A budapesti hidakon 1918. november 30-ig vámot kellett fizetni. A két város ugyanis 1703-ban vámszedési jogot kapott, azaz mindenkitől vámot szedhetett, aki itt át akart kelni a folyón.

Jellemzően ezt a díjat a hajóhídon kellett megfizetni, 1849-ig ennek jövedelme a két várost illette (a hidat és a vámszedést nem ők üzemeltették, hanem azt bérbe adták). A vám alól a nemesek és a városi polgárok mentesültek. 

Első pillantásra nem tűnik fel, de a Lánchíd vámszedőházai belül négyszintesek voltak (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.051, Klösz György felvétele a századforduló körül)

1849-től ez a vámszedési jog átszállt a Lánchidat építő magántársaságra, annyi kiegészítéssel, hogy innentől mindenkinek fizetnie kellett. 1870-től 1918-ig az átkelések utáni díjat az állam szedte, mert 1870-ben ezt a jogot (is) megvette a Lánchídtársaságtól. Egyébiránt nemcsak a hidakon való átkelés után kellett leróni a vámot, hanem akkor is, ha valaki hajón kelt át, természetesen a viteldíjon felül. 

A vámot a külön erre épített házakban szedték. A Lánchídhoz mind a két hídfőnél két-két kis épületet emeltek, illetve ezek nem is voltak olyan kicsik. Bár a képeken úgy tűnik, hogy ezek egyszintes jegyszedő házak voltak, de ha alaposabban megnézzük a fényképeket, az emberek méretéből következtethetünk a valódi arányokra. 

Ezek az épületek belül négyszintesnek épültek, pince, szuterén, földszint, emelet volt bennük, és nemcsak a jegyek kiadására szolgáltak, hanem működött itt dohánybolt, de volt itt több szolgálati helyiség is. A Lánchídnál a híd üzemeltetéséért felelős irodáknak, szobáknak és a bérbe adott üzleteknek, egyéb helyiségeknek külön-külön villanyórája volt (természetesen a villany bevezetése után), hogy az elszámolást egyszerűbbé tegyék.

A Margit hídnál az 1876-os átadásra nem készültek el a vámszedőházak, majdnem nyolc évig deszkabódékban szedték a pénzt, a végleges épületek csak 1884-re lettek készen.  

A Margit híd vámszedőházai Klösz György fotóján (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.099)

A budai oldali vámszedőházakban 1885-ben megszűnt a hídvám szedése, mert onnantól csak a Pestről Budára való átkelés után kellett fizetni, így csökkentették a felére a hídvámokat. Ennek ellenére két további hidunk is úgy épült, hogy mind a négy sarkán vámszedőházakat építettek. 

A Ferenc József hídra eredetileg tervezett vámszedőházak makettje (Forrás: Magyar Mérnök, 1895. évfolyam, XXIX. kötet, X. tábla) 

A Ferenc József hídnál a pályázati bírálók külön is értékelték ezeknek a kis épületeknek az esztétikai értékét, ez is beleszámított abba, hogy ki nyeri a pályázatot. Ennek ellenére itt a nyertes pályázat terveit megváltoztatták. Eredetileg ugyanis a híddal összhangban vasvázas szerkezetnek képzelték el, ahol a vasgerendák látszanak, és a köztük lévő részeket töltik ki falazattal. A vasékítményekkel díszített földszinti részen tervezték kialakítani a vámszedéshez szükséges részt, míg a pályaszint alatt kívánták elhelyezni a hivatali helyiségeket és a hídfenntartás szertárát. 

Ezt az elrendezést azonban nem találták elég nagyvonalúnak, valamint arra a megállapításra jutottak, hogy a vámszedőházaknak inkább a hídfővel kell összhangban lenniük, nem magával a híddal. Ezért nagyobb, kétszintes épületeket terveztek, ahol minden a pályaszint felett kapott helyet. Egy-egy ilyen házikó alapterülete 36 négyzetméter, az alsó részen több kisebb helyiséget alakítottak ki, míg az emeleten egy nagyobb szobát. 

Az eredeti kialakítású vámházak Schoch Frigyes 1902-es felvételén (Forrás: Fortepan/Képszám: 27682)

Az utolsó budapesti híd, amelyhez vámszedőház épült, a régi Erzsébet híd volt. A képeken látszik, hogy e hidunk hídfőin monumentális épületek állnak. Az eredeti terveken a hídfőknél „csak” kétszintes vámszedőházak álltak volna, amelyeknek a híd felőli oldalához érkeztek volna meg a láncok, amelyek mélyen a hídfőben kerültek lehorgonyzásra.

Ám történt egy előre nem látható eset, ami miatt a hídfőket át kellett tervezni. A budai hídfő 33 millimétert megcsúszott, már az építés alatt. A tervezők nem számoltak azzal, hogy a föld alatti lánckamrák szigetelésére használt aszfalt a hőforrások miatt megolvad. Ezért a hídfőket meg kellett erősíteni, amelynek részeként a vámszedőházak mögé egy-egy 17 méter magas „szobortalapzatot” építettek. Bár volt rá terv, hogy szobrok kerülnek ide, de azok a híd egész élettartama alatt üresen maradtak. 

A hatalmas szobortalapzatok Schmidt Albin 1907-es fotóján (Fotó: Fortepan/Képszám: 86306) 

De mi történt ezekkel a vámszedőházakkal, miután 1918-tól nem szedtek hídvámot? Megmaradtak szolgálati épületeknek, dohányboltok, trafikok, szolgálati helyiségek, sőt szolgálati lakások is helyet kaptak itt. 

A Margit híd szigeti lejárójának vámszedőházaiban azonban tovább szedték a pénzt, de nem a hídra, a hanem Margit-szigetre kellett belépőt fizetni (ugyanis 1948-ig belépővel lehetett csak a szigetre bemenni). 

A II. világháborúban a német csapatok a budapesti hidakat felrobbantották. A felújításkor a vámszedőházakat elbontották, kivéve a Szabadság híd pesti két épületét. 

A Lánchíd eredeti házait forgalomtechnikai okból bontották el, a budai házak például a mai körforgalom úttestjének a helyén álltak volna. Az Erzsébet hídnál eleve átépültek volna a hídfők, mert ha az eredeti hidat állították volna helyre, akkor is a 17 méteres monstrumok nélkül, hiszen eleve megfelelő szigeteléssel alakították volna ki a lánckamrákat. 

Ugyan Budáról eltűntek, de Pesten változatlanul megvannak a vámszedőházak, a kép 1928-ban készült (Fotó: Fortepan/Képszám: 32578) 

A megmaradt két Szabadság hídi vámház közül a déliben ma a hídmester irodái találhatók. Az északit 1997-ben a Közlekedési Múzeum kapta meg, abban egy kisebb hídtörténeti kiállítás volt látható, amelyet azonban technikai okok miatt be kellett zárni. A házat azóta belülről felújították, és a múzeumban már készül az új kiállítás, amelyet idén terveztek megnyitni, de a koronavírus-járvány közbeszólt, ezért a tervek szerint jövőre nyílik meg.  

Az egyik megmaradt vámszedőház ma. Jövőre a tervek szerint új hídtörténei kiállítás nyílik benne (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)  

Nyitókép: A vámszedőház és a Szabadság híd 2020-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)