Domonkos Csaba

Az új Erzsébet hidat 55 évvel ezelőtt adták át 1964. november 21. Hatalmas tömeg hömpölygött át e napon az Erzsébet hídon. Mert megtehették. Majd 20 évet vártak erre a budapestiek.

Csoda, jelkép, műalkotás: 170 éve nyílt meg az ország legfontosabb hídja 170, illetve 70 éves a Lánchíd. Egyszerre mindkettő, de ha szigorúan nézzük, 104 éves is lehet. 1849-ben adták át elsőként, 1915-ben építették át, és 1949-ben adták át az újjáépített hidat. Azaz három „születésnapja” van. Ebből kettő esik egy napra, november 20-ra.

Himlő, vörheny, tífusz – Járványos betegségek gyógyítására épült a Szent László Kórház 125 évvel ezelőtt A járványok még a XIX. század végén is nagy gondot jelentettek a fővárosban. Olyan, ma már eltűnt betegségek jelentkeztek, mint például a kolera, amely még 1890-ben is jelentős pusztítást végzett. Ez felvetette a szükségességét egy új járványkórház megnyitásának. A Szent László Kórház 125 évvel ezelőtt, 1894. novemberének elején a járványos betegek elkülönítése és gyógyítása céljából nyitotta meg kapuit.

Az Árpád híd, a metró és az 1-es villamos találkozása a Váci úton Teljesen átalakult Észak-Pest 35 évvel ezelőtt, amikor átadták a kiszélesített Árpád hidat. A híd ugyan már 1950-ben megnyílt, de akkor csak fél szélességben épült meg. Az 1980-as években végül az eredeti terveknél is szélesebb híd épült, amelyhez sok kiegészítő beruházás is kapcsolódott.

Az utolsó omnibusz Kilencven éve szűnt meg az omnibuszközlekedés Budapesten. Az egykori omnibuszokra ma már nem sok minden emlékeztet, de valamikor a főváros meghatározó járművei voltak.

A 658 lovat gőzgéppel akarták leváltani Budapest közlekedésében 140 éve Az 1870-es években a frissen létrejött egységes Budapest fejlődése meglódult. A városon belüli közlekedést azonban továbbra is lóvontatású eszközök biztosították, miközben a gőzvontatású vasút a világon és Magyarországon hódított. A korszellemnek megfelelően 1879-ben, 140 évvel ezelőtt kísérletet tettek arra, hogy Budapesten is gőzgépek váltsák le a lovakat.

Ma 75 éve robbantották fel a németek a Margit hidat A kecses, kék színű csoda, a Margit híd egyik íve 75 éve, egy szombati napon délben, egy forgalmas napon felrobbant, magával rántva további két nyílást is. A robbantást előkészítő német utászok hibáztak, vagy tudatosan robbant fel a híd a járókelők alatt?

200 éve rakták le a régi Szent János Kórház új épületének alapkövét A legtöbb fővárosi lakos, de szinte minden budai tudja, hol található a Szent János Kórház. A klasszikus, XIX. századi pavilonrendszert követő kórház hatalmas területe felnyúlik a budai hegyoldalba. De nem ez volt az első Szent János Kórház. Az eredeti, a régi Szent János Kórház másutt, a mai Széna téren volt. A régi kórház új épületének alapkövét 200 éve tették le.

A Közmunkatanács születése Még nem volt egységes Budapest, amikor a kiegyezés utáni első miniszterelnök, Andrássy Gyula javasolta egy olyan szervezet létrehozását, amely a leendő egységes város fejlesztéseit koordinálja, illetve meghatározza. Ez lett a 128 éven keresztül sikerrel működő Közmunkatanács.

A Vöröskereszt Erzsébet Kórházát 135 éve építették A Magyar Vöröskereszt a működését szinte azonnal egy kórház építésével kezdte, amelyet 135 éve, 1884. október 19-én avattak fel.

Csoda Budapest felett Csodát láthattak 110 évvel ezelőtt a budapestiek. Egy repülőgépet, amely átrepült a város felett. A pilóta Louis Bleriot volt, akinek nevét nem sokkal korábban a La Manche csatorna átrepülése tette híressé.

Hatvan éve dőlt el az Erzsébet híd sorsa A világ legnagyobb lánchídja, a magyar ipar büszkesége, a fantasztikus Erzsébet híd 1945. január 18-án a Dunába roskadt. Ahogy a többi páratlan Duna-hidunk is. Arról, hogy ne e világcsoda épüljön újjá, hanem egy autópályahíd legyen a helyén, 60 évvel ezelőtt, 1959. október 15-én döntöttek. A főváros háború utáni életében vélhetően ez volt a legmeghatározóbb döntés, amely állandósította a város közepén az átmenő forgalmat, és megpecsételte az egész belváros sorsát.

Minden út hozzá vezetett – A Magyarok Nagyasszonya-szobor jelezte egykor a nulla kilométerkövet A II. világháborúban tűnt el a Clark Ádám térről, a nullás kilométerkövet jelképező talapzatról a Magyarok Nagyasszonya-szobor. Hogy megsérült, megsemmisült vagy valaki magával vitte az 1932-ben készült alkotást, a mai napig nem tudjuk. Az időközben külföldre távozott művész testvére huszonhárom évvel a háború után újságfelhívásban eltűnt szoborként kerestette a márványból készült Madonnát.

Állomásból múzeum – a Kelenföldi pályaudvar története A napokban érkezett az örvendetes hír, hogy megmenekül a Kelenföldi pályaudvar épülete. A MÁV által véglegesen kiürített épület a Közlekedési Múzeumhoz kerül, és egy „kis” közlekedési múzeum lesz benne.

Az Erzsébet lánchíd építője Több budapesti híd emléktábláján is szerepel, szerepelt a neve, de tevékenysége rejtve maradt a nagyközönség előtt. Czekelius Aurél 175 éve született.

Aki lehetővé tette a Lánchíd megmentését Legszebb fővárosi hídjaink tervezését tehetséges magyar hidászok segítették, közéjük tartozott Kherndl Antal is, akinek számításait felhasználták a Lánchíd újratervezésénél. A nagy tudású műegyetemi tanár éppen száz évvel ezelőtt hunyt el.

175 éve kezdődött meg a magyar vasútépítés A vasút alapjaiban változtatta meg mindennapjainkat. Nemcsak gyorsabban lehetett utazni a vasúton, hanem olcsóbban is. Magyarországon e nagy munka 175 éve kezdődött el az első magyar, gőzvontatású vasutak építésével.

135 éve nyílt meg az Operaház A Magyar Állami Operaház épületét 135 éve adták át. Fényűző palotát tervezett az Andrássy útra Ybl Miklós, az 1884-es nyitó előadáson pedig maga a király, Ferenc József is megjelent. Azt azonban kevesen tudják, hogy az épület acél tetőszerkezetét a kor legnagyobb magyar hidásza, Feketeházy János tervezte, akinek a Szabadság hidat is köszönhetjük.

Ötvenéves az Öntödei Múzeum Ma már nehéz elképzelni, de amikor a Nagykörút és a Margit híd gondolata felmerült, sokan ellenezték, hogy minek oda elegáns híd és körút, hisz nincs ott semmi, csak gyárak. Valóban akkor még gyárak voltak a mostani körút mentén. Nemcsak Pesten, Budán is. Sőt van, ami a mai napig meg is maradt.

Hatvan éve állt forgalomba Budapest elfeledett igáslova Budapest tömegközlekedése nehéz helyzetben volt az 1950-es évek végén, egyszerűen nem volt elég busz. A probléma orvoslására többféle járművet is kipróbáltak, az egyikről, az Ikarus 66-ról már volt szó a PestBuda oldalain, most egy másik típust mutatunk be, az Ikarus 620-ast.

A Lánchíd tervezője – Büszke volt munkájára William Tierney Clark A Széchenyi István kezdeményezésére épült Lánchidat 170 évvel ezelőtt, 1849-ben adták át, ekkor a világ legnagyobb, láncokra felfüggesztett hídja volt. Tervezője, az angol William Tierney Clark annyira büszke volt munkájára, hogy Londonban 1852-ben meg is jelentette a pest-budai Lánchíd megépítésének történetét.

75 éve érte bombatalálat a Közlekedési Múzeumot Végzetes volt az 1944-es év nemcsak az ország, hanem a Közlekedési Múzeum számára is. A július 2-i amerikai szőnyegbombázás után ősszel, szeptember 17-én újabb bombatalálat érte az épületet, a gyűjtemény háromnegyede megsemmisült. Az 1896-os millenniumi kiállítás idején elnyert formáját pénzhiány miatt a múzeum nem kaphatta vissza, de 1966-ban a rossz minőségben helyreállított épület ismét megnyílt a közönség előtt.

175 éve született Puskás Tivadar 175 éve született Puskás Tivadar, aki ugyan nem találta fel a telefonközpontot, viszont a telefontörténelemben ettől még jelentős szerepe volt.

25 éve újult meg Nagyvásárcsarnok A Fővám téren áll egy csodálatos palota, amelyet a sajátos és lélegzetelállító stílusáról ismert Pecz Samu tervezett. A palota célja immár 122 éve ugyanaz: ellátni élelemmel a budapestieket. