Örökségünk

Megújulhat a Hild tervezte hegyvidéki Fácán Nagyvendéglő

2016. április 21. 9:53

Természetvédelmi oktatóközpontként születhet újjá az egykori zugligeti Fácán Nagyvendéglő. A vendéglő a reformkori megnyitásakor Zugliget már nagy népszerűségnek örvendett a kirándulók körében, ezért hamar felkapott hellyé vált, s egy évszázadon keresztül élte fénykorát.

Írta: Balázs Attila

A Hegyvidéki Önkormányzat a Normafa rehabilitációs program keretén belül tervbe vette az egykori Fácán Nagyvendéglő felújítását és korszerű hasznosítását. A Zugligetben álló, műemléki védettséget élvező, Hild József által tervezett épület és a hozzá tartozó épületek a jövőben természetvédelmi oktatóközpontként születhetnek újjá. Erről a Hegyvidéki Önkormányzat részéről Pokorni Zoltán polgármester és Füri András, a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatója egyeztetett. A helyszín ideális lenne erre a célra, hiszen a Zugliget  olyan részén áll, amelyet máig őshonos erdő borít, mégis könnyedén elérhető diákcsoportok részére akár tömegközlekedéssel is.

Zugliget híres kirándulóhelynek számított már a 19. században is, és több neves vendéglőnek adott otthont, ezek közül kiemelkedik a Fácán Nagyvendéglő, amelynek épülete ma a Béla király út 59–61. szám alatt található. A jelenleg elhagyatott területen működött egykor, a 18. században Jäger Henrik neves budai kőfaragó majorja. Ezt a 19. század elején már Krammer József tisztiorvos birtokolta, aki a korabeli dokumentumok tanúbizonysága szerint 1830-ban továbbadta a területet Riegler Ignác budai szappanfőző mesternek. Az ő nevéhez fűződik a neves vendéglő kialakítása. A Fácán elnevezéssel a tulajdonos utalni akart arra, hogy ezen a területen volt Mátyás király vadaskertje, és úgy tartották, hogy Zugligetben előszeretettel vadászott fácánokra.

A vendéglő megnyitásakor Zugliget már nagy népszerűségnek örvendett a kirándulók körében, ezért hamar felkapott hellyé vált. Olyannyira, hogy Riegler Ignác felkérte Hild Józsefet, tervezzen számára egy üdülőszállót. Fel is épült 1856-ra az új épület, amelyben harminc vendégszoba várta a kikapcsolódni vágyókat.

Úgy alakították ki az U alakú épületet, hogy minden vendégszoba közvetlenül kapcsolódott a völgyre néző hatalmas teraszhoz. A 20. század elejéig a Fácán volt az egyik legkellemesebb, legdivatosabb budai nyári mulatóhely és bálosház. Barabás Miklós festőművész is megfordult a Fácán falai között, így emlékezett meg róla: „A viszontlátás örömére Toldy, Vörösmarty és Bajza, a színészek közül Udvarhelyi Miklós, Szentpéteri és az idősebb Lendvay Márton majálist rendeztek a tiszteletemre a zugligeti Fácán vendéglőben, ahol reggeltől estig mulattunk és még labdáztunk is”.

A vendéglőt nemcsak a kirándulók, hanem az úri közönség tagjai is szívesen látogatták. A parkjában lévő sétautakat esténként ellepték az itt pihenők, miközben térzene szórakoztatta őket. Több irodalmárunkat is megihlette Zugliget, Krúdy Gyula például a Nagy kópé című regényében a város legszebb mulatóhelyének nevezi a Fácánt. Így írt regényében: „…álmok, szerelmek, ismeretségek, találkák és rügyező kedvek eljöttek a Fácán ódon udvarára, végigjárták a bolthajtásos folyosókat, felszaladtak a ropogó lépcsőkön, belenéztek a kopott aranyozású tükrökbe... A Fácán árkádjai alatt volt terítve (míg az udvaron tánc folyt). A kocsmáros még abból az időből ismerőse Rezeda úrnak, mikor szerelmeit télen is a Fácánba hordta szánkán…”

A Fácán vendéglő megtartotta népszerűségét egészen a I. világháborút követő időkig. A háború után szanatóriumként működött, majd a Horthy család pihenőhelye lett. 1950-ben államosították, és a Belügyminisztérium kiképzőközpontját költöztették ide. A kiköltözésüket követően az épület az elmúlt években elhagyatottan állt. A „Fácános” elnevezés még a ’80-as évek elején találó volt, mivel az Árnyas út, Remete út találkozásához közeli bokros terület ekkor még kedvelt költőhelyük volt ezeknek a madaraknak. Az Árnyas úti lakótelep megépítése tette tönkre a fácánok élőhelyeit, ekkor tűntek el a környékről a vendéglőnek nevet adó madarak. Habár mai napig is hallani a „Fácános” megnevezést az épületegyüttesre, ez azonban csak a ’80-as években alakult ki, hivatalosan soha nem hívták így ezt a területet, mindig is Fácán volt a neve.

Remélhetőleg valóra válnak a Hegyvidéki Önkormányzat tervei, és a jelenleg életveszélyes állapotban lévő műemlék épületek megújulhatnak, és a fiatalok számára népszerűsíthetik a Budai-hegyek élővilágát, megóvásának fontosságát.

***

Képek forrása: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó