Budapest

120 éves az újpesti Városháza – Városvédő Roland lovag szobra is díszíti az impozáns épületet Újpest egyik jelképét, a 120 éve, 1900. augusztus 21-én átadott Városházát a kor kiemelkedő építészpárosa, Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervezte. A kezdetben községházaként, majd 1907-től városházaként működő, szecessziós stílusjegyeket is magán viselő historizáló épület ma is a helyiek szolgálatában áll.

Lomb és kő – Megnyílt a Millenáris Széllkapu Tegnap adták át a II. kerület várva várt parkját, a Millenáris Széllkaput, a korábbi Millenáris Parkhoz kapcsolódó új területet. Több mint két hektárnyi terület készült el, ebből 17 000 négyzetméternyi a zöld felület; 355 fa, számtalan cserje, bokor, egy 650 négyzetméteres tó kapott helyet, és van látványsétánya is. 17 milliárd forintnyi a beruházás. Az első délelőtt teszteltük, milyen lett Buda új parkja.

Szobrot emeltek Buda alapítójának Buda alapítójának, IV. Bélának Budán ugyan nincsen szobra, de vidéken újabb emlékművet állítottak neki. Második honalapítónk ugyanis a tatárjárás után nem csupán a mai fővárosunk elődjét hozta létre, de számtalan más települést is szerte az országban, így a róla készült alkotások sok helyen fellelhetők.

A budapesti Szent István-bazilika harangjai – Magyar és német mesterművek a templom tornyaiban A budapesti Szent István-bazilika egykori és mai harangjainak öntészet- és egyháztörténeti értéke országos szinten is jelentős. A templom mai nagyharangját a német nép adományaként 1990-ben a passaui Perner-cég készítette el, amelyet harminc éve, 1990. augusztus 20-án szenteltek fel. Ez az öntvény Magyarország legnagyobb tömegű harangja.

Menyasszony, kaszkadőr és homokzsák is utazott a ma 50 éves Libegőn, Budapest legkülönösebb közlekedési eszközén A János-hegyi Libegő Budapest talán egyik legérdekesebb közlekedési eszköze, amely 1970. augusztus 19-e óta várja az utasokat egy kis libegésre. Számos érdekesség kapcsolódik hozzá. Kevesen tudják, hogy a Libegő első „utasai” homokzsákok voltak, de tartottak esküvőt is a magasban, és itt forgatták a Trapper farmer egyik reklámfilmjét, amelyben a kaszkadőr állva utazott a város felett. A fél évszázados ünnep alkalmából több érdekességet is összegyűjtöttünk a Libegőről.

Uniós támogatást kapunk a budapesti pályaudvarokat összekötő alagút építésének előkészítése Aláírták az európai uniós támogatási szerződést egy új budapesti vasúti alagút megvalósíthatósági tanulmányára. A tervek szerint a Kelenföldi és a Nyugati pályaudvart összekötő, a Délit kiváltó alagúttal jelentősen fejlődne Budapest elővárosi vasúti közlekedése, sűrűbben és pontosabban indulhatnának a vonatok.

Jövőre indulhat a József főhercegi palota újjáépítése a Várban – Mutatjuk a látványterveket József főherceg egykori Szent György téri palotáját, a hozzá tartozó neoreneszánsz kertet és az udvari istállót is rekonstruálják. Az épületegyüttes rendezvényeknek is otthont ad majd, eredeti formában újjászülető részeit pedig a jövőben a nagyközönség is látogathatja. A terveket idén véglegesítik, a munka ezt követően indulhat el – tudtuk meg a Várkapitányságtól.

Már majdnem elkészült a Szervita téri irodaház Felkerültek az üvegpanelek a Belváros egyik legújabb épületének homlokzatára, így már látható, milyen is lesz a ház, ha elkészül. A vegyes felhasználású, üzleteket, irodákat és luxuslakásokat egyaránt magába foglaló épületet várható idén decemberben adják át.

Szent Imre herceg szobrát 90 éve avatták fel – Többször el akarták bontani, de végül maradt a körtéren az emlékmű Szent Imre herceg 1930-ban állított szobra túlélte az idők viharait, sem a II. világháború, sem az 1956-os forradalom harcai, de még a szocialista ideológia sem tudta elmozdítani a helyéről. Bár a lebontása többször felmerült, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása ma is ott áll, ahol 90 évvel ezelőtt a Szent Imre halálának 900. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév keretében felavatták.

