A kiállítások között ritka, hogy azt építésznek rendezik, a képzőművészeti tárlatok sokkal gyakoribbak. Nem véletlenül. Egy festő vagy grafikus néhány év alatt akár félszáz új alkotást is létrehozhat, és ezért egy bemutatón akár új művek tucatjaival is találkozhatunk. Az életmű-kiállításokon pedig a legjobb és legjellemzőbb műveket nézhetjük meg. Az építész nem rendez kiállítást, neki rendezhetnek életművét bemutató tárlatot, mint most a Lechner Tudásközpontban a két Kotsisnak tették.
Kotsis Iván (1889–1980) és testvére, Endre (1897–1954) a Magyar Királyi József Műegyetemen szereztek diplomát. Édesapjuk szintén építész volt. Kotsis Iván leghíresebb műve a városligeti Regnum Marianum-templom, amelyet 1951-ben lebontottak, valamint a balatonboglári római katolikus templom, amely hazánkban az első modernista vidéki templom volt. Ezek mellett fontos középületeket és lakóházakat is tervezett. Kotsis Endre pályájára jellemző volt, hogy leginkább mezőgazdasági és ipari épületek tervezésével foglalkozott, de emellett természetesen lakó- és villaépületek is születtek rajzasztalán.
Az I. világháború után a Margit-szigeti víztorony mellett tejivó csarnok épült, a Kotsis Iván által tervezett épületet 1922-ben adták át. A szabadtéri színpad építésekor áthelyezték, majd elpusztult (Fotó: Lechner Tudásközpont)
Kotsis Endre Vörösmarty tér 5. szám alatti bérháza egykor és ma – a mai felvételt Kis Ádám készítette (Fotó: Lechner Tudásközpont)
Egy építész életművének alkotásai gyakran csak egy-két tucat megépített alkotást jelentenek, amelyek akár több évtized alatt készültek el. Ezek egy része ismert, másik része kevésbé – mert vagy olyan helyen van, ahol nem jártunk, vagy átépítették, esetleg megsemmisült, vagy csak alkalmi építmény volt, mint egy kiállítási pavilon. Ezért egy építész életművét bemutató kiállítás szükségszerűen más rendezési szempontokat igényel. Fontosak a fotók és a tervrajzok, amelyek ezen a bemutatón is meghatározó szerepet kapnak. Ezek segítségével teljes képet kaphatunk a két építész alkotásairól, és ez ennek a tárlatnak egyik értéke.
Ám van, ami az építészeti kiállításokról szükségszerűen mindig hiányzik, ellentétben a képzőművészeti tárlatokkal, ez pedig az a személyes élmény, amit egy épület külső megközelítése, arányainak és térbeliségének érzékelése, valamint a bejárás során feltáruló tér kibontakozása jelent. Ezt nem tudja a legmodernebb technika sem pótolni. Ott kell lenni, és be kell járni.
Kotsis Iván II. kerületi lakóháza ma is áll a Ganz utca, Kandó Kálmán utca sarkán (Ganz utca 11/a) (Fotó: Lechner Tudásközpont)
A Kotsis fivérek kiállítása a Lechner Tudásközpont Budafoki út 59. alatti épületében december végéig látható (Fotó: Lechner Tudásközpont)
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy ilyen kiállítás haszontalan. Sőt, nagyon is fontos! Összegzi az életművet, és felhívja a figyelmet az alkotásokra, és ezenkívül lehetőséget ad olyan személyes tárgyak bemutatására is, amelyek így több ismeretet nyújtanak a művészről. A kiállítás érdeme, hogy Kotsis Iván rajzaiból is láthatunk néhányat. Építészként következetesen képviselte azt, hogy a rajz ennek a művészetnek is az alapja, és láthatjuk, hogy ő maga milyen magas szinten rendelkezett ezzel a tudással.
Kotsis Iván a XX. század meghatározó építésze volt, amit a műegyetemi oktatói tevékenysége és az ehhez kapcsolódó elméleti munkássága is erősít. A kiállítás ezt az életművet és öccsének építészeti munkáit mutatja be.
A kiállítás megtekinthető a Lechner Tudásközpontban (Budapest XI. Budafoki út 59) 2017. december végéig.
Nyitókép: a Regnum Marianum-templom (Forrás: Lechner Tudásközpont)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció