Bár a sportkedvelők számára a 2023-as év legjobban várt eseménye az Atlétikai Világbajnokság volt, a budapestiek a felújított hármas metró átadását legalább ugyanennyire áhították már. Erre végül az év első felében három szakaszban került sor: január 23-án a Deák Ferenc tér és a Ferenciek tere állomásokat, március 20-án az Arany János utca és a Nyugati pályaudvar megállókat adták át, május 22-étől pedig a szerelvények a Lehel téren és a Nagyvárad téren is újra megálltak. Ezzel véget ért a metróvonal 2017-ben kezdődött korszerűsítése.
A vasúti közlekedésben az számított fontos előrelépésnek, hogy május első hetében a nagyközönség használatba vehette a Keleti pályaudvar megújult utascentrumát. Az 1542 négyzetméteres létesítményt akadálymentesítették azzal, hogy lifteket és mozgólépcsőket szereltek be, illetve a higiéniai követelményeknek korszerű mosdókkal, valamint külön baba-mama szobával tettek eleget. A vonatok indulásáról új kijelzők tájékoztatnak, a nagyobb poggyászok elhelyezésére pedig 111 rekeszből álló csomagmegőrző szolgál. A dolgozókra is gondoltak, akiknek modern irodákat, irattárat és pihenőhelyiségeket építettek. A Nyugati pályaudvar modernizálása is folyamatban van, a közelmúltban elkészült végre az épület főhomlokzatának műemléki helyreállítása.
Néhány egyházi épület helyreállítása is 2023-ban ért véget: az angyalföldi református templomot március végén, a városligeti Jáki kápolnát szeptemberben, a kilencven éves Lehel téri Szent Margit-plébániatemplomot pedig októberben adták át a híveknek. Ide kötődik, hogy Bibliás könyvesbolt nyílt a reformátusok Ráday Házában, a Benczúr utca 30. szám alá költözött a Baptista Ház, valamint hogy felszentelték a Normafa melletti Anna-rét apró, mindössze harminc négyzetméteres kápolnáját is. A környék egy ikonikus épületét, a Normafa Síházat is modernizálták az őszi turistaszezonra.
A felújított profán épületek közül a legörömtelibb minden bizonnyal az Operaházzal szemközti Drechsler-palota átadása, melyet Lechner Ödön a MÁV Nyugdíjintézeti bérházaként tervezett, de később az Állami Balettintézet is működött benne. Most új funkciót kapott, ötcsillagos szállodává változott a francia reneszánsz homlokzatú épület. Luxushotel nyílt ezenkívül még a belvárosi Dorottya – Vigadó – Apáczai Csere János – Wekerle Sándor utcák által határolt épülettömbben is. Az imént említett Operaház is büszkélkedhet egy újabb fejlesztéssel, a főépület 2022-ben véget érő helyreállítása után 2023-ban a Hajós utcai Üzemházát is modernizálták. A budai Várban is hosszabb ideje zajlanak már munkák, 2023-ban többek között a Karakas pasa tornyának megnyitása számít szép eredménynek, a Vöröskereszt Egylet székházának, a Honvéd Főparancsnokságnak, a József főhercegi palotának a jelenleg is tartó építési munkálatai mellett, s 2023-ban immár a Budavári Palota helyreállítási munkái is elindultak. A Szentháromság téri Pénzügyminisztérium rekonstrukciója is látványos szakaszába érkezett: októberben elbontották a főhomlokzatot takaró molinót és az állványokat.
A természetkedvelők a Kiscelli Múzeum szomszédságában elterülő Kiscelli parkban is örömteli változásokat tapasztalhattak 2023 tavaszán, hiszen az új gyalogos útvonalak és utcabútorok mellett tematikus játszóteret is létesítettek. A Magyar Nemzeti Múzeum pedig Nagytétényben hajtott végre jelentős építkezést: Campona Victrix, vagyis Győzedelmes Campona néven régészeti parkot hoztak létre, mely a terebélyes intézmény legújabb kiállítóhelyeként a római kort állítja középpontba. Ugyanezzel foglalkozik a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozó Aquincumi Múzeum is, mely előtt szeptemberben új látványsétány nyílt.
