A Rákóczi út és a Dohány utca között található ez a gyönyörű templom, körülötte hangulatos kert, sok rózsával. A templom a 2021. szeptemberében megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hetének egyik plébániai helyszíne lesz, szeptember 8-án 17 órakor francia nyelven fognak itt szentmisét tartani. A templom az elmúlt évtizedekben kívül-belül megszépült, augusztusban avatják fel a 119 éves különleges orgonát, amelynek felújítása két éve kezdődött. 

Árpád-házi Szent Erzsébet attribútuma, a rózsa a kertben valóságosan, ez épületben pedig a díszítőelemekben, a motívumokban sok helyen látható (Fotó: pestbuda.hu)

Az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom története a XIX. század végén kezdődött. 1873-ban alakult meg Buda, Óbuda, valamint Pest egyesítésével Budapest, ekkor kilenc kerületből állt. Ebben az időben alakult ki a VII. kerület szerkezete. Erzsébetvárosnak 1882-től hívják a kerületet, nevét Ferenc József feleségéről, Erzsébetről, a magyar királynéról kapta. A terézvárosi plébánia területéből 1881-ben választották le a VII. és XIV. kerületi plébániát, a városrész gyarapodása miatt szükségessé vált egy templom építése a katolikus hívők számára.

A Szegényház tér északi részén – amelyet 1932-től neveznek Rózsák terének – 1881-ben római katolikus templomot építtettek Czigler Győző tervei szerint. A négyszáz férőhelyes épület hamarosan szűknek bizonyult a hívők számára, szükségessé vált egy új plébániatemplom építése. 1889-ben Gerlóczy Károly alpolgármester vezetésével templomépítő bizottság alakult.

A korábbi római katolikus (ma görögkatolikus) templom 1894-ben a Rózsák terén (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.088)

A tervkiírásra több pályázat is érkezett neves építészektől – közöttük volt Pecz Samu és Aigner Sándor –, végül a Fővárosi Közgyűlés Steindl Imre tervét fogadta el 1892-ben. Steindl Imre (1839–1902) a kor jelentős építésze, a Műegyetem tanára volt, elsősorban az Országház tervezőjeként ismerjük. A Szent Erzsébet-templom volt az egyetlen jelentős szakrális épület, amit tervezett.

A templomot Steindl Imre tervezte, az alapkőletétel idején megjelent rajz (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. október 27.)

Emléktábla a bejárat mellett (Fotó: pestbuda.hu)

Az építkezést 1893 szeptemberében kezdték meg, a templom alapkövét ünnepélyes keretek között maga a király, I. Ferenc József helyezte el 1895. október 20-án. Erről így számolt be a Vasárnapi Ujság 1895. október 27. száma: „Szép ünnepélyt ült meg vasárnap, e hó 20-án, a magyar főváros katholikus közönsége. Az Erzsébetvárosban most épülő díszes egyháznak az alapkőletétele volt; az alapkövet maga a király tette le magyar minisztereitől körülvéve. [...] A polgármester az aláírt okmányt, több ujságnak az napi számát s ezenkívül érczpénzeket helyezett el a külön e czélra készített kettős, üveg és rézbádog szelenczében. Ezt a szelenczét a bizottság elnöke elhelyezte az alapkőben. A főpolgármester fölkérte ezután ő felségét, hogy az alapkövön a szokásos háromszoros kalapácsütést megtegye. A templom építésének végrehajtásához tudvalevőleg Steindl Imre műegyetemi tanárnak, az uj országház s annyi más díszes középületünk kitűnő tervezőjének tervei szolgáltak alapul, s az építést Schömer Ferencz jeles építész vezeti. […] A góthikus egyház három hajós csarnoktemplom lesz, egy kereszthajóval és két toronynyal; a szentély két oldalán elhelyezett két sekrestyét a szentély körűi futó feljáró köti össze. […] Fővárosunk tehát, a mely egy ideig meglehetősen szegény volt a művészi alkotású templomokban, ismét meggazdagodik egy korai franczia góth stílű, szép kivitelű és művészies alkotású egyházzal. Ebben az évtizedben végződött be a budavári Mátyás-templom restaurálása, befejezéséhez közeledik a Lipótvárosi bazilika, s ime, most ez az új templom, mely két év múlva lesz teljesen készen, is belekerül a főváros szépségei, megtekinteni való épületei közé.” 

Az elkészült templomot 1901. május 16-án, áldozócsütörtökön szentelték fel, és Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották. A Czigler Győző tervezte korábbi, eklektikus stílusú templomot 1905-ben a görögkatolikus egyház kapta meg, s napjainkban is görögkatolikus templomként működik.

(Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A templom előtti téren 1932-ben állították fel Damkó József Szent Erzsébet szobrát, a szent halálának 700. évfordulóján. A teret ekkor nevezték el Szegényház térről Rózsák terének, ami Szent Erzsébetnek, a szegények patrónusának rózsacsodájára utal. A legenda szerint Erzsébet kenyeret vitt a szegényeknek a kötényébe rejtve, azok rózsákká változtak, amikor a férje kérdőre vonta. A templom belső terében sok helyen megjelenik a rózsa és a virágmotívumok. A rózsaablak keretében, a falakon, a mennyezeten és az üvegablakokon is.

Árpád-házi Szent Erzsébet szobra a Rózsák terén, a templom előtt 1937-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 118758)

A szobor posztamensén az egyik dombormű Szent Erzsébet ábrázolja, ahogy átveszi a ferences rend övét, a másik oldalon Erzsébet megitat egy szegényt. A posztamens felirata: „Árpádházi Szent Erzsébet, szegények anyja, védd a legnagyobb szegényt, magyar hazánkat.”

A Szent Erzsébet-szobor napjainkban (Fotó: pestbuda.hu)

Az impozáns templom a korai francia gótika elemeit idézi, az építész ötletet merített a kassai dóm, valamint a marburgi középkori Szent Erzsébet-templom megoldásaiból, amelyek kapcsolódnak Szent Erzsébet kultuszához. Az épület stílusa neogótikus, emellett Steindl alkalmazta a kor legmodernebb technikai megoldásait.

A neogótikus temlpom főhajója (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület kert felőli oldala (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A templom építése egy időben zajlott az Országház építésével, Steindl nagyrészt ugyanazokkal a mesterekkel dolgozott, nem meglepő tehát, hogy a két épület díszítőelemei, mintavilága között hasonlóságot találunk. A templomot az Országház szakrális párjának is szokták nevezni.

Az épület olyan összművészeti alkotás, ahol az építész a külső és belső szerkezeti kialakítást a belső berendezési tárgyak elrendezéséig teljes egységben tervezte meg. A templom teljesen egységes külső és belső kiképzése napjainkban is megmaradt.

A századvég építészeti iparának legjelentősebb képviselői vonultak fel az építkezésen – többek között Hauszmann Sándor, Götz Adolf, Róth Miksa, Köllő Miklós és Zsolnay Vilmos –, az ő munkájuk során született meg a budai Mátyás-templom mellett a főváros egyik legjelentősebb újgótikus egyházi emléke.

Az épület olyan összművészeti alkotás​, amelynél a külső és belső kiképzés egysége megvalósult (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A háromhajós, kereszthajós alaprajzú templom két tornyának magassága 76 méter, az épület szélessége 21 méter, a teljes hossza pedig 62 méter. Az 1800 négyzetméter alapterületű templom 2600 embert tud befogadni.

A templom alaprajza (Forrás: rozsaktere.uw.hu)

A templom főbejárata és két mellékbejárata feletti domborművek Kiss György szobrász alkotásai, ő készítette az oromzat csúcsán álló Szent Erzsébet-szobrot is. A főbejárat felett négyzet alakú kerámiakeretben gótikus rózsaablak látható. A négyzet és a rózsaablak köre közötti háromszögekben a négy evangélista szimbólumát ábrázolják a kerámia domborművek.

A főbejárat feletti gótikus rózsaablak​ a négy evangélistával (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Felette, a homlokzati oromzat csúcsíves mezőjében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók: Szent László, Szűz Mária, karjában a gyermek Jézussal és Szent István király. Mellettük jobbra és balra egy-egy térdelő angyal. A galéria szélét a Szent Korona országainak egyesített középcímere és a székesfőváros címere díszíti.

A homlokzatot díszítő szobrok, kétoldalt a Szent Korona országainak, valamint a fővárosnak a címere látható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A templom falait kívül téglával burkolták, az időjárás viszontagságainak jobban kitett épületelemek, például a fiatornyok, párkányok faragott terméskőből készültek. A terrakottaburkolatok Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készültek, aki Steindl Imrével együtt kísérletezte ki a célnak legjobban megfelelő anyagot, az úgynevezett Steindl-masszát, ami később pirogranit néven lett ismert.

A templomba belépve lenyűgöző látvány fogadja a látogatót. A fény beáramlik a színes üvegablakokon át, a különböző díszítőelemek összhangja lenyűgöző. A főhajó festett üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek, ezek többsége a II. világháborúban elpusztult, helyükön ma az eredeti ablakok rekonstrukciói láthatók. Az egyetlen megmaradt üvegablak a szentélyben, a feszület mögött található.

A színes üvegablakokat a II.világhború után rekonstruálták az eredeti alapján (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A főhajó a kereszthajóig hat boltmezőre van osztva. Az alaprajz kereszt alakú, a kereszt metszéspontja után még egy boltmező található, és a hatszögletű szentély zárja le a templomot. A fő- és a mellékhajó sokszögű lezárása között egy-egy nyolcszögletű lépcsőtornyot alakítottak ki, amely a templom építészeti arculatát is megszépíti. 

A karzaton helyezték el az Országh Sándor és fia műhelyéből 1901-ben kikerült hatalmas orgonát. A nagy értékű, 3 manuálos, 47 regiszteres orgona egy részét a templom felújításából maradt törmelék borította két évvel ezelőttig, majd elkezdődött a felújítása. Jelenleg az 1200 sípból 54 tud hangot adni.

Nagy érték található a karzaton, a 119 éves orgona (Fotó: pestbuda.hu)

Jobbra a szószék, szemben az oltár (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Áldoztatórács választja el a főhajót a nyolcszög alakú szentélytől. A főoltár Hauszmann Sándor kőfaragóműhelyében készült márványból, ónixból és bronzból. Az aranyozott szentségház a magyar szenteket és boldogokat ábrázoló szobrokkal, domborművekkel Lantay Lajos szobrász munkái.

A szentély (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az aranyozott szentségház domborművei magyar szenteket és boldogokat ábrázolnak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A templomépítésből a kerületben élő mesteremberek is kivették a részüket, például a szentélyben álló, nagymiséken használatos baldachinos trónszékek – ún. főpolgármesteri stallum – és a padsorok Lingl Károly, erzsébetvárosi bútorgyárában készültek.

A szentély felől készült képen látható az áldoztatórács és jobbra a baldachinos székek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az oltár mögötti üvegablakok a következő szenteket ábrázolják: Szent Margit, Alamizsnás Szent János, Szent Adalbert, Szent István, Kapisztrán Szent János, Boldog Gertrud. A szentélyből nyílik a két sekrestye, felettük az oratóriumok helyezkednek el nyílással a szentélybe.

A kereszthajókban lévő aranyozott faoltárokat Holtzl Mór készítette, a rajtuk látható oltárképeket, bibliai jeleneteket és szenteket Aggházy Gyula (Gábor arkangyalt a bal oldalon) és Zubriczky Lóránt (Páduai Szent Antalt a jobb oldalon) festette.

A szószék a négy evangélista domborművével Hauszmann Sándor műhelyéből került ki. A padsorokban és az oszlopok mellett bronzkandeláberek állnak. A templomhajó boltozatát két sorban díszes fejezetű oszlopok hordozzák, a neogótikus motívumokkal díszített ornamentális festés Götz Adolf alkotása.  

A szószék oldalát a négy evangélista domborműve díszíti (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A II. világháborúban súlyosan megrongálódott a templom, a károk ideiglenes helyreállítása 1949-re elkészült, de a templomépület állagromlása teljes felújítást igényelt volna. Ennek hiányában az épület az 1980-as évekre nagyon rossz műszaki állapotba került. 1995-ben a templom épületét országosan védett műemlékké nyilvánították, a következő évben a templom környezete is városképi védettséget kapott.

Díszes fejezetű oszlopok, neogótikus motívumokkal díszített ornamentális festés (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tragikus állapotban lévő épület felújítási munkálatai 1995-ben elkezdődtek. A tetőszerkezet és külső homlokzat javítása után a hajó nagy méretű, színes ólmozott üvegablakai közül négy rekonstrukciójára került sor. A szentély alatti egykori kazánházi helyiséget kolumbáriummá alakították, az északi torony teljes felúíjtása 1997-ben készül el.

A templom belső festésének falmentési munkálatai 2000-ben kezdődtek, amikor Kemény Marianne restaurátor-festő elkészítette a teljes belső festés tervkartonjait. A restaurálási munkák művészeti vezetője a megtalálható minták és töredékek alapján rekonstruálta az egykori díszítéseket, restaurálási tervet dolgozott ki. 

A megtalálható minták és töredékek alapján rekonstruálták az egykori díszítéseket, a restaurálási munkák​ a főhajó falán még nem fejeződtek be teljesen (Fotó: pestbuda.hu)

Először a szentélyt, majd a mellékoltárokat, később a kereszthajó három boltszakaszának falfestését, aztán a főhajó mennyezetét állították helyre. Az oldalhajók mennyezete és a főhajó falainak restaurálása még nem készült el, jelenleg szünetelnek a felújítási munkálatok. A díszek visszatérő motívuma a rózsa, ami Árpád-házi Szent Erzsébet attribútuma.

A templom kertjében, a szentély mögött a Térdeplő angyal című szobor látható, amely 2007-ben készült. R. Törley Mária szobrász és Végh Aladár építész alkotásán egy lyukas zászlón térdeplő angyal látható, a zászlóba vésve olvashatók Márai Sándor '56 karácsonyára írt versének sorai: „Angyal, vidd meg a hírt az égből, Mindig új élet lesz a vérből” (Fotó: pestbuda.hu)

Érdemes körbejárni a templomot, minden oldalról megcsodálni az épületet, a rózsakertet, majd a kertben az árnyas fák alatt a padokon megpihenni.

A templom előtti kert a Dohány utca felé nézve (Fotó: pestbuda.hu)

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik helyszíne lesz a templom 2021-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Szent Erzsébet-templom a Rózsák terén​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)