Keresés az archívumban

Ezért jó az új Néprajzi terve Felbolydult a magyar internet az új Néprajzi Múzeum tervei láttán. Ennek megvan a maga oka: egy megismételt pályáztatás után olyan terv született, amely az eddigi legérdekesebb és legkedvelhetőbb épületet ígéri a Liget Budapest fejlesztésben, ráadásul egy magyar tervezői csoporttól.

Itt vannak az új Néprajzi Múzeum tervei Döntött a nemzetközi zsűri az új Néprajzi Múzeum tervpályázatáról: a magyar Napur építésziroda tervét találták a legjobbnak a pályázók közül. Az íves épület félig a földbe süllyesztve húzódik végig a Dózsa György mentén, a Városliget peremén, a homlokzatot népi motívumok díszítik.

Első világháborús katonáinkra emlékeznek Az első világháborús magyar katonák harcaira és hősiességére emlékezik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum az új kiállításán.

Százhúsz éves lett a földalatti A százhúsz évvel ezelőtti millenniumi ünnepségeket övező alkotómunkának korunk Budapestjén számos emléke van, mostani cikkünkben a világ első elektromos földalatti vasútját kísérjük el első útján.

Magyar fesztivál lesz Hamburgban A hamburgi kikötő 827. „születésnapjának” partnerországa Magyarország.

Innovációs központ épül Budán Kezdődik a Magyar Nobel-díjasok Kutatás- Fejlesztési Park építésének első üteme a Rákóczi híd budai hídfőjének északi oldalán.

Terasz a várbeli palotán: botrány vagy természetes változás? Végigfutott a magyar sajtón, hogy valószínűsíthetően teraszt építenek a budai Várban található, egykori karmelita kolostor Dunára néző szárnyához, amely a Miniszterelnökség leendő székhelye lesz. Botrányos beavatkozás? Vagy nincs itt semmi probléma? Szakértők szerint nem ördögtől való a kiegészítés, de annak pontos tervei a lényegesek. A szomszédos Sándor-palotán sem egyidős a jelenlegi terasz az épülettel.

A budai vár teljes rehabilitációját tervezi a kormány A budai vár teljes rehabilitációja mellett foglalt állást a kormány Lázár János csütörtöki bejelentése szerint.

Megújulhat a Hild tervezte hegyvidéki Fácán Nagyvendéglő Természetvédelmi oktatóközpontként születhet újjá az egykori zugligeti Fácán Nagyvendéglő. A vendéglő a reformkori megnyitásakor Zugliget már nagy népszerűségnek örvendett a kirándulók körében, ezért hamar felkapott hellyé vált, s egy évszázadon keresztül élte fénykorát.

Utóirat – a Budapest 100 után Mozgalmas hétvége van mögöttünk: a Nagykörút házaiba bepillantást nyújtó Budapest 100 rendezvény tömegeket ösztönzött sétára a gyönyörű tavaszi időben. A programnak vége, de a házak maradtak: bármikor megcsodálhatóak.

Kállay Miklósnak állítottak emléktáblát a Józsefvárosban Kállay Miklós egykori lakóháza, a józsefvárosi Horánszky utca 12. alatti épület falán állítottak emléktáblát az egykori világháborús miniszterelnöknek.

Macskazene és száradó falak – 150 éve nyílt meg az ideiglenes képviselőház A márciusi 12 pont egyik fontos követelése volt a pesti országgyűlés, de a testület először 150 éve ülésezett az Ybl Miklós tervezte Képviselőházban, a Nemzeti Múzeum mellett. Ideiglenesnek szánták a rekordidő alatt felhúzott épületet, de aztán évtizedekig ez volt az országgyűlés otthona.

Siralmas énekben tűnik fel először Buda Bár jeles költőink nagyobbik fele nem fővárosi származású volt, mégis a magyar nyelvű irodalom egyik első gyöngyszemében feltűnik a város. Főhajtásunk Bornemisza klasszikusával.

Fel a fejjel, Budapest! A város jellegzetes szecessziós népszerűsíti épületeit Fel a fejjel, Budapest! címmel a Budapesti Tavaszi Fesztivál.

Felülnézet – Új kilátó a Hármashatár-hegyen Mostantól látogatható a Hármashatár-hegy új, fagerendákból épített, csodálatos panorámával rendelkező, gömbhöz hasonló kilátója. Az ígéretek szerint nyáron a turistaház is megújul mellette.

Erkel utcai bontás: maradandó heg a városképen Végleg eltűnik egy 1860-as években épült lakóház a Kálvin tér közeléből, a közkedvelt Ráday utca szomszédságában lévő Erkel utcából. A klasszicista ház ledózerolásával az eddig egységes utcakép jóvátehetetlenül megbomlik.

Közügy a közterület? A Hegyalja út át nem nevezéséről Nem lett Mádl Ferenc út a Hegyalja útból, mert gyakorlatilag minden szereplő, a polgármesterek, a helyi lakosok és az ellenzéki aláírásgyűjtők is tiltakoztak ellene. A nemzeti emlékezet térképre írásának politikai óhaja viszont úgy tűnik, százötven éve töretlen.

Budapest, a változó világváros és Kertész Imre Bár a minap elhunyt Kertész Imre közéleti szerepének és írói életművének társadalmi feldolgozása napjainkban még finoman szólva sem végleges, kevésbé közismert az az érdekes tény, hogy az egyetlen magyar Nobel-díjas író milyen érzékletesen írt a háború előtti és utáni Budapestről.

Megújul a Fiumei Úti Sírkert 2017-ben kezdődik meg a Fiumei Úti Sírkert látogatóközpontjának építése. A fejlesztéseknek köszönhetően a Fiumei úti Sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető nemzetközi szinten is jelentős, különleges sajátosságokkal rendelkező, kiemelt turisztikai látványossággá válhat.

Pest-budai vaktérkép, betonba öntve a Széll Kálmán téren Ahogy formálódik az új Széll Kálmán tér, úgy válnak egyre inkább láthatóvá a tér hangulatát is meghatározó új művészeti alkotások is. Köztük is legfeltűnőbb az ősz óta megcsodálható nagy vaktérkép a metró legyező alakú kijáratánál, ott, ahol régen a jegypénztárak voltak.

Irodalom járja be a pesti utcákat A Katona József Színház színészbüféjétől a Földalatti Vasúti Múzeumon át a Papnövelde utcai Ráth-pincéig Budapest számos pontján tartanak felolvasást ismert színészek az Irodalom éjszakáján március 31-én.

Megdőlve bár, de törve nem – Narancseperfa a Margit-szigeten Március idusán nemcsak a forradalomra emlékezhetünk Budapesten, hanem az 1838-as nagy dunai árvízre is, amely 14-e és 18-a közt romba döntötte a város egy jó részét (hogy aztán Pest a romokon nagyvonalú metropolisszá épüljön fel). A jeges áradás sok áldozatot követelt, és a növényvilágban is jelentős károkat okozott.

12 pont Pest-Budán, amelyet már a márciusi ifjak is láthattak Nagyot változott a világ 1848. március idusa óta. Ha ma olyan pontokat keresünk a fővárosban, az egykori Pesten és Budán, amelyeket már a forradalmi ifjak is láthattak, bizony nincs könnyű dolgunk. Tizenkettőt (stílszerűen) azért találtunk.

Petőfi híd: a Duna-hidak igáslova Horthy Miklós hídként indult, de évtizedek óta viseli a forradalmár költőnk nevét a Petőfi híd. Az egyszerű, de masszív hídszerkezet sokáig bírta a hatalmas forgalom folyamatos terhelését, de a mostani kőomlások is mutatják: itt a sürgető ideje a híd felújításának.

Kész a leltár: budapesti séták a tudomány körül Budapest nem csak számos híres tudós és feltaláló szülővárosa, hanem a tudományos teljesítményekre szobrokkal és emlékművekkel is gazdagon emlékező város. A Budapesti séták a tudomány körül című könyv ezeknek a leltára.

A pesti mohikán – Akác a Lánchídnál Az illendőség úgy kívánja, hogy a nevezetes fákról szóló sorozatunk második darabjaként Pest legöregebbnek tartott akácfájáról szóljunk. Már csak azért is, mert ez a matuzsálem már mankóra támaszkodva dacol az idővel.

A Bálna jó – Pest-budai házvadász Az a jó épület, amely néhány vonallal lerajzolható. Erre kiváló példa a Duna pesti oldalán álló Bálna épületegyüttese, ami a közvélekedéssel szemben a nehézkes megszületése és vitatott működése ellenére az utóbbi évtizedek egyik legjobb hazai épülete.

Majomház, bagolyvár és szakállas nő: másfél évszázados az Állatkert Az idén másfél évszázados múltra visszatekintő Fővárosi Állat- és Növénykert históriáját mutatták be egy helytörténeti előadás keretében a Fővárosi Levéltárban. Tudták, hogy egykor szakállas nőt is mutogattak a majmok és medvék mellett?

Állathecz és kardcsörtetés: ilyen volt Pest-Buda a 18. században Tudta, hogy az „állathecz” volt az egyik legkedvesebb szórakozása Pest-Buda egykori népének? Tudta, hogy a régi magyar nemesek szó szerint kardcsörtetők voltak, akik még a bálokba is sarkantyús csizmával és oldalukon kardjukkal mentek, a bálozó hölgyek bosszúságára? Tudta, hogy Pest és Buda tényleg két elnémetesedett, poros ikervároska volt a 18. század végén, a reformkori kivirágzás előtt? A szász Hoffmannsegg gróf korabeli feljegyzéseiből kirajzolódik ennek az elsüllyedt kornak a képe.