Emelkedő házak – Miként kezdődött Budapest világvárossá fejlődése?

2022. március 1. 9:00

Az 1867-es kiegyezés eredményeként szédületes gazdasági fejlődés vette kezdetét hazánkban. Ez különösen a fővárosban volt szembetűnő, amely néhány évtized alatt egy közepes méretű településből Európa egyik legnagyobb városává változott. Budapestre özönlöttek az emberek vidékről, és sorra épültek a házak is, hogy az új városlakóknak legyen hol meghúzniuk magukat.

A kiegyezés után hat évvel, 1873-ban jött létre Budapest a Duna két partján elterülő Óbuda, Buda és Pest egyesítésének köszönhetően. A folyásirányból nézve jobb parti települések mérsékeltebben fejlődtek, a bal parti Pest kapcsolt igazi rohamtempóra. Már az 1870-es évek legelején megkezdődött ez a folyamat, amikor még csak hat kerületre oszlott a város: a történelmi Belvárostól északra Lipótváros, délre pedig Ferencváros terült el, majd a Dunától távolabb Terézváros és Józsefváros, legmesszebb pedig Kőbánya. Ezek persze ma is léteznek, de akkor még – a Belváros kivételével – jóval kisebbek voltak kiterjedésben és lélekszámban is.

Pest város térképe 1872-ben (forrás: hungaricana.hu)

A fejlődés egyik fokmérője az építkezések számának emelkedése volt: Pesten az évtized első évében a statisztikák szerint 475 helyen kopogtak a kalapácsok, egy évvel később, 1872-ben pedig már 538 építkezési helyszínt tartottak nyilván, tehát számottevő mértékű volt az emelkedés. Az urbanizáció azonban nem egyenletesen folyt. Az 1872-es statisztikai jelentéseket szemügyre véve kirajzolódik, hogy közel 90%-ban lakóházakat emeltek. Ezt egy másik adat is alátámasztja: a hivatkozott évben hatezerrel több szobáról volt tudomása a Statisztikai Hivatalnak, mint a megelőző esztendőben. Ez persze érthető, hiszen elsősorban arról kellett gondoskodni, hogy lehetőleg mindenki feje fölött legyen fedél.

Építkezés a XIX. században (forrás: Fortepan/képszám: 27941)

Sajnos azonban minden négyzetmétert kihasználtak, így a szobák közel 10%-a pincében helyezkedett el. Jóllehet, 1870 óta rendelet mondta ki, hogy csak azokban az alagsori helyiségekben szabad lakásokat kialakítani, amelyek belmagasságának legalább a fele az utcaszint fölé nyúlik. Ezenkívül még a szociális jellegű épületek hiánya is – abban az évben csupán két egészségügyi célú épületet adtak át – nagy gondot okozott az életminőség terén.

Az adatokból az egyes városrészek eltérő növekedése is látszik: a belső kerületekben alig létesültek új lakóházak, Ferencvárosban már valamivel többet emeltek, de az összes építkezés háromnegyede Teréz- és Józsefvárosban, valamint Kőbányán zajlott. Ennek egyszerű magyarázata, hogy itt állt rendelkezésre szabad hely – a Belvárosban több volt viszont az emeletráépítés.

A Veres Pálné utca 24. számú ház napjainkban (fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A XIX. század első felében ugyanis legfeljebb kétemeletes házak épültek Pesten, de a század második felében a technika lehetővé tette, hogy biztonságosan bővítsék azokat felfelé. Több klasszicista bérház is így járt, például a Veres Pálné utca 24. számú, melyben ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara működik. A XVIII. század végi épületre 1870-ben húztak emeleteket Hild Károly tervei szerint. Még nevesebb példa az egykori Nákó-palota, amelynek Hild József tervezte kétemeletes épületét Pucher József bővítette harmadikkal 1869-ben. Ez azonban már nem áll, 1906-ban lebontották, és helyét a Gresham-palotának adta át.

Az egykori Nákó-palota az átépítés előtt… (forrás: hungaricana.hu)

… és az emeletráépítés után, 1870 körül (forrás: hungaricana.hu)

A külső kerületekben viszont a földszintes épületek domináltak, és az 1872-ben befejezett házak több mint negyede is ilyen volt. Errefelé nem szorított a helyhiány, és ezeket gyorsabban is tető alá lehetett hozni, hamarabb született kézzel fogható eredmény. Az ára viszont az volt, hogy Pesten európai összehasonlításban elképesztően magas volt a földszintes épületek aránya: 69%, szemben például a párizsi 8%-kal vagy a bécsi 17%-kal.

Minél több szintet foglalt magába egy bérház, annál kevesebb volt belőle: háromemeletesből csupán 262 állt a városban, a négyemeletes pedig szinte kuriózumnak számított, összesen 34 darab volt csak belőle. A város egyik fontos közlekedési csomópontjában, a Kálvin téren – amelyet ekkor még Széna térnek neveztek – mindkettőből állt egy-egy. A Geist-ház az egyik első háromemeletes épület, a Pesti Takarékpénztár bérháza pedig a négyemeletesek egyik első darabja volt.

A Geist-ház 1879-ben (forrás: Fortepan/képszám: 82069)

A statisztikákban rögzítették az építtetők neveit is, melyek között ismert személyek is feltűntek. 1872-ben a lipótvárosi Templom téren (ma Szent István tér) például Kasselik Ferenc építész emeltetett egy háromemeletes bérházat, a terézvárosi Új utcában (ma Zichy Jenő utca) Barabás Miklós festőművészhez fűződött egy építkezés. A józsefvárosi Tömő utcában Táncsics Mihály, az Új vásár téren (ma II. János Pál pápa tér) pedig az a díszműkovács Jungfer Gyula fejezett be egy-egy építkezést, akinek a műhelyében később többek között az Országház kapui is készültek.

Jungfer Gyula díszműkovács portréja (forrás: Ország-Világ 1906. január 28.)

A statisztikák természetesen az építési költségeket is számontartották. A hivatkozott évben összesen valamivel több mint 14 millió forintot fordítottak építkezésre, és ebből csupán egymilliót tett ki a nem lakáscélú beruházások költsége. A maradék 13 millióból a legtöbb pénz Terézvárosba és Józsefvárosba irányult, de mivel itt épültek legnagyobb számban ingatlanok, egy-egy ház mindössze átlag negyvenezer forintba került. A legdrágább kerületnek Lipótváros számított, itt ugyanis kétszázezer forint fölött volt egyetlen lakóépület összköltsége. Ezt elsősorban az magyarázza, hogy ide épültek a legnagyobb méretű bérházak, bár abból igen kevés, mindössze 8 darab.

A frissen elkészült Fővámpalota 1874-ben (forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.027)

Az építkezések számának hirtelen emelkedése az építőanyag- illetve a munkaerőhiányt is magával hozta. Míg például ezer darab tégláért 1871-ben még csupán 30 forintot kértek a kereskedők, a következő évben már 34 forint volt az ára. A munkadíjak esetében is 10% körüli volt az emelkedés, a statisztikából pedig azt is kiolvashatjuk, hogy mely szakma volt a leginkább megbecsült: egy ács 2 forintot, egy kőműves 2 forintot 20 krajcárt, míg egy kőfaragó 4 forintot, egy palafedő pedig akár 8 forintot is megkeresett naponta. A munkaerőhiányt az is fokozta, hogy egyre több nagy állami beruházás is megindult: 1870-ben kezdődött például az Ybl Miklós tervezte Fővámház építése, amely négy év alatt épült fel, nem úgy, mint a Szent István-bazilika, amelyen több mint fél évszázadon át dolgoztak.

A Szent István-bazilikát 1851-től egészen 1905-ig építették (forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.087)

A város fejlődése a régi épületek lebontásában is megnyilvánult, hiszen így szabadult fel hely az új házak számára. Nem meglepő, hogy arányaiban a Belvárosból tűnt el a legtöbb épület, hiszen ott állt rendelkezésre a legkevesebb üres építési telek. A lebontott házak döntő többsége földszintes, kisebb része egyemeletes volt. A másik végletet ebből a szempontból Kőbánya jelentette, ott ugyanis 1872-ben egyetlen házat sem bontottak el. Ebben az időben még külvárosnak számított ez a kerület, a rohamos terjeszkedésnek köszönhetően azonban néhány évtized alatt jóval kijjebb tolódtak a főváros határai. A mai fogalmaink szerinti Nagy-Budapest 1950-ben jött létre, de erre irányuló törekvések már korábban is mutatkoztak, amit tulajdonképpen a dualizmus kezdetén megindult fejlődés alapozott meg.

A nyitóképen: A pesti alsó rakpart 1880 körül (forrás: Fortepan/képszám: 82276)

Bodó Péter, Budapest, dualizmus, építészet, építkezés, Hild József, Kálvin tér, PestBuda, pestbuda.hu, statisztika, Veres Pálné utca

²³⁰ ¹ ⁵

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát

2024. október 17. 11:00

Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²¹ ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁴ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