Az első nagy mű

A reformkor egyik legjelentősebb gesztusa, és így a tettnek szimbólumértéke is van, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása 1825. november 3-án. Ezt egy dombormű örökíti, jeleníti meg az Akadémia falán, amelyet nagyon sokan ismernek. Alkotója Holló Barnabás szobrászművész, akinek ez az első jelentős köztéri alkotása. Holló Barnabás 1865-ben született Alsóhangonyban, amely akkor Gömör–Kishont vármegyében volt. Mestere az Iparművészeti Iskolában Stróbl Alajos, korának legkiválóbb szobrásza volt, aki a hiteles portréktól a monumentális és ünnepélyes emlékműszobrokon, a finoman részletező naturalisztikus szobrokon át mutatta meg művészi tehetségét.

Holló Barnabás (Forrás: Wiki)

A magyar szobrászat virágkora

A kiegyezés után hazánkban jelentős gazdasági és szellemi gazdagodás játszódott le. Egyre több településen fogalmazódott meg az igény a magyar történelem és művészet nagy alakjainak megörökítésére és a város nagy emberei a köztéri szobrainak felállítására. Ez a folyamat a nagy háborúig folytatódott. A XIX. század utolsó harmadában elinduló hazai művészképzés egyre több felkészült szobrászt indított útjára, akik akár nemzetközi tapasztalatokkal felvértezve kapcsolódtak be az emlékműszobrászatba. Ezt tette Holló Barnabás is, és az első domborművével bizonyította a felkészültségét.

Az életmű kiteljesedése

A következő köztéri alkotása szintén egy dombormű volt, amellyel a főváros Wesselényi Miklósnak, az árvízi hajósnak állított emléket (nyitóképünkön). A szobrásznak azonban a köztéri körplasztikák jelentették az igazi feladatot és kihívást. Első ilyen műve egy portrészobor, amelyet a Sárospataki Református Kollégium megrendelésére készített el, és amellyel az intézmény egykori híres diákjának, Tompa Mihály költőnek állított emléket. A karakteresen megformált mellszobrot 1896-ban avatták fel. A mű olyan jól sikerült, hogy Tompa szülővárosa, a Gömör vármegyei Rimaszombat is megbízta a művészt a költő álló, egész alakos szobrának elkészítésével. Ekkor Holló Barnabás más ismert művész volt, amit az is mutat, hogy részt vett a kor jelentős más szobrászaival az 1902-ben elkészült Országház épületének plasztikai díszítésében. Művei ma is láthatóak az egykori főrendi ház társalgójában és a külső fülkékben. Az ő alkotása többek között József nádor és Hunyadi János alakja.

Bocskai István szobra Debrecenben (Fotó: Ludmann Mihály)

A Bocskai-szobor

Az uralkodó, Ferenc József 1897-ben úgy döntött, hogy megajándékozza a magyar nemzetet tíz olyan szoborral, amelyek a nemzet jelentős személyeinek állítanak emléket. Holló Barnabás feladata Bocskai Istvánnak, a Mátyás király utáni időszak legsikeresebb magyar hadvezérének, politikusának a hajdú kerület létrehozójának a megmintázása volt. Bocskai korabeli ruhában jelenik meg, jobb kezében buzogánnyal, baljában a hajdúk kiváltságlevelét tartja. A szobrot a Köröndön állították fel 1903-ban. Most azonban nem ott látható, hanem a Millenniumi emlékművön, ahová az eltávolított Habsburg uralkodó, I. Ferdinánd szobrának helyére került 1958-ban.

A Bocskai-szoborról készült másolatot Debrecenben, a Református Kollégium előtti parkban állították fel. A Hajdúságban Bocskai kultusza érthetően fontos. Később egy igazi hajdúváros, Hajdúböszörmény bízta meg egy Bocskai-szobor elkészítésével, amelyet 1906-ban a város főterén állítottak fel. Ez szintén azt a pillanatot ábrázolja, amikor a hadvezér átnyújtja a hajdúk letelepítését és szabadságát biztosító okiratot. A fejedelem magasabb posztamense előtt egy neki hódoló hajdú alakja látható. A szobrász ebben a sikeres korszakában készítette el pályázati nyertes műként Györgyi Géza építésszel a Millacher-kút figurális díszét, amely egy honfoglalás kori vadászt ábrázol, aki ivókürtjéből iszik. Millacher Lajos szikvízgyáros végrendeletében 20 000 forintot adományozott a városnak, hogy egy emlékkutat hozzanak létre, amelyen az arcképe látható és a neve Lajos-kút. Az alkotás a mai napig áll az I. kerületi Corvin téren.

A Lajos-kút az I. kerületi Corvin téren (Fotó: Ludmann Mihály)

Késői művei

Holló Barnabás is részt vett a Kossuth-szobrok mintázásában. Losonc városa rendelte meg, és 1910-ben avatták fel. Ez azonban már nem látható, mert a városba bevonuló cseh légió emberei 1919 januárjában elpusztították. Az Ajkán és Balatonalmádiban felállított büsztök azonban ma is megtekinthetők. A felvidéki Sajógömörön felállított Mátyás király szobra szerencsésen fennmaradt. Ezt a művét 1914-ben avatták fel. Erre is, mint Holló többi szobrára a hiteles ábrázolás és a realista művészi szemlélet a jellemző. Utolsó műve a kassai Rákóczi-emlékmű lett volna, amelyet Györgyi Géza építésszel nyert meg a másodszorra kiírt pályázaton. „Felépítése egyszerű, nyugalmas, körülbelül a legegységesebb, a legkevésbé széteső mind között” – írta 1909-ben a Nyugatban Lengyel Géza. Hosszú küzdelem kezdődött, nem az anyaggal és formával, hanem a pályázat és kivitelezés támasztotta feltételekkel, művét haláláig nem tudta befejezni. A bronz lovas szobor kismintája a budavári palotában volt, a II. világháborúban eltűnt, megsemmisült.

Holló Barnabás 1917. november 2-án halt meg, és a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. 1906-tól a II. kerületi Frankel Leó utca 21–23-as számú házban lakott, ezt az épület falán emléktábla örökíti meg. Életműve a századforduló fontos szobrászi teljesítménye, művei ma is ott állnak a köztereinken. Mi lehet ennél fontosabb egy szobrász számára?

Nyitókép: (Fotó: Ludmann Mihály)