Keresés az archívumban

Hotel Clark: monstrum vagy régen várt épület? Az elmúlt napokban több fórumon is bírálatok érték a Clark Ádám tér legendás foghíjtelkén épülő szállodát. A kritikák többnyire a nemsokára elkészülő épület nagyságát bírálják, és ebből adódóan azt, hogy az „elvonja majd a figyelmet” az Alagútról, felborítva a város egyik legfontosabb látképének egyensúlyát.

Városrésznyi épület volt Batthyány Lajos vesztőhelye Az aradi tizenhármak valójában tizenhatan voltak, és nem mindegyikük Aradon halt meg: Batthyány Lajos miniszterelnököt Budapesten végezték ki, a rettegett Újépület udvarán. De mi is volt ez az épület, és hol állt pontosan?

Városliget: nem lesz zöldterületen épület Ahol zöld a Városliget, oda nem építenek majd épületet – közölte a Városliget Zrt. műszaki igazgatója.

Mi ez az új épület a Palotanegyedben? Talán még az eredetinél is jobban a városképbe illeszkedő épületet kapott vissza a Palotanegyed a Mikszáth tér közelében, a Krúdy és a Horánszky utca sarkán. Az épület a Kárpát-medencei református fiatalok háza lesz.

Ugaron nyíló virágok – Az Iparművészeti Múzeum rejtőzködő kincse Az Iparművészeti Múzeum 2017-ben kényszerűségből zárt be, mert az épülete ugyan gyönyörű, de műszakilag már nem volt megfelelő állapotban. Hatalmas műtárgy gyűjteményének elszállítása során került elő egy száz éve rejtőzködő kincs: a belső tér eredeti falfestése, amit addig egy erdélyi kastély stukkómásolata takart. A remélhetőleg hamarosan megkezdődő felújítás során ennek mintájára állítják majd helyre az eredeti belső teret.

Öntőmunkás a lépcsőn – Kreatív Strobl Alajos-kiállítás az Andrássy úton Strobl Alajos az egyik legjelentősebb magyar szobrászművész, aki az ország összes fontos személyének alakját megformálta. Politikusok, tudósok, művészek sora, sőt még maga a király is modellt ült neki. Az alkotáson túl tanított is a Képzőművészeti Egyetem elődjén, egykori munkahelye pedig születésének 170. és halálának 100. évfordulója alkalmából nagyszabású kiállítással tiszteleg a mester emléke előtt.

Száznegyven éve nyitotta meg kapuit az Országos Erdészeti Egyesület székháza A történelmi Magyarország területén hatalmas erdőségek terültek el, így nem meglepő, hogy már a kiegyezés előtt megalakult Pesten az Országos Erdészeti Egyesület, amely a legelső nagy országos szakmai civil szervezetek közé tartozott. A hazai egyesületi élet XIX. század végi szárnyalását mutatja, hogy sorra épültek fel a szervezetek elegáns székházai. Az erdészeti egyesület az épülő Országház közelében talált telket.

Az Ezredéves Kiállítás Közlekedési Csarnoka Budapesten 130 éve rendezték meg az Ezredévi Kiállítást, amely sok későbbi múzeum alapításának volt a kiindulópontja. Ezek közül az egyik a Közlekedési Múzeum volt, amely az egykori Közlekedési Csarnokban kapott helyet 1899-től. De mit láthatott a közönség a 130 évvel ezelőtti millenniumi kiállításon az egykori Közlekedési Csarnokban?

Az első jelentős képzőművészeti vita Pesten: Than Mór Attila lakomája című festménye A Feszl Frigyes tervezte pesti Vigadó felépítésekor az első emeleti étterem (akkor Csemegetár) két freskójának elkészítésére pályázatot hirdettek. A bíráló bizottság által legjobbnak ítélt, Than Mór festette képet azonban Pest város tanácsa nem fogadta el, s ez éles vitát váltott ki az érintettek között. Az ellentétet a Helytartótanács oldotta fel azzal, hogy új pályázat kiírására szólította fel a városi hatóságot.

Tárgyalások kezdődnek a népligeti Planetárium jövőjéről Augusztus elején szakértői egyeztetést tartanak a TIT Budapesti Planetárium jövőjéről – jelentette be Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, miután saját tárcájának, valamint a Közlekedési és Beruházási Minisztériumnak a szakembereivel, illetve civilek részvételével megtekintette a 2017-ben bezárt épületet a Népligetben.

Gyártelepen épült fel Újpest egyik legszebb lakóháza Ha valaki csak fényképen látja az 1900-ban épült Leiner-házat, joggal gondolhatná, hogy a kétemeletes magastetős neoreneszánsz palota egy belvárosi negyedben áll. A karakteres homlokzat, a faragott kapu, a freskókkal díszített lépcsőház, a kovácsoltvas lépcsőkorlátok tovább erősítenék ezt az elképzelést. Azonban az épület Újpest szélén, a Duna sor 14. szám alatti telken áll, az enyvgyáros Leiner testvérek építtették családjuk és az üzemük főtisztviselői számára. A ma önkormányzati bérházként működő épület az egykori újpesti ipar fénykorát idézi.

Ahol a mesterséget művészi szintre emelték – Az Iparművészeti Iskola története Az Iparművészeti Múzeum a közelgő felújításának köszönhetően az utóbbi időben gyakran szerepelt a hírekben. Gyönyörű épületét 130 éve adták át, az viszont kevésbé közismert, hogy Lechner Ödön remekműve nem csupán a múzeumnak adott új otthont: vele együtt költözött be az Iparművészeti Iskola is, mely egy különálló intézmény volt.

Közzétette Ráday Mihály városvédő fotóhagyatékát a Szabó Ervin Könyvtár Most először böngészhető az öt évvel ezelőtt elhunyt Ráday Mihály városvédő fotóhagyatéka. A képek nagy része az 1985 és 2005 közötti időszakban készült. A gyűjtemény közel ötszáz budapesti helyszínt és témát örökít meg, sok esetben olyan épületeket, utcarészleteket és helyszíneket is, amelyek mára jelentősen átalakultak vagy teljesen eltűntek.

Mauzóleum, víztorony, telefonközpont – Ray Rezső Vilmos építészeti munkássága Kevésbé ismert építőművészünk a 150 évvel ezelőtt született Ray Rezső Vilmos, aki mintegy harminc saját tervezésű, illetve átalakított épülettel gazdagította Budapestet. A kerek évforduló alkalmából összegezzük tevékenységét, felidézve legegyedibb munkáit, köztük a főváros egyik legkülönlegesebb síremlékét, egyik legszebb víztornyát, illetve legnagyobb telefonközpontját is.

A Budavári Sikló Szent György téri, felső állomásának átalakítását tervezteti a BKV A negyven éve, 1986 júniusában újraindult Budavári Sikló felső állomásának korszerűsítését készíti elő a BKV, májusban kötött szerződést a Szent György téri épület átalakítási terveinek elkészítésére. A felújítás célja a zsúfoltság csökkentése, az utasforgalom gördülékenyebbé tétele és a pavilon energetikai korszerűsítése úgy, hogy az épület jelenlegi alapterülete és karaktere megmaradjon.

Megújult a csillagda a Könyves Kálmán Gimnázium tetején Korszerűsítették Újpesten a Könyves Kálmán Gimnázium tetején lévő Kulin-csillagdát. Felújították a forgatható, négy méter átmérőjű kupolát és új műszereket is beszereltek. A tervek szerint ősszel a nagyközönség előtt is megnyitják a csillagvizsgálót.

Debrecen helyett Budapest – Mégis Kőbányán épül fel az új Közlekedési Múzeum Stílszerűen szólva: a Közlekedési Múzeum történetében nem egyszer állították át a váltókat. Az intézmény a millenniumi kiállítás ideiglenesnek szánt közlekedési csarnokának átépítése után nyílt meg a Városligetben 1899-ben. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, kis híján lebontották, végül átépítették, és 1966-ban megnyitották. Ám 2017-ben elbontották az épületet, és a múzeum új helyszíneként az egykori kőbányai Északi Járműjavító területét jelölték ki. A tervek is elkészültek, amikor a kormány úgy döntött: Debrecenbe költöztetik az intézményt. Ezt írta felül most egy újabb határozat: a múzeum mégis Budapesten, az Északi Járműjavító területén épül fel.

Még a kilincseket is Lechner Ödön unokaöccse tervezte a pestújhelyi templomhoz Száz évvel ezelőtt, 1926. július 18-án tették le a pestújhelyi Keresztelő Szent János-templom alapkövét. Bár az épülethez még a kilincseket is Lechner Ödön unokaöccse tervezte, a templom mégsem tartozik Budapest legismertebb egyházi épületei közé. Pedig története is bővelkedik érdekességekben: csaknem kilencven éven át óra nélkül állt a tornya, itt keresztelték meg Antall Józsefet, és különleges kapcsolat fűzi a Sacré Coeur nővérek rendjéhez.

Az Örs vezér tér különös arcai – Átalakítás előtt Budapest legfurcsább helye Barátságosabbá lehet-e tenni az Örs vezér teret, amelyet bevásárlóközpontok fognak közre, és amelyet számtalan megoldatlan probléma sújt? Megnéztük, milyen állapotban várja Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja a nyáron kezdődő felújítást. A bódésor elbontása már megkezdődött, és eltűnhet a Gomba is.

Új oktatási központ építése kezdődött a Semmelweis Egyetemen A Semmelweis Egyetem új, 22 ezer négyzetméteres oktatási központja a jövő orvos- és egészségügyi szakembereinek képzését szolgálja majd. Az új egyetemi épület a Thaly Kálmán–Tűzoltó–Viola–Balázs Béla utca által határolt tömbben épül fel.

A Fehér Ház és társai – Lipótvárosi irodaházak az Országgyűlés szolgálatában Talán sokan tudják, hogy magyar parlamenti élet nem csupán a Kossuth téren álló Országházhoz kapcsolódik. A Steindl Imre által tervezett neogótikus országgyűlési épület környezetében több olyan irodaház is található, amelyek napjainkban a törvényalkotó munkához és a képviselői tevékenységhez biztosítanak további helyszíneket. Cikkünkben ezeket mutatjuk be.

Hauszmann-emlékév: tudományos konferencián értékelték a 100 éve elhunyt építész életművét Hazánk meghatározó építőművésze, Hauszmann Alajos halálának centenáriuma alkalmából 2026 márciusában indult a Hauszmann 100 emlékév. Ennek egyik legjelentősebb programja az a napokban zajlott tudományos konferencia volt, amelyen az előadók az építész rendkívül gazdag életművét tekintették át. A rendezvénynek a Műegyetem adott otthont, ahol Hauszmann évtizedekig oktatott, és amelynek központi épületét is ő tervezte, számos más jelentős budapesti középület mellett.

A hiányzó láncszem – Az Iparművészeti Múzeum hátsó szárnya Az Iparművészeti Múzeum a világ első olyan múzeumépülete, amely nem valamelyik történelmi stílust idézi meg. Lechner Ödönt a magyar formanyelv megteremtése vezérelte akkor, amikor az ősi ázsiai építészethez nyúlt vissza, ugyanakkor a szerkezeteket tekintve modern is volt. Alkotása felmérhetetlen hatást gyakorolt a korára, pedig az nem is valósult meg teljes egészében. Írásunkban éppen az anyagi okokból elhagyott hátsó szárnyat mutatjuk be.

Az utcanevekről mesélnek az újonnan kihelyezett táblák a XIII. kerületben Összesen 12 helyszínen helyeztek ki olyan utcatáblákat a XIII. kerületben, amelyeken történelmi, irodalmi, kulturális érdekességeket olvashatunk az utca nevéről vagy a személyről, akiről a közterületet elnevezték.

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját a Zsolnay is segítené A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte Iparművészeti Múzeumot 2017-ben zárták be, felújításra hivatkozva. A műemlék épület állapota azóta is folyamatosan romlik. A pécsi Zsolnay manufaktúra most jelezte: eredeti dokumentumokkal, formarajzokkal, képi illusztrációkkal, valamint a Zsolnay pirogránit tetőcserepek és épületdíszek állapotának felmérésével támogatná az épület megmentését, állagromlásának megfékezését.

Részvénytársasági színház a Nagykörúton Részvénytársaságként, magánberuházásban és alig egy év alatt épült fel a Vígszínház, amely az épp csak beépülő Szent István körúton nyitotta meg kapuit 1896. május 1-én, mégpedig egy Jókai Mór által írt darabbal.

Vándorló műalkotások – Magyar költők budapesti szobrainak helyszínváltozásai Ma természetesnek vesszük híres poétáink szobrainak látványát, azonban arról már nem minden esetben tudunk, hogy valóban oda tervezték-e az adott emlékművet, ahol jelenleg látható. Cikkünkben a vándorló budapesti költőszobrokat kutattuk fel.

Hétvégén megnyílik a Karmelita kolostor és a volt Külügyminisztérium újjáépült palotája Elbontották a Karmelita kolostort övező kordont, az épületet holnaptól megnyitják a látogatók előtt. Most hétvégén megtekinthető lesz az a Dísz téri kormányzati palota is, amelyet nemrég építettek fel 1945 előtti külső architektúrával, tekintettel arra, hogy a Trianon utáni Külügyminisztérium (azelőtt Vöröskereszt Egylet) itteni székházát a második világháború után, a sérülésekre hivatkozva elbontották.

Az Alkotmány utcában lesz a miniszterelnök székhelye A budavári karmelita kolostor helyett Lipótvárosban, az V. kerület, Alkotmány utca 5. szám alatt lesz a jövőben a miniszterelnök székhelye. Az épület eredetileg lakóház, bérház volt, a XIX. század végén készült.

Két kupola az Országházon – Hauszmann Alajos meglepő pályaműve A magyar Országgyűlés már több, mint százhúsz éve tartja üléseit a Duna-parti otthonában, mely a világ egyik leggyönyörűbb országháza. Az 1870-es években azonban még egészen más jellegű épületet tartottak ideálisnak, az elképzelést pedig Hauszmann Alajos dolgozta ki alaposabban. Terve igazán különleges volt az Országház pályázatára benyújtott többi munkához képest.

Egykori pesterzsébeti öntödében kapott új otthont a cirkuszművészeti és kortárstánc-főiskola campusa A volt pesterzsébeti öntödében alakították ki a cirkuszművészeti és kortárstánc-főiskola új campusát. A több mint 100 éves ipari épület mintegy 1100 négyzetméteres részét felújították, megőrizve annak ipari csarnok jellegét. Az intézményben tánctanár, cirkuszművésztanár, kortárstánc, cirkuszművészet és cirkuszi táncos szakokon folyik a képzés.

Kerítéskiállítás nyílt a Műcsarnok megnyitásának 130. évfordulóján A Műcsarnok 130 évére visszatekintő tablókiállítás tekinthető meg a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti székházának Bajza utcai oldalán. A Műcsarnokot Schickedanz Albert tervezte, az épület a Milleniumra készült el.

Új helyszínen nyílt meg a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállítással és három időszaki tárlattal várja a látogatókat új otthonában, a Nádasdy utca 48. szám alatt. Ipartörténeti emlék, egy patika enteriőrje is látható, valamint a Gránit Kőedénygyár tárlata, amely betekintés ad a tervezési és gyártási folyamatokba.

Százéves épületek nyílnak meg májusban A Budapest100 rendezvény idén újra a 100 éves lakóházakat és intézményeket mutatja be. A budapesti nyitott házak hétvégéjén 41 helyszínen több mint kétszáz programmal várják a látogatókat. Az egykori Corvin áruház, a Puskin Mozi épülete, a Bethlen-udvar, a Piarista Gimnázium és az Akácfa utcai BKV-székház is megnyitja kapuit.

Europa Nostra-díjat kapott az Operaház A Magyar Állami Operaház 2022-ben befejeződött felújítása rangos elismerést kapott. Az Ybl Miklós által tervezett, 1884-ben épült Andrássy úti épület műemléki rekonstrukciója és a kor követelményeinek megfelelő modernizálása a Műemlékvédelem és adaptív újrahasznosítás kategóriában nyerte el az Europa Nostra-díjat, az Európai Unió legrangosabb örökségvédelmi elismerését.

Csekonics Margit grófnő különleges palotája A mai Károlyi-Csekonics rezidencia építtetője gr. Károlyi Istvánné született Csekonics Margit grófnő volt, aki a neves bécsi, színházépítésre szakosodott építészpárost, Ferdinand Fellnert és Hermann Helmert bízta meg 1881-ben a palotaegyüttes megtervezésével. Az épület számos egyedi, többnyire a korábbi palotaépítkezésektől eltérő sajátosságokat tartalmazott. Ilyennek számított az épület stílusa, alaprajzi elrendezése és az angolosan kialakított nappalija, amit nem szalonnak, hanem hallnak neveztek.

A modern és az art deco bűvöletében – Árkay Bertalan korai épületei Árkay Bertalan a XX. századi építészetünk egyik meghatározó alakja volt és bár apja révén jelentős helyzeti előnyből kezdte pályáját, saját tehetségének és szorgalmának köszönhetően vált belőle kiváló szakember. A 125 évvel ezelőtt született építész a képességeit megcsillogtatta már a legkorábbi munkáiban is, melyek többsége lakóház volt. Írásunkban ezekből szemezgetünk.

A budai Skála hatása Új, nagy „nyugati” áruház nyílt 50 éve Budán, ami egész más élményt hozott a vásárlásba, mint amit a szocialista hiánycikkgazdaságban élő magyarok addig megszoktak. Ez volt az 1976. április 3-án megnyílt, és 2007-ig létező Budai Skála.

A Golgota tértől a Rezső térig – Egy keresztút XX. századi kálváriája A húsvéti ünnepkör hagyományos eleme a nagypénteki keresztút, amivel Krisztus kínszenvedésére emlékezünk. A keresztutakat, vagyis kálváriákat magaslatokra szokás építeni, hiszen Jézusnak is a Koponyák hegyére, a Golgotára kellett felmennie. Pesten jobb híján Józsefváros külső részére került a kálvária, amely Budapest ostromakor súlyos sérüléseket szenvedett és később az épen maradt darabjait a Rezső térre szállították.

Átadták a Ludovika Campus új képzési központját A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapításának 15. évfordulója alkalmával átadták a Ludovika Campus új épületét, a Széchenyi Ödön Képzési Központot. Az Orczy-kertben található intézményben helyet kap a Katasztrófavédelmi Intézet, a nemzetbiztonsági képzések és a tanárképző kar. Az új épület előtt felavatták Széchenyi Ödön szobrát.

Márai hazatért Budára – Állandó kiállítás nyílt a neves író emlékére Márai Sándor 28 éves korában, 1928-ban telepedett le Budán. A Mikó utcában talált otthonra, s a krisztinavárosi kávéházi élet szerves része lett mindennapjainak. Budai identitását nem feledte akkor sem, amikor elhagyni kényszerült hazáját, de Buda sem feledte el őt: emlékét folyamatosan ápolják az egykori lakóhelyén, az I. kerületben. Most állandó kiállítást nyílt életművének bemutatására a Virág Benedek Házban.

Kezdődik a budafoki Fáber-villa felújítása A budafoki Városház téren álló, helyi védettségű Fáber-villa felújítása március végén kezdődik, a rekonstrukció várhatóan még idén elkészül. Az épületben gyermekfogászat lesz, az alagsori rész pedig közösségi célokat fog szolgálni.

Szerkezeti problémák miatt tart zárva az Erzsébet-kilátó Az Erzsébet kilátót idén februárban zárta le a XII. kerületi önkormányzat, a közelmúltban pedig az is kiderült, hogy szerkezeti problémák miatt a tervezettnél hosszabb ideig tart zárva Budapest egyik legnépszerűbb kirándulási célpontja. Az 1910-ben átadott műemlék épületre teljes körű műszaki felülvizsgálat vár, ezután derül ki, milyen beavatkozásra van szükség a biztonságossá tételéhez.

Az Országház tervezését irányító bizottság 145 éve kezdte meg munkáját A Kossuth téren álló Országház megtervezését koordináló bizottság Tisza Kálmán miniszterelnök vezetésével alakult meg 145 évvel ezelőtt. A közel húsz fős testületet politikusok, kormányzati és fővárosi vezetők, valamint építész szakemberek alkották, akiknek a hathatós munkája révén 1884-re elkészültek az új Országház első, véglegesnek szánt tervei.

Elkészült a József főhercegi palota Szent György téri homlokzata A budavári Szent György tér felől már eredeti szépségében látható a József főhercegi palota. A Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte, 120 éve átadott épületet 1968-ban rombolták le. Újjáépítése után a palotába az Alkotmánybíróság költözik.

Reszketni méltóztatott a Helytartótanács március 15-én – Petőfiék diadalmenete A forradalmi tömeg 1848. március 15-én, ebéd után a budai Várba, a Helytartótanács épülete elé vonult, hogy átadja követeléseit, köztük a cenzúra eltörlésének igényét a végrehajtó hatalom képviselőinek. De mi is volt pontosan a Helytartótanács, és hol volt a központja? Elöljáróban annyit elárulhatunk: az épület ma is áll, és bárki megtekintheti, aki a Várban jár.

Felújítják a Lehel Csarnokot A XIX. század végéig egy temető volt a mai Lehel téren, de annak helyén már több mint száz éve piac működik. Bódéváros helyett évtizedekig vártak a helyiek egy korszerű épületre, amely megfelelő higiéniai feltételeket biztosít. Ez csak 2002-ben valósult meg, amikor felépült a Lehel Csarnok. A jövőre 25 éves épületet most felújítják.

A Károlyi–Csekonics-palota különleges címere A Károli Egyetemnek napjainkban helyet adó Károlyi–Csekonics-palota homlokzatán látható két címerábrázolás különleges helyet foglal el az épület díszítményei között. A Reviczky utcai oldalon a fővárosban az egyik legszebb domborművű Károlyi-címer látható, míg bent az udvari homlokzaton egy igazán különleges és egyedi, ritkaságszámba menő kettős címerábrázolásnak lehetünk tanúi.