Elkezdődött a Széll Kálmán teret a Postapalotával és a Városmajorral összekötő átjáró építése Az átjáró megépítését már a Széll Kálmán tér hat évvel ezelőtti átépítésekor tervezték, de akkor elmaradt. Most azonban az újjászülető, a Pénz- és Banktörténeti Múzeumnak is helyet adó Postapalota tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank finanszírozásával végre pótolják a beruházást.

Talpalatnyi Budapest – Lenyűgözően szép padlóburkolatokat találunk a régi épületekben Hányszor hallottuk gyerekkorunkban: „Nézz a lábad elé!” Talán érdemes lenne ezt újra felidézni magunkban, amikor a budapesti utcákat járva egyszer csak egy nyitott kapualjhoz érkezünk, mert a főváros építészete több az utcára néző homlokzatoknál! A kapukon belépve ugyanis egy zárt világba csöppenünk, ahol, ha odafigyelünk, számos szép részletet fedezhetünk fel. Ezek közül a legszínesebbek – az ólmozott üvegablakok mellett – a padlóburkolatok, amelyeket érdemes alaposan szemügyre venni.

Lebontották az Országos Villamos Teherelosztó épületének nagy részét a Várban A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájának szomszédságában álló, vitatott külsejű ipari épület bontása olyannyira előrehaladt az utóbbi hetekben, hogy mára csak a torony, a vasszerkezet egy része és egy tűzfal maradt meg. Az egykori Országos Villamos Teherelosztó régóta funkció nélküli, leromlott állapotú épületének helyére a vári környezethez jobban illeszkedő ház épül.

Átadták a ferihegyi repülőtér új utastermináljának második részét Az utasok birtokba vehették a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az új utasmóló második részét. A tágas váróterekben összesen 2500 ülőhelyet alakítottak ki.

Fővárosi autópályák – Ötven éve az számított modernnek, hogy sztrádákat terveztek a belvárosba Budapesten néhány évtizede még belvárosi autópálya-hálózatot terveztek. Az autósok akadálytalanul haladhattak volna át a belvároson, és érhették volna el a városból kivezető autópályákat, amelyeket egy kétszintű autópálya-gyűrű fogott volna össze. Ma, amikor a cél, hogy minél kevesebb autó közlekedjek a belvárosban, igen érdekesek az 50 évvel ezelőtti tervek.

A kilencvenöt éves János Pincében jártunk – A belvárosi szállodát lebontották, de a János vitéz-falképek megmenekültek Vajon ki az, aki nem ebédelne vagy sörözne szívesen olyan környezetben, ahol művészeti alkotások veszik körül? Az 1872-ben átadott belvárosi Erzsébet Királyné Szálló és az 1985-ben a helyén felépülő, napjainkban is működő Danubius Hotel Erzsébet City Center pincéje különlegesen szép falképekkel büszkélkedhet: Petőfi Sándor János vitézének jeleneteit ábrázoló falképek díszítik. A műemléki védelemnek köszönhetően változatlan formában megmaradt János Pincében jártunk.

Kigyulladt a pesterzsébeti Makovecz-templom Az építés alatt álló pesterzsébeti Összetartozás-templom tetőszerkezete nagy területen égett, de a tűzoltóknak sikerült megmenteni az épületet.

Elindult a Lánchíd felújításáról szóló közbeszerzés A tervek szerint jövő márciusban kezdődhetnek a munkálatok, így a Lánchíd 2023-ra születhet újjá.

Rendhagyó lesz az idei Mesterségek Ünnepe Összetartozunk alcímmel, rendhagyó módon rendezik meg idén augusztus 20. és 23. között a Mesterségek Ünnepét a budai Várban. A Hagyományok Háza előtti Corvin téren pedig a Nagyvárosi Folkudvar lesz, az épületben kiállítás nyílik.

