Nyolc hónapnyi gondos és hozzáértő felújítását követően, szeptember 2-ától kezdve újra csobog Budapest Trevi-kútja, a Stróbl Alajos által készített, 1904 óta működő Mátyás-kút, amely egyik legnagyobb királyunkat, Hunyadi Mátyást és kíséretét ábrázolja egy idilli vadászjelenet közben, Szép Ilonka társaságában.

A megújult Mátyás-kút teljes felújításon esett át (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Nemzeti Hauszmann Program keretein belül végrehajtott felújítási munkálatok megkezdését alapvetően vízszivárgási problémák indokolták, ezeket a II. világháború után készült, vasbeton kúttál újraépítésével és megfelelő szigetelésével orvosolták, a medence szélére azonban visszahelyezték az eredeti szegélyköveket, helyreállítva az alkotás eredeti formáját. 

A szökőkút újraépített medencéjéből immáron nem szivárog a víz, és megújultak a szobrok is. Háttérben a Főőrség épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A rekonstrukció során újjávarázsolták a kút szobrait és köveit, valamint kijavították a II. világháborús sérülések nyomait is: pótolták a vadászkutyák hiányzó pórázát és a kút főalakja, Mátyás király kezében lévő számszeríj húrját. A szökőkút bronzszobrai úgynevezett patinamegőrző felújításon estek át, vagyis olyan módon tisztították meg őket, hogy a felületükön képződött, a fémet védő zöld patinaréteget meghagyták. A kút termésköveit  mechanikus úton szabadították meg a rájuk rakódott karbonátos vízkőrétegtől. 

A bronzszobrok zöld patináját a fém védelme érdekében megőrizték, a köveket mechnaikusan szabadították meg a vízkőlerakódástól (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az újra teljes pompájában tündöklő szökőkút új szivattyúrendszert is kapott, amelynek köszönhetően üzembiztosan, immár szivárgás nélkül keringeti a benne lévő, állandó mennyiségű vizet. Ez ugyanis sok más városi szökőkúthoz hasonlóan zárt vízrendszerű szerkezet, tehát nem pazarolja a vizet, mindig csak annyit pótol a hálózatból, amennyi a párolgás következtében elvész belőle. 

Mindezeken túl a kút különleges, színes díszkivilágítást is kapott, amely esténként soha nem látott fényben világítja meg Stróbl Alajos alkotását. 

Fodor Gergely, a Várkapitányság vezetője, a budai Várnegyedben zajló fejlesztésekért felelős kormánybiztos (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az ünnepélyes átadón elmondott beszédében Fodor Gergely, a budai Várnegyedben zajló fejlesztésekért felelős kormánybiztos, a Várkapitányság vezetője kiemelte: „Budapest Trevi-kútja túlélt ugyan két világháborút, ám az elmúlt évszázadban soha esett át olyan átfogó rekonstrukción, mint most. Örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy a budai Vár ikonikus díszkútja mostantól megszépülve, jellegzetes és szüntelen csobogással hirdeti Mátyás legendáját és Stróbl Alajos megvalósult álmát.”

A Stróbl család nevében az alkotó unokája, Stróbl Mátyás mesélt a szökőkútról (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az alkotó családját az avatáson képviselő öt, még élő Stróbl unoka nevében Stróbl Mátyás kijelentette: nagyapja legkedvesebb alkotása volt a Mátyás-kút, amely élete egyik fő művét jelentette. 

A kút újraavatását részt vett Stroó Alajos öt, még élő unokája is (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Stróbl Mátyás néhány érdekességet is elárult a kút készítéséről. Elmondta, hogy a palotát építő Hauszmann Alajosnak nem tetszett az az elképzelés, hogy Mátyást ilyenformán állítsák a Zsigmond-kápolna északi falára, Stróblnak tehát szabályosan rá kellett beszélnie az építész arra, hogy itt és így valósulhasson meg a Mátyás-kút, ahogyan ő megálmodta. Stróbl Mátyás hozzátette: a szobrásznak azért tetszett annyira Mátyás, mert reneszánsz uralkodó volt, amely korszak Stróbl Alajost lenyűgözte. Gyakran utazott el Firenzébe nagy elődei és példaképei, Michelangelo és Donatello alkotásait csodálni, akiktől inspirációt is kapott saját műveihez. 


