalon elhelyezett egyik forrasztókályhából egy parázs pattant ki. A nyári melegben az acélmerevítők közötti, kiszáradt falapok könnyen lángra kaptak, a tűz pedig gyorsan továbbterjedt.

A Szent István-bazilika a Bajcsy-Zsilinszky út (ekkoriban Váci körút) felől 1893-ban (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.022)

A munkások azonnal értesítették a tűzoltókat, akik tíz perc alatt a helyszínre értek. A vízzel oltást viszont csak annyiban alkalmazták, hogy a tűz ne terjedjen a kupolán kívülre is, magát a kupolát nem locsolták, hiszen a víz a belső héjra zúdult volna, ami elpusztította volna a felbecsülhetetlen értékű freskókat. A szakszerű beavatkozást egyébként Szilvay Kornél, Budapest tűzoltóparancsnoka vezette. A jelentés szerint a tűz hetvenöt perc alatt így is kialudt. A tűzről és az oltásról a korabeli filmhíradó is beszámolt.

A kupola nem járt olyan szerencsétlenül, mint 1868-ban, hiszen szerkezete alapvetően nem sérült, így a helyreállítást azonnal meg tudták kezdeni. A kormány egymillió forintos gyorssegélyt nyújtott a reprezentatív munkához, az újjáépítés mérnöki feladatait Csonka Pálra, az építészi tervezést pedig Kismarty-Lechner Jenőre bízták.

Kismarty-Lechner Jenő és fia tervezte a kupola új rézborítását (Forrás: BTM Kiscelli Múzeum)

Csonka a vasszerkezet meggörbült részeit kiegyenesítette, a meglágyult elemeket pedig kivágta és újakkal pótolta. Kismarty-Lechnernek nehezebb dolga volt: egyrészt betegsége miatt már alig látott, ezért szintén Jenő nevű fiával közösen dolgoztak, de a munkában részt vett a fiatal Zalaváry Lajos is, aki ekkor még építészmérnöki tanulmányait folytatta. Nagyobb problémát jelentett, hogy nem maradtak fenn a kupola eredeti tervei, ezért fotók alapján voltak kénytelenek elkészíteni a szükséges rajzokat. A későbbi tűzesetek megakadályozása végett az új vörösréz burkolatot nem fahéjazatra, hanem közvetlenül a fémvázra erősítették.

A helyreállítás azonban elhúzódott, a gyorssegély ugyanis már 1948 tavaszára elfogyott, de ekkor a kupola csúcsa és a lanterna még fedetlenül állt. Végül 1949-re fejeződött be a munka.

A filmhiradokonline.hu oldalon videót is láthatnak a Szent István-bazilika kupolájának égéséről.

A nyitóképen: A Szent István-bazilika (Fotó: Ybl összes – 52 település, 113 épület, Látóhatár Kiadó, 1914, Timár Sára felvétele)