Ideiglenes forgalmi rendet vezetnek be Belső-Erzsébetvárosban és Terézváros egyes utcáiban Jelentős közlekedési változások lesznek a VI. és a VII. kerületben, az Andrássy út–Nagykörút–Rákóczi út–Károly körút közötti területen, a főváros ugyanis forgalomcsillapítási mintaprogramot indított. A három hónapos tesztidőszak alatt parkolási korlátozásokkal és a forgalom irányának megváltoztatásával találkozhatnak a közlekedők.

Hogyan változtak megépítésük után Budapest hídjai? A Lánchíd 1914-es átépítését bemutató cikkünkhöz sok hozzászólás érkezett a budapesti hidakról, azok módosításáról, áttervezéséről. Ezért most megmutatjuk, melyik híd hogyan változott a megépítése utáni évtizedekben.

Budapest várja a belföldi turistákat A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint a nemzetközi vendégkör elmaradása miatt növelni kellene a fővárosba látogató belföldi turisták számát. Ehhez fel kell hívni a magyar vendégek figyelmét a történelmi gyógyfürdőkre, a világörökségi helyszínekre és Budapest gasztronómiai kínálatára is.

Emlékhelyek napja lesz augusztus végén 12 budapesti helyszínen Országszerte 70 helyen várják augusztus 29-én a történelem és a kultúra rajongóit. Vezetett séták, előadások, koncertek és sok látnivaló lesz a nemzeti és történelmi emlékhelyeken.

Kölcsey Ferenc nyomában Budapesten – 230 éve született a Himnusz költője A ma 230 éve született Kölcsey Ferenc a reformkori magyar irodalom és közélet egyik legnagyobb alakja, aki az 1823-ban írt Himnusz című költeményével örökre bevéste nevét a magyar kultúra halhatatlanjai közé. Mindezek ellenére furcsa, hogy az emlékét Budapesten sokáig egyetlen köztéri szobor vagy emléktábla sem jelezte. Cikkünkben a Budapesten jelenleg fellelhető szobrait, emlékhelyeit gyűjtöttük egybe.

Elindul a Testnevelési Egyetem campusfejlesztésének második üteme Építési engedélyt kapott Buda legnagyobb campusfejlesztésének második üteme: a Csörsz utcai sportpályák és multicsarnok építése heteken belül elkezdődhet.

Velencei csodaszer kupakja és középkori lépcső is előkerült a budai Vár legújabb szabadtéri, kulturális közösségi területén A T9 – Az első bástya című régészeti tárlat mellett kulturális közösségi térként született újjá a Táncsics utca 9. szabadtéri helyszíne, míg az egykori József kaszárnya és börtön épülete folyamatosan tárja elénk a történelem különböző korszakainak rétegeit. A mostani régészeti feltárás során szó szerint a ház padlója alól bukkantak elő a korábban itt álló középkori és török kori épület maradványai.

Újabb három rovarhotelt helyeztek el a fővárosban A város ökológiai sokfélesége érdekében rovarhoteleket telepített a Főkert a Vérmezőre, a Tabánba és a II. János Pál pápa térre is. Ezekben a rovarok a természetes élőhelyükhöz hasonló otthont találnak.

A neogótika csodái Budapesten Budapest mai arculatát egyértelműen egy igen termékeny időszak, a dualizmus építészete határozza meg. A XIX. század második felében épültek a főváros leghíresebb épületei, mint például a Halászbástya, az Operaház, az Országház és a Szent István-bazilika. Erre az időszakra a nagyfokú stíluspluralitás jellemző. Cikkünkben most a legszebb neogótikus épületeket mutatjuk be.

Százötven éve volt Batthyány Lajos nyilvános újratemetése – Kivégzése után titokban hantolták el a 42 éves miniszterelnököt Batthyány Lajos gróf, az első magyar felelős miniszterelnök kivégzése egy lemoshatatlan szégyenfoltja a szabadságharc utáni megtorlásoknak. A miniszterelnököt titokban temették el, majd 21 évvel később, 1870-ben hatalmas pompával, a politikai helyzet megkívánta rafinériával, de nagy hazafihoz méltó temetésen búcsúzott el tőle a nemzet.

Kilátó épül a Naplás-tónál Modern kilátó épül a XVI. kerületi Naplás-tó mellett, amely a fák fölé magasodik majd, ezzel teljes panorámát nyújt környékre. Az épület várhatóan már őszre elkészül.