A Budapesti Történeti Múzeumhoz (BTM) tartozó Kiscelli Múzeumban egy szombati napon, 2020. augusztus 1-jén jártunk. A program izgalmas hétvégi elfoglaltságnak bizonyult. A vezetést a múzeum munkatársa, a BTM volt főigazgatója, Farbaky Péter építész, művészettörténész tartotta, aki nemcsak a már jól ismert terekbe, hanem a kriptába is bevezetett minket. Az épületegyüttes történetét igen részletesen ismertette a látgatókkal, cikkünk az általa elmondottak alapján készült.

Az egykori kolostor bejárataként ma a bécsi Hadügyminisztérium lebontott épületéről megmentett, copf stílusú kapu szolgál (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület alapításának körülményeivel rögtön a túra kezdetén, az előcsarnokban megismerkedhettünk. A területet, melyen az épület áll, 1659-ben adta I. Lipót a Zichy családnak. Igaz, a terület hivatalosan a család tulajdonát képezte, a Zichyek csak Buda visszaszerzése után, 1686-ban telepedhettek le itt.

A Kiscelli Múzeum (Schmidt kastély) a Kolostor út felől nézve, 1935 (Forrás: Fortepan/Képszám: 93892)

A törökök végleges kiűzése után, 1691-ben  Esterházy Pál nádor vezetésével hálaadó zarándoklat indult a magyar vonatkozásokkal is rendelkező osztrák Mária-kegyhelyre, Mariazellbe, amelyen a Zichy család több tagja is részt vett. A zarándoklat hatására gróf Zichy Péter a stájerországi kegyszobor hitelesített másolatát helyezte el egy külön erre a célra épített kápolnában, amely hamarosan maga is népszerű zarándokhellyé vált.

Kapu a Kiscelli Múzeum (Schmidt-kastély) északnyugati sarkánál, a Kolostor út felől nézve, 1933 (Forrás: Fortepan/Képszám: 139623)

Kiscelli utca, Schmidt kastély (ma Kiscelli Múzeum), 1936 (Forrás: Fortepan/Képszám: 136374)

Ezt a helyet a köznyelvben már ekkor Kis Máriacellnek, vagy németül Klein Mariazellnek nevezték. Részben ennek a zarándokhelynek is köszönhető a trinitárius kolostor alapítása, mely Zichy Péter özvegyéhez, Bercsényi Zsuzsannához köthető. Ugyan a Zichy család hívta meg birtokára a főleg hadifoglyok kiváltásával foglalkozó szerzetesrendet, eleinte más területet szántak nekik. A rendnek azonban sikerült megegyeznie Bercsényi Zsuzsannával, hogy a zarándokhelyen építhessék fel kolostorukat, hiszen így könnyebben gyűjthettek adományokat tevékenységük fedezésére.

A Kiscelli Múzeum épülete 1933-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Kiscelli Múzeum földszinti alaprajza, 1942 (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Kiscelli Múzeum (Schmidt-kastély) északnyugati sarka a Kolostor út felől nézve,1933 (Forrás: Fortepan/Képszám: 139608)

A barokk stílusú templomot és a hozzá tartozó kolostort egy bécsi építész, Johann Entzenhoffer tervezte, az épületegyüttes húsz éven keresztül, 1738-tól 1758-ig épült. A folyamat a kolostor munkálataival vette kezdetét, az építkezést először Mayerhoffer Ádám, majd Jäger János Henrik irányította. A templom alapkőletételére 1747-ben került sor, az építési munkát Schaden János Mihály irányította. A kegyszobor csak az építkezés teljes befejezése után, 1760-ban került a kápolnából a templomba.

A Kiscelli Madonna a híres mariazelli kegyszobor hitelesített másolata (Fotó: kiscellimuzeum.hu)

Selyemre nyomtatott kép, amelyen a kiscelli trinitárius kolostor és az itt található kegyszobor ábrázolása látható, német nyelvű felirattal magyarázva (Fotó: kiscellimuzeum.hu)

Túránk következő állomása az említett templom volt, mely ma kiállítótérként és rendezvényhelyszínként funkcionál. Lecsupaszított falai ellenére ma is szakrális jelleget tükröz, hatalmas belmagasságának és a tompa világításnak köszönhetően igazán izgalmas hangulatú kiállítások rendezésére alkalmas. Mint azt Farbaky Pétertől megtudtuk, a templombelsőt egykor nagyszabású freskók és látványos barokk bútorzat díszítette, valamint itt kapott helyet gróf Zichy Miklós síremléke is.  

Zichy Miklós epitáfiumának a Dunából 2002-ben előkerült lábazata (Fotó: kiscellimuzeum.hu)

A bútorokat a Zichyek által gyakran foglalkoztatott Bebó Károly szobrászmester készítette, a szentély mennyezetfreskóját pedig Johann Gfall festette. A főoltár képét nem más, mint az osztrák barokk egyik legnagyobb mestere, Franz Anton Maulbertsch készítette el, a kisebb oltárképeket pedig Schervitz Mátyás festette.

A pompás barokk dekoráció sajnos nem maradhatott sokáig a templomban. II. József ugyanis 1783-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, így a trinitárius rendet is, a tulajdonukat képező kolostort pedig a hadsereg rendelkezésére bocsájtotta. A templom berendezési tárgyait ekkor elárverezték, egy részük nyomon követhető, sok darab további sorsa azonban teljesen ismeretlen.

A zarándokhely legfontosabb tárgya, a Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló kegyszobor ekkor az óbudai Szent Péter és Pál-templomba került, és később egy adományozás kapcsán a Szent Ivót ábrázoló oltárkép is követte. A nagyszabású barokk szószék a solymári plébániatemplomban látható a mai napig, a díszes orgona Jászárokszállásra, a padok pedig Jászberénybe kerültek.

Franz Anton Maulbertsch, Szent József halála. Jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona (Forrás: mek.oszk.hu)

A Szent József halálát ábrázoló Maulbertsch-festmény jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló oltárkép pedig a budaörsi Nepomuki Szent János-templomban van. A mennyezetfreskók egészen a XX. századig láthatók voltak, mára azonban sajnos elpusztultak. A kolostort és a templomot a teljes kiürítés, és az ilyenkor szokásos deszakralizálás után, 1786-ban vette birtokába az Esterházy gyalogezred, mely laktanyává, hadi kórházzá és raktárrá alakította. (A deszakralizálás tulajdonképpen a felszentelés ellentéte, a korábban vallásos funkciót betöltő épület világi felhasználására ad lehetőséget.)

A kolostorépület terei jórészt megfeleltek az új funkciónak, így ebben az épületrészben kevesebb átalakítást láthatunk, a templombelsőben azonban rengeteg változtatást eszközöltek. A feleslegessé vált tornyokat visszabontották, Zichy Miklós síremlékét eltávolították, a hatalmas belmagasságú teret pedig négy szintre osztották. Ma már ezek a födémek nem láthatók az épületben, azonban a mai tér egyik legjellegzetesebb eleme, a szentélyt a főhajótól elválasztó, árkádos diadalív az említett átalakítás nyoma. Mint azt vezetőnktől megtudtuk, az épületegyüttes egészen 1890-ig szolgált hadastyánok (hadi rokkantak) menhelyeként, illetve katonai ruharaktárként, míg a hadikincstár fel nem számolta azt.

Zichy Miklós portréja, amely a Fővárosi Képtárban található (Fotó: kiscellimuzeum.hu)

Katonai funkciója után az épületben rövid ideig szükséglakások voltak, 1910-ig azonban javarészt üresen állt. A területet ekkor vásárolta meg a jómódú bécsi bútorgyáros, Schmidt Miksa, aki az egykori kolostort kastéllyá alakította, környezetét pedig nagy gonddal parkosíttatta. (Neki köszönhető tehát a mai kiscelli parkerdő.)

A kiscelli angolpark, az Attila-park 1930 körül (Forrás: kiscellimuzeum.hu)

Schmidt Miksa portréja (Forrás: kiscellimuzeum.hu)

Az épület helyreállításakor nagy hangsúlyt fektetett a még meglévő eredeti részletek megőrzésére, sőt más barokk műemlékekről is „ide menekített” elemeket. A bécsi Hadügyminisztérium lebontott épületének copf (klasszicizáló későbarokk) stílusú kapuján keresztül juthatunk ma az udvarról a múzeumba, valamint a szintén bécsi Alser laktanya kapuit is elhelyezte a homlokzaton.

A kastélyban berendezett egy a saját cége által tervezett bútorokból álló bemutatótermet is, a templomtérben pedig műgyűjteményét helyezte el, megalapozva ezzel a terem későbbi funkcióját. Szintén a templomban alakította ki brutálisan meggyilkolt szeretője, a félvilági Mágnás Elza emlékének szentelt kápolnát, amely első hallásra blaszfémiának tűnhet. De ne felejtsük el, hogy az épületet több évtizeddel korábban deszakralizálták, így a kurtizánnak épített kápolna tulajdonképpen nem sértett semmilyen szabályt. (A nagy port kavart gyilkosságról szól Száz Attila kiváló filmje, a Félvilág, amelyben Mágnás Elzát Kovács Patrícia, Schmidt Miksát pedig Kulka János alakítja.)

Az épületegyüttes végül a bútorgyárosnak köszönhetően került a főváros tulajdonába, Schmidt Miksa 1935-ben bekövetkezett halálakor a kastélyát Budapestre hagyta, azzal a kikötéssel, hogy abban iparművészeti múzeumot létesítenek, a parkot pedig látogathatóvá teszik a helyi gyerekeknek.

A Kiscelli Múzeum kertje 1933-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A főváros ugyan Schmidt gyűjteményének nagy részét elárverezte, a végakaratnak részben eleget tett. 1941-ben a Székesfővárosi Történeti Múzeum gyűjteményének egy része a kiscelli épületbe költözött, a II. világháború miatt azonban a kicsomagolására és a kiállítás berendezésére már nem kerülhetett sor.

Kiscelli utca, a romos Kiscelli Múzeum, az egykori Schmidt kastély 1955-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 11632)

Az épület igen súlyos károkat szenvedett a harcok alatt, legjobban talán a templom sínylette meg a háborús időszakot. A mennyezet beszakadt, megsemmisítve ezzel az addig még látható, Johann Gfall által festett mennyezetfreskókat. (Mint Farbaky Pétertől megtudtuk, a templom innentől kezdve még évtizedeken keresztül romos állapotban állt.) A szentély mennyezetét egykor díszítő freskó kinagyított reprodukciója ma megtekinthető a templomban, a látogatók nagy örömére. Az illuzionisztikus freskón Krisztus mennybemenetele volt látható, felhőkkel és architektonikus kerettel körülvéve. Nagy kár, hogy elpusztult, kvalitásos alkotás volt.

A kiscelli templom Johann Gfall által fetsett mennyezetfreskója, amely mára sajnos elpusztult. Az illuzonisztikus kupolabelső hatását keltő freskón a négy evangélista ábrázolása volt látható (Fotó: kiscellimuzeum.hu)

A kiscelli templom barokk szószéke, amely ma a solymári plébániatemplom berendezését képezi (Fotó: kiscellimuzeum.hu)

A templomból az utunk egyenesen a kriptába vezetett, ami nagy várakozással töltötte el a látogatókat, hiszen a templom alatt elhelyezkedő helyiségekbe csak ritkán lehet bejutni. A földszintet és a kriptát egy üveg csigalépcső köti össze, amely az eredeti csigalépcső pontos méreteivel készült rekonstrukció. A lépcsőn keresztül a sekrestye alatti térbe érkezünk, ahol azonnal szembetűnik a poroszsüveg boltozat, amely nyilvánvalóan nem barokk, ilyen boltozatot a XIX. században használtak.