A nagyközönség néhány másik, évek óta elzárt közterületet is birtokba vehetett 2023-ban, melyek közül a legjelentősebb a Lánchíd: augusztus elejétől ismét át lehet gyalogolni a járdáin. Szeptemberben átadták a belvárosi Hild teret is, melyen már több fa nyújt árnyékot az arra járóknak. A júliusban elkészült Arany János utca modernizálását is a zöldszemlélet irányította, itt ugyanis közel száz új fát ültettek, melyeket víztakarékos öntözőrendszer táplál. Az esővizet ezentúl ciszternában gyűjtik össze, de hasznosítják a talajvizet is, melyet fúrt kút hoz a felszínre. Május óta az újlipótvárosi Thurzó parkban is fák és bokrok zöldellnek a korábbi parkoló helyén, júliusban pedig a csepeli ifjúsági tábor helyén adtak át egy új szabadidőparkot, melyet Kolonics György olimpiai bajnok kenusról neveztek el. Szintén Csepelen jött létre az ország egyik legmodernebb iskolájaként a felújított Jedlik Ányos Gimnázium, melyben színházterem, sportcsarnok és kápolna is helyet kapott.
A felújítások mellett néhány új épülettel is gazdagodott a főváros, melyek közül az egyik legizgalmasabbat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kapta. Az intézmény egy olyan mérőlaborja működik a XIII. kerületi Visegrádi utcában, amely a hírközlési eszközökben és szolgáltatásokban zavart okozó berendezéseket szűri ki. A laborokon kívül százötven munkaállomásról is tudnak dolgozni a szakemberek szeptember eleje óta.
A 2023-as év a kultúra, különösen az irodalom ünnepéről is szólt, hiszen januárban volt Petőfi Sándor születésének és a Himnusz megírásának is a kétszázadik évfordulója. Kölcsey Ferenc leghíresebb költeménye méltán vált nemzetünk himnuszává, a történelmünket megidéző vers pedig Smidt Róbert fafaragó művészt is megihlette, aki 2010 és 2016 között egy öt méter hosszú domborművet készített. A Magyar Kultúra Napja alkalmából az alkotás január 20-án a Képviselői Irodaházban talált új és végleges otthonra.
Kültéri emlékművek avatásából sem volt hiány 2023-ban: a Batthyány téri vásárcsarnokon Markovits Iván, a gyorsírás hazai megteremtője kapott táblát, a Práter utca 9. szám alatti ház falán – ahol egykor alkotott – Mednyánszky László festőművészről emlékeztek meg, a XII. kerületi Kis János altábornagy utcában Tamási Áronnak, a XI. kerületi Szent Pio téren pedig Pio atyának állítottak szobrot. A csepeli Wittner Mária parkban emlékművet 56-os emlékművet avattak, a XI. kerületi Orlay utca 10. szám alatt pedig Sztehlo Gábor evangélikus lelkész szülőházára került emléktábla. A Fiumei Úti Nemzeti Sírkert is tovább szépült, helyreállították többek között Arany János, Kisfaludy Károly, Munkácsy Mihály, Zichy Mihály síremlékét, valamint emlékhelyet létesítettek a festőművész Mányoki Ádámnak is.
Noha a világ harmadik legtöbb nézőjét vonzó sporteseménye, az Atlétikai Világbajnokság 2023 augusztusban zajlott, a harmincötezer férőhelyes stadionja már júniusra elkészült. Tartozik hozzá egy edzőpálya is, melyet a Csepel-szigetre építettek, a két létesítményt pedig a Robinsonról elnevezett gyalogoshíddal kötötték össze. A komplexum mellé pedig egy tízhektáros szabadidőparkot is építettek a lakosság számára. A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Csörsz utcai új sportközpontját is elsőként az atlétikai világbajnokság résztvevői használták, de szeptember eleje óta már a hallgatók rendelkezésére áll. Szintén a Testnevelési Egyetem területén, az Alkotás úton áll az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb mentőállomása, melynek felújítása októberben ért véget. A sportcélú beruházásokat az ELTE Bogdánfy úti sportcsarnokával zárjuk, melyet tavasszal adták át újra az egyetemistáknak.
A világpolitikai és világgazdasági körülmények miatt nem volt könnyű a 2023-as év, de hazánk és benne Budapest azért így is példás eredményeket tudott felmutatni. Reméljük, hogy ez a trend folytatódik 2024-ben is!
A nyitóképen: A Nemzeti Atlétikai Központ (Forrás: hu.wikipedia.org)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció