Budapest tisztasága – 125 éve takarítják rendszeresen a várost

2020. augusztus 28. 9:00

Pest és Buda lakói régen hulladékgödrökbe hordták a szemetet, vagy egyszerűen csak lepakolták a Duna-parton. Emiatt sokszor elviselhetetlen bűz volt a két városban. Mindez 125 évvel ezelőtt változott meg gyökeresen, amikor is létrejött egy fővárosi hivatal Budapest útjainak takarítására és a szemét összegyűjtésére.

Budapest útjainak, köztereinek tisztaságát alapvető követelménynek tekintjük, és nemigen foglalkozunk vele, hogy milyen sokan dolgoznak ennek eléréséért télen-nyáron a fővárosban. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy ez nem olyan fontos munka, de ha belegondolunk abba, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) jelenleg Budapesten közel 850.000 háztartásától és közel 20.000 gazdálkodó szervezetétől gyűjti be, szállítja el és ártalmatlanítja a hulladékot, továbbá több mint 25 millió négyzetméternyi úthálózat, közjárda, közlépcső takarítása és 73 aluljáró, hidak, felüljárók és egyéb létesítmények tisztán tartása is a feladata, rá kell jönnünk, hogy ez egy igen összetett és elengedhetetlenül fontos munka.

Az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. idén ünnepli fennállásának 125 éves évfordulóját, miután jogelődje, a Köztisztasági Hivatal 1895 nyarán megalakult, és ezzel kezdetét vette Budapest rendszerezett tisztítása, az utak takarításától a hulladék begyűjtésén és a szállításán túl egészen azok ártalmatlanításáig.

Az FKF Zrt. Mercedes Atego mosókonvoja a Lánchíd előtt a 2000-es években (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képekben – Az FKF Nonprofit Zrt. története a kezdetektől napjainkig)

A hulladék rendszeres elszállítása és az utak tisztán tartása az 1800-as évek folyamán egyre jobban foglalkoztatta a városiasodás útjára lépő Budapestet. A korabeli szokás leginkább az volt, hogy a lakók vagy feltöltötték a hulladékkal a közeli gödröket, üres telkeket, vagy egyszerűen csak a Duna-partra hordták a szemetet, elviselhetetlen bűzt keltve a környéken.

Hivatalos rendelkezés egészen 1830-ig nem volt arról, hogy a lakosok mit kezdjenek a saját szemetükkel, akkor azonban kötelezővé vált a szemét elhordása a kijelölt helyekre, amelyet a lakosoknak kellett megoldaniuk. Mivel ezt sokan nem tudták kivitelezni, természetes volt, hogy hamarosan vállalkozók jelentek meg, akik jelentkeztek a szemét elhordására. Később, 1879-ben már tilos volt a saját hulladék elhordása, miután a fővárosban egyre rendszeresebben jelentek meg különböző rendeletek, amelyek a város tisztán tartását igyekeztek előmozdítani.

Hólapátolás a Dunába a XIX. század végén (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Hamarosan a közterületek tisztán tartása és a hó elszállítása a kerületek, időnként pedig a tűzoltóság feladata lett. Az 1880-as és 1890-es években a szeméttelepeket a belvárosból egy bizonyos Cséry Lajos magánvállalkozó kezdte saját lovas kocsikkal kiszállítani. A cél érdekében húsz évre szóló szerződést írt alá Budapesttel, ennek eredményeként 1893 májusában az Üllői út mellett fekvő régi katonai gyakorlótértől a szentlőrinci pusztáig húzódó gőzüzemű, iparvasutat épített ki, amely a szemét elszállítását segítette.

A felgyorsult ipari verseny teljesen megváltoztatta a városi életmódot, és ez a szeméttermelésén is meglátszott, így fontos lett, hogy a fővárosban egy központosított intézmény irányítsa a rendszeres szemétszállítást. Erre a feladatra jött létre 1895-ben a Köztisztasági Hivatal, amely fokozatosan vette át a köztisztasági és hulladékszállítási feladatok irányítását és ellátását.

A házi szemét gyűjtése Budapesten az 1900-as évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Egy budapesti szemeteskocsi útban az átrakodóállomás felé az 1900-as évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Átrakodás a szemétvonatra (Fotó: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Kezdetben több cég is vállalt részfeladatokat, így például a XX. század elején a hulladék szállítását az Ecseri útig a Székesfővárosi Fuvartelep vette át, ahol szemétvasutakra rakták fel az összegyűlt hulladékot. A szemét fuvarozása ekkor két lépcsőben zajlott. Az első ütemben a városból az Ecseri úti átrakodóig szállították a hulladékot, majd onnan vasúton a Cséry-telepig.

A Fuvartelep végül 1929-ben egyesült a Köztisztasági Hivatallal, így a Köztisztasági Hivatal teljes egészében az 1930-as évekre érte el, hogy fennhatósága az egész város területére kiterjedjen, és a köztisztaság valamennyi ágának az irányítása a kezében legyen.

A szemét átrakás a szemétvonatra (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A szemétvonat az 1910-es évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A közterek tisztítása

Pest és Buda utcáit az 1820-as évek elején már igyekeztek tisztítani. Ezt a feladatot eleinte rabok végezték, akiket a kerületi rendőrkapitányságok irányítottak. Később magánvállalkozók vették át az utcaseprést, majd 1879-től a kerületek feladata lett, hogy megoldják a tisztítást egészen az 1895-ös Köztisztasági Hivatal megalakulásáig. Az utcák tisztítása, locsolása sokáig kézi erővel működött, amit először lóvontatású eszközök, majd a motorüzemű gépek vettek át.

Utcaseprő látható a Margit híd pesti hídfőjénél. Klösz György felvétele, mely 1890–1894 között készült (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

Utcaseprő látható az Eskü (ma Március 15.) téren, szemben a királyi palota (Budavári Palota) (Forrás: Fortepan/Képszám: 115844)

Névsorolvasás az utcaseprőknél (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az utcaseprők – más néven utcahigiénikusok – nem hagyták az utca szélén a hulladékot, hanem taligákon gyűjtőpontokra szállították, ahonnan azt a szemétszállító vállalkozó elfuvarozta. Az útlocsolás első gépi eszköze az 1870-es évektől használt tömlős taliga volt, majd az 1885-ös év fordulópontot jelentett az úttisztítás gépesítésében, mivel ekkor állt üzembe a főváros első lóvontatású seprőgépe és hóeltoló ekéje.

Női utcaseprő Budapest utcáin a XX. század elején (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Az 1885-től használt lófogatú seprőgépek egész sokáig járták Budapest utcáit (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Lófogatú hóeke a Hősök terénél az 1900-as évek elején (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Az első elektromos meghajtású útmosógép 1902-ben jelent meg a fővárosban, majd az első 9000 literes víztartályú motoros locsológépek az 1930-as években kezdtek el dolgozni. Pár évvel a locsológépek előtt, 1928-ban jelentek meg az első pormentes szemétgyűjtő autók is, amelyeket először a Keller und Knappich Augsburg (KUKA) cégtől vették, a következők már licenc alapján itthon készültek.

A szemétgyűjtőedény, másnéven kuka, az előbb említett német cég nevének mozaikszavából jött létre. A főváros először 1909-ben rakott ki a Múzeum körút és a Kossuth Lajos sarkára – akkor még – papír szemeteskosarat, majd több százat szórtak szét a városban, amelyekk már fémből készültek.

Az első villamos meghajtású seprőgép modellje (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

A Fővárosi Köztisztasági Vállalat víztartályos lovas fogata 1936-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Köztisztasági Hivatal motoros öntözőkocsija 1928-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Kétéltű jármű, ami nyáron locsolta Budapestet, télen pedig a havat takarította el (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Locsológép, amely télen a hó eltakarításából is kivette a részét (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Korabeli grafikák különböző szemeteskukákról, amelyek igazán csak az 1930-as években terjedtek el a fővárosban (Forrás: Köztisztasági Múzeum kiadványa)

Az első pormentes háziszemét fuvarozó KUKA-s autó az 1940-es évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Utcaseprő munka közben 1943-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A II. világháború után

Budapest ostroma után a Köztisztasági Hivatalnak kellett elsődlegesen megküzdenie a romeltakarítással és azzal, hogy a gépállománya és a lóállománya szinte teljesen elpusztult. Miután 1950-ben létrejött a Nagy-Budapest, a város mérete megháromszorozódott, és ez hatalmas többletmunkát rótt a Hivatalra, így folyamatos fejlődésre volt szükségük. Hamarosan kibővült a gépállomány, és sikerült megszüntetni a lóvontatást és a szemétvasutat is.

Az 1960-as és 1970-es években több új feladattal bővült a Hivatal tevékenysége, mint például a KRESZ-táblák gyártása, a hidak mosása, vagy a lomtalanítás. Hiába olvadt bele az évek során több más vállalat is, 2011-ben újabb átszervezésre került sor, ahol az útkarbantartási ágazat egészét átadták a közlekedési vállalatnak. A FKF Zrt. a mai napig a köztisztasági feladatokat, a rendszeres kommunálishulladék-szállítást, valamint a hulladékkezelést látja el a fővárosban.

Utcagondozó az 1960-as években (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Kukamosó gépkocsi az 1960-as években (Forrás: Umbrai Laura: 120 év 120 képben)

Kukásautó a Rákóczi úton 1972-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 15902)

Minden település egyik legnagyobb kincse lehet a tisztaság. Fővárosunk rendezettsége érdekében fontos, hogy mi is járuljunk hozzá ahhoz a munkához, amelyet az FKF és jogelődjei az elmúlt több mint 125 évben igyekeztek elérni. Az, hogy Budapest tiszta és rendezett maradhasson, mindannyiunk érdeke.

Nyitókép: Utcaseprő látható az Eskü (ma Március 15.) téren, szemben a királyi palota (Budavári Palota) (Fotó: Fortepan/Képszám: 115844)

Buda, Budapest, Cséry Lajos, Cséry-telep, FKF Zrt, Földváry Gergely, Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., Köztisztasági Hivatal, Múltidéző, Pest, pestbuda.hu

¹⁰ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Buszok Budára

2024. október 1. 17:00

Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

Ahol József Attila múzsája is lakott – Tisztviselőknek épült a Ganz-gyár százéves bérháza az Ugocsa utcában

2024. augusztus 27. 9:00

Száz évvel ezelőtt a lakásínség enyhítésére az állam nagyszabású lakásépítési akciót szervezett, melybe a vállalatokat is be akarta vonni. Ennek érdekében adókedvezményeket és kölcsönt ígért azoknak, akik bérlakások építésébe fogtak. Az akcióba bekapcsolódott a Ganz-gyár is, mely a kor egyik ismert építészével, Wälder Gyulával terveztette meg budai lakóházát a tisztviselői számára.

Az egyetem Pestre költözése

2024. július 20. 12:30

Pest és Buda életében nagy jelentősége volt, hogy az egyetem ide költözött 1777-ben. A városok szerepét tovább növelte II. József azzal, hogy több kormányszervet is ide helyezett át, ám ez azzal járt, hogy az egyetemnek újból költöznie kellett, egy évtizeden belül már másodszor.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