Megnyílt a 31. Mesterségek Ünnepe, amelyen több mint nyolcszáz kézműves mester mutatkozik be csütörtöktől vasárnapig a budai Várban.

A rendezvény középpontjában idén a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb területe, a hímzés áll. Az eseményre meghívták több mint tíz ország mestereit, a díszvendég Mongólia.

Az alkotás pillanatai

„Az alkotás pillanatai azok, amelyek jókedvet, vitalitást, felhajtóerőt jelentenek a mindennapokban” – mondta V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára a rendezvény csütörtöki megnyitóján. Mint fogalmazott, a kézművesség ezer arca az anyag megmunkálásának, életre keltésének hagyományait tárja elénk, ezeken keresztül közelebb kerülhetünk nemzeti és kulturális identitásunkhoz, önismeretünkhöz, öndefiníciónkhoz. Hozzátette: hála a külföldről – például Mongóliából, Jakutföldről, Szahalin-szigetekről, Kínából, Kazahsztánból – érkező mestereknek megleshetjük, mi az, ami eltér a különféle népművészeti kultúrákban és mi az, ami összeköti ezeket a hagyományokat.

„31. alkalommal csendül fel a budai Várban a népzene, jelzi kezdetét a Mesterségek ünnepének, amely a magyar élő népi kultúra legnagyobb seregszemléje” – fogalmazott a megnyitón Pál Miklósné, az eseményt rendező Népművészeti Egyesületek Szövetségének elnöke. A Mesterségek Ünnepe arra vállalkozik, hogy megerősítsen bennünket abban, hogy van a Kárpát-medencében élőknek – magyaroknak és nemzetiségieknek - népművészeti örökségük, arra, hogy ezt az örökséget felelősséggel ápoljuk és képesek leszünk a jövő nemzedékének hozományként átadni - mondta. Kiemelte: évek óta hagyomány, hogy a fesztiválnak egy ország a díszvendége, az idén Mongóliára, a mongol kézművességére és zenére esett a választás.

Mongol világ

Batbayar Zeneemyadar, Mongólia magyarországi nagykövete arról beszélt, hogy a két ország között nagy a távolság, mégis úgy gondolnak Magyarországra, mint harmadik szomszédjukra, közeli rokonukra és mindig szívesen jönnek ide. Az országok együttműködésének egyik útja a művészet, a kultúra, a hagyomány. Kiemelte: mongol művészek különleges hímzést készítettek a rendezvényre.

A rendezvényen mongol kovácsok, ötvösök, ezüst- és aranyművesek mutatkoznak be, a résztvevők között vannak íjkészítő mesterek és textilművészek. Bemutatják a hagyományos mongol viseletet és a speciális fonási technikát is. A program területén felállított hímzőműhelyekben a mesterek tájegységenként mutatják be a népi és úri hímzésben használt alapanyagokat, motívumkincseket és öltéstechnikákat. Az eseményre jakutföldi, Szahalin-szigeteki, üzbég, kínai, tádzsik, kirgiz, türkmén, kazahsztáni és algériai mesterek is érkeznek. A rendezvényen többek között nemzetközi kovácstalálkozót is tartanak, valamint a reformáció 500. évfordulójáról is megemlékeznek.

A látogatókat idén is egész napos programokkal, táncelőadásokkal, gyermekjátszókkal, koncertekkel várják, többek között Baskíriából, Grúziából, Hondurasból érkeznek fellépők. Lajkó Félix mellett színpadra lép a Szent Efrém Férfikar és Szokolai Dongó Balázs, Csizmadia Anna és zenekara, a Tükrös Együttes, a Buda Folk Band, a Hungarian Folk Embassy, Zsikó Zoltán és zenekara, a Bara Zenekar, a M.É.Z. együttes, Csoóri Sándor és fiai, valamint a Romengó.

(MTI)