A Mátyás-kút 1912-ben. Az alkotást 1904-es felavatását követően többen bírálták, de az idő Stróbl Alajost igazolta (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

Stróbl Alajos egyébként – mint unokája elmondta – többször is megformálta Mátyás királyt: kisplasztikákat is készített róla, sőt egy alkalommal a Városligetben egy háromszoros életnagyságú jégszobrot is mintázott róla. 

A kúton ábrázolt vadászjelenetben – fejtette ki Stróbl Mátyás – minden alaknak megvan a maga szerepe. Az (1901-ben a Műcsarnokban külön is kiállított, aranyérmet nyert) kürtös alakja például azért fontos, hiszen ő fújja az úgynevezett hallalit, a sikeres vadászat lezárását jelző, a vadat búcsúztató dallamot. Az sem véletlen, hogy Mátyás mellett éppen szarvas fekszik, a kárpáti szarvas ugyanis a vadászok valóságos „trófeaálma” volt egykor, amelyet mindenki vágyott elejteni. (Stróbl Alajos egyébként egy elfogott vadorzó által lelőtt szarvast használt mintául.)

A Mátyás király lábánál heverő kapitális méretű kárpáti szarvast egy vadorzótól elkobzott állatról mintázta a szobrász (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A jobb oldalon ülő nőalak, Szép Ilonka nemcsak Vörösmarty elbeszélő költeményére utal, hanem – mint Stróbl Mátyás elmondta – a vadászat istennőire is: a görög Artemiszre, és a római Dianára, amelyeknek magyar megfelelője a mondabeli hölgy. 

Szép Ilonka alakja nemcsak Vörösmarty költeményére, hanem a görög-római mitológia istennőire is utal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Érdekesség, hogy az alkotáson összesen tíz állatábrázolás található, ám ebből a legtöbben csak nyolcat találnak meg – árulta ez az alkotó unokája. A hiányzó kettő ugyanis a fővadász lándzsáján lévő, két, egymással szemben elhelyezett vaddisznófej. A lándzsa a világháborúban elpusztult, újjáformálását azt tette lehetővé, hogy a Stróbl család egy fotót bocsátott a szobor javítását végző Grantner Jenő rendelkezésére, aki így el tudta készíteni az eszköz hű másolatát – tette hozzá. 

A vadászat lezárását jelző hallalit fújó kürtös alakja 1901-ben díjat is nyert, az alatta lévő fővadász lándzsáját a II. világháború után a Stróbl család által adott fénykép segítségével alkotta újra Grantner Jenő (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szökőkutat elkészültekor sok bírálat érte – idézte fel Stróbl Mátyás – sokan bírálták, mondván: „széteső a kompozíció, az alakok nincsenek megfelelően összeszerkesztve.” Az utókor azonban ezt megcáfolta, hiszen a kút azóta is az egyik legszebbnek tartott, legtöbbet fényképezett szökőkút Magyarországon. 

Stróbl Alajos művei szerte az országban fellelhetők, s hogy a mester életműve továbbra se merülhessen feledésbe, a család létrehozta a Stróbl Alajos Emlékhely Alapítványt, és készülőben van egy monográfia összeállítása is. Utóbbi viszont igencsak nagy kihívás, hiszen bár a szobrász alkotásait tartalmazó katalógus már mintegy ötszáz darabnál jár, sorra bukkannak elő újabb és újabb művek, amelyről kiderül, hogy Stróbl alkotásai – zárta szavait Stróbl Mátyás, aki ezután egy, a kútba dobott pénzérmével jelezte: a Mátyás-kút – római nagy testvéréhez hasonlóan – olyan alkotás, amelyhez mindig érdemes visszatérni. 

A szökőkutat Stróbl Mátyás és Fodor Gergely a hatalmas kék gombbal indította újra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Mátyás-kút felavatásának végső, ám legmegindítóbb pillanata a beszédek után következett, amikor Fodor Gergely kormánybiztos és Stróbl Mátyás a színpadon lévő nagy, kék gomb megnyomásával ünnepélyesen újraindította a kutat. A hónapok óta leállított szökőkút tetejéről kisvártatva némi morajlást és gurgulázást követően megjelenő víz pedig olyan vidáman zúdult le a megtisztított köveken az új medencébe, mintha átérezné a jelenlévők örömét: Budapest egyik legnagyszerűbb szökőkútja született újjá, amelyet ezután bárki megcsodálhat. 

Nyitókép: A felújított, újra működő Mátyás-kút a budai Vár Hunyadi-udvarán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)