A kripta háromhajós tere, a vezetésen részt vevő látogatókkal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kriptába vezető, üvegből készült csigalépcső (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mint vezetőnktől megtudtuk, a megerősített mennyezet a hadiraktár-funkcióhoz köthető. A kriptában továbbhaladva háromhajós, élkereszt-boltozatos térrel találkozunk. Ám a keskenyebb, finomabb vonalvezetésű pillérek között robosztus, a minden szépségre törekvést nélkülöző támaszokat láthatunk. Ezek a vaskos, erős pillérek is a katonai átalakításkor kerültek ide.

A templomtér négyszintessé alakításával ugyanis jelentősen megnőtt annak súlya, így a kriptában új támaszok kialakítására volt szükség. A téglából falazott pillérek mellett azonnal feltűnnek a térbe betüremkedő, természetes sziklák, amelyek a talajszint alatt elhelyezkedő kripta oldalfalazatát adják.

A kiscelli templom helyreállítva és kiállítótérré alakítva 1989-ben (Fotó: kiscellimuzeum.hu)

A tér sejtelmes hangulatát erősítik a falakon látható, vallásos témájú, bizáncias jellegű festmények, amelyek érdekesek ugyan, de nem képezik részét az épület történetének. Az 1980-as években készültek egy filmforgatás kapcsán. A főhajóban található két kicsi fülke azonban annál fontosabb, ide temetkezett ugyanis Zichy Mihály és felesége, holttestük azonban az idők során eltűnt.

A kripta falán jól láthatók a bizánci jellegű festmények, melyek az 1980-as években egy filmforgatás alkalmával készültek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A templomtér az első emeleti hídról​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mint már az előbb említettük, a Székesfővárosi Történeti Múzeum a háború miatt nem tudott kiállítást rendezni az épületben, erre csak 1949-ben került sor, immár a Budapesti Történeti Múzeum részét képező Kiscelli Múzeumban. Ekkor a kiállítótérként is funkcionáló kolostorépületet használható állapotba hozták, a romos templomon azonban csak konzerváló munkákat végeztek.

Nyomdatörténeti kiállítás az egykori sekrestyében​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Arany Oroszlán Gyógyszertár épségben fennmaradt berendezése (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Eredeti barokk kovácsoltvas korlát az egykori kolostor lépcsőházában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Eredeti barokk ajtó a Kiscelli Múzeum folyosóján. Jól látható az érintetlen barokk zárszerkezet (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épületegyüttesben 1956-ban aztán újra károk keletkeztek, az ugyanis a forradalmárok búvóhelyéül szolgált, és harcok helyszíne volt. Átfogó, mindenre kiterjedő felújításra az csak 1970-es években került sor, ekkor a romtemplom is új tetőt kapott. Üveg nélkül tátongó ablakait befalazták, az eredeti belső tér visszaállítására nem tettek kísérletet. Benne 1989-ben egy korszerű, hangulatos kiállítóteret alakítottak ki, amely ma is az épületegyüttes legimpozánsabb pontja.

A Kiscelli Múzeum templomtere, középen Farbaky Péter látható tárlatvezetés közben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kriptából utunk az első emeletre vezetett, ahol egy hídon keresztül bejuthattunk a templom „légterébe”, és letekinthettük a kiállítótérbe. (Igen jó alkalom volt ez látványos fotók készítésére.) Innen visszatértünk a földszintre, a szoborcsarnokba. Farbaky Péter elmondta, hogy a teremben álló barokk szobrok mind a budai Vár Szentháromság-oszlopának eredeti szobrai.

A túra itt befejeződött, ám akinek kedve volt, még meglátogathatta a templomban berendezett Ragyogj! című viselettörténeti és iparművészeti kiállítást vagy az emeleten látható Testkép című fotótárlatot, amelyek a múzeum aktuális időszakos kiállításai. Az állandó kiállítások, az Arany Oroszlán Gyógyszertár eredeti berendezése, az egykori sekrestyében található nyomdatörténeti kiállítás vagy a folyosókon elhelyezett budapesti cégérek is igazán érdekes látnivalók. Egy szó mint száz, a Kiscelli Múzeumban bejárható vezetett túra kitűnő hétvégi program, jó szívvel ajánljuk olvasóinknak.

Nyitókép: A Kiscelli Múzeum  épülete, az egykori kolostor udvara (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)