Az új Széll Kálmán tér tervezői lettek az év tájépítészei

2017. április 27. 13:59

2017 április 26-án, „a tájépítészet születésnapján" nem lehetett beférni a FUGA Budapesti Építészeti Központba, annyian voltak idén kíváncsiak rá, hogyan ünnepli meg a magyar tájépítész szakma a saját kiválóságait.

Az idén hatodik alkalommal megrendezett díjátadó gálán 16 jelöltből került a döntőbe Csepely-Knorr Luca (Manchester School of Architecture), Illyés Zuzsanna (Tájmester Kft), a Lépték-Terv Tájépítész Iroda, a Pagony Tájépítész Iroda és Pápai Veronika (Főkert Tervezési Stúdió).

Az ÉV TÁJÉPÍTÉSZE DÍJÉRT versengő 5 finalistát Götz Eszter (szabadúszó újságíró), Rajcsányi Gellért (a Mandiner főszerkesztője), Ránki Júlia (rádiós szerkesztő-műsorvezető, Tilos Rádió), Varga Csilla (az epiteszforum.hu szerkesztője) és Zubreczki Dávid (az Index újságírója, az Urbanista blog szerkesztője) laudálta a szakmai zsűri, valamint a több mint 300 fős érdeklődő közönség előtt.

A rangos szakmai zsűriben idén helyet foglalt a főváros főépítésze Mártonffy Miklós személyében, a Főkert vezérigazgatója: Szabó József, a tavalyi Év Tájépítésze díjas Gyüre Borbála, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke: Krizsán András DLA, valamint a tájépítészek tavalyi életműdíjasa: Komlósiné Hlatky Katalin is. A külföldi zsűritag Svájcból érkezett, az Európai Tájépítészeti Évkönyvet kiadó nemzetközi szerkesztőbizottságból Claudia Moll személyében. Almási Balázs PhD DLA a SZIE Tájépítészeti Karát, Marosán Angelika a Főkertészek Szövetségét, Juhász Gábor pedig a díjalapító Semmelrock-ot képviselte a zsűriben.

A Lépték-Terv a végső győztes

A 9 tagú zsűri végül a Lépték-Terv pályázatát értékelte a legmagasabbra, ők lettek az ÉV TÁJÉPÍTÉSZEI 2017-ben és nekik ítélték a Semmelrock Stein+Design Kft által felajánlott 1.000.000 Ft pénzjutalmat.

A Lépték-Terv munkáinak ilyen jellegű elismerése régóta benne volt a levegőben, az ügyvezető Szakács Barnabás pályázata többször bejutott már a díj döntőjébe és akkor is nagy esélyesként versengett a díjért. Az irodát bemutató Götz Eszter megvédte a hallgatóság előtt a Széll Kálmán teret is, rávilágítva az ottani fejlesztés komplexitására. Szerinte a tájépítészek jól tudják, hogy az idő ugyanolyan építő elem, mint a tégla, a beton és a föld, ha elsőre nem is látszik. Voltaképpen minden tájépítész színpadi rendező is, belekomponálja a művébe az idő dramaturgiai szerepét is. Éppen ezért intette laudációjában türelemre a tér használóit, mert a Széll Kálmán téren a "lehetséges legjobb" született, ha az távol is van attól az idealizált világtól, amelyet a városlakók a téren látni szeretnének. Az a jobb és zöldebb világ ugyanis e tér esetében elérhetetlen. A napi 200 ezer embert áteresztő forgalmas csomópont ennyit tud, s ebből a tájépítészek kihozták a maximumot. A Lépték-Terv pályázatában bemutatott kőbányai Újhegyi sétány egy egészen más városi szituáció, lakótelepi környezet, ahol a Tér_Köz pályázat keretében sikerült az iroda tervezői segítségével minőségi ugrást végrehajtani. A sétány már megszeretette magát a környékbeliekkel. Az iroda azonban nem csak a köztérfejlesztésben jeleskedett az elmúlt időben, hanem az iparművészet területére is átkalandozott. VIAPLANT nevű termékfejlesztésük egy olyan ígéretes anyagkísérlet, amely növényhulladékból hoz létre közterületen vagy beltérben is használható textúrákat.

Pakson tervezett az év junior tájépítésze

Az ÉV JUNIOR TÁJÉPÍTÉSZE DÍJ-at a zsűri döntése alapján Tóth Evelin Enikő kapta, aki elsősorban azzal emelkedett ki a mezőnyből, hogy a tágabb települési környezetet is tervezői elemzés tárgyává tette. A feladat az idén Paks város gesztorságában egy paksi lakótelepi zöldfelület sportparkká történő fejlesztése volt. A díjat a harmadik díjalapító Semmelrock Stein+Design Kft képviseletében Barcza Renáta, a cég marketing vezetője adta át.

Az ÉV JUNIOR TÁJÉPÍTÉSZE kategóriában Paks különdíját a város alpolgármesterétől, Szabó Pétertől szintén Nagy Lili tájépítész hallgató vehette át.

A cég ügyvezető igazgatója, Filák Marián a gálaesten bejelentette, hogy a szakmai szervezetekkel közösen alapított díj rangját tovább emelve a döntősöket és a junior győztest is vendégül látják egy Bilbaoba tervezett szakmai tanulmányúton.

Az epiteszforum.hu-n és a tajepiteszek.hu szakmai portálokon lebonyolított közönségszavazást a Pagony iroda nyerte. Az ő nevükhöz székelyföldi kalákák sora, több mint 2 évtizeden keresztül nyújtott folyamatosan egyenletes szakmai teljesítmény fűződik, mélyen következetes, a helyi tájkarakternek minden tervezői eszközt alárendelő filozófia mentén. Ott vannak a Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciós munkái mögött, a Tihanyi Bencés Apátság és a tihanyi közterületek rendezése mögött, vagy a reformkori balatonfüredi városmag közterületi újjászületése mögött is. Az index újságírója, Zubreczki Dávid velük kapcsolatban azt emelte ki, hogy "egyszerűen figyelembe veszik, hogy hol dolgoznak". A Pagony által létrehozott dolgoknak az urbanista blog szerkesztője szerint nem az az ismérvük, hogy "feltűnően jól néznek ki", hanem az, hogy "feltűnően jól érezzük magunkat bennük".

A döntőbe kerültek a tájépítészetnek egy igazán széles spektrumát jelenítették meg: A klasszikus zöldfelületi és köztértervezési műfaj mellett jelen volt az elmélyült, nemzetközi mércével mérve is elismert tudományos történeti kutató (Csepely-Knorr Luca), a minimál költségvetésű projekteket menedzselő, művészeti és ökológiai értelemben is várost gyógyító akupunktúrás beavatkozó (Pápai Veronika), a hosszútávban, táji léptékben, tájökológiai összefüggésekben, tájgondnoki rendszerben gondolkodó (Illyés Zsuzsanna), a városba a természetet visszahozó, tájkaraktert megragadó, közösségépítő (Pagony) és a folyton kísérletező és határait feszegető kreatív innovátor (Lépték-Terv) is a döntősök között. Ebből a virágzó szakmai ökoszisztémából pedig rendkívül nehéz volt a zsűrinek kiemelni a győztest, ami pozitív hír a díj távlatos továbbélése szempontjából.

Az elnöki különdíjas a Dr. Jámbor Imre professzor lett a Városliget közparki rehabilitációja érdekében kifejtett kiemelkedő tudományos szakmai és közéleti munkájáért. A professzor díj mellé egy ligetvédő kitűzőt is kapott a zsűrielnöktől. Köszönetnyilvánításában azt emelte ki, hogy a Városliget tervezőjének, Heinrich Nebbiennek a parkról írt, közel 200 oldalas kéziratos formában fennmaradt jegyzeteit sikerült teljes egészében feldolgoznia, s reményét fejezte ki, hogy ezt hamarosan nyomtatott könyv formájában is megjelentetheti.

Az ÉV TÁJÉPÍTÉSZE DÍJ jelöltjeinek munkái, valamint a tizennégy junior pályázó Paks Teller Ede Lakótelepre készült ötletpályázati anyaga egy hétig megtekinthető a FUGA Budapesti Építészeti Központban.

--------------

2017. év kitüntetettjei ÉV TÁJÉPÍTÉSZE kategóriában: Lépték-Terv (Szakács Barnabás, Fekete Albert, Czermann Katalin, Galambos Máté, László Viktor, Rudd Mátyás, Scréter Szilvia, Stefanics Beáta, Turcsányi Katalin) - az Év Tájépítésze Díj | Pagony iroda (Herczeg Ágnes, Vincze Attila, Annus Dóra, Hudák Katalin, Kovács Attila, Meszesán Péter, Nemcsok Márton, Némethné Dér Judit, Rahmana Azadeh) - közönségdíj | Illyés Zsuzsanna (Tájmester) - Tájműves különdíj | Csepely-Knorr Luca (Manchester School of Architecture) - MÉSZ különdíj | Pápai Veronika (Főkert) - MÖFÖSZ különdíj | Dr. Jámbor Imre - elnöki különdíj | Csőszi Mónika és Kincses Krisztina - MÉK Táj- és Kertépítészeti Tagozat különdíja

2017. év kitüntetettjei ÉV JUNIOR TÁJÉPÍTÉSZE kategóriában: Tóth Evelin Enikő - Év Junior Tájépítésze Díj | Nagy Lili - Paks város különdíja | Tóth Evelin Enikő - SZIE Tájépítészeti Kar különdíja | Kelemen Edmond István - MTSZ különdíj | Szűz Attila - Ormos Imre Alapítvány különdíja

További részletek:
www.evtajepitesze.hu
https://www.facebook.com/evtajepitesze
https://drive.google.com/open?id=0B-hRUh9Td_V9eDYtTFdNTVZ4TUU

(A Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozat, a Magyar Tájépítészek Szövetsége és a Semmelrock Stein+Design Kft díjalapítók közös sajtóközleménye)

Budapest, építészet, Hírek, Lépték-Terv, PestBuda, Széll Kálmán tér, tájépítészet

¹ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát

2024. október 17. 11:00

Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Újra látható lesz a Hungária szoborcsoport a Budavári Palota északi szárnyán

2024. november 23. 11:00

Hauszmann Alajos eredeti tervei szerint építik újjá a Budavári Palota északi szárnyépületét, amelynek Szent György téri kapuzata felett ismét helyet kap majd az újraalkotott Hungária szoborcsoport.

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt

2024. november 22. 15:00

155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

A Várkert Bazár történetét tárja az olvasók elé egy új kötet

2024. november 21. 14:00

A Várkert Bazár történetét a kezdetektől napjainkig mutatja be egy most megjelent új könyv. A kötet beszámol az Ybl Miklós által tervezett épület megvalósulásáról, a Budai Ifjúsági Park korszakáról, valamint az épületegyüttes tíz évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukciójáról is.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

³ ⁰ ⁰

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁴ ¹ ⁴

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁴ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹² ⁴

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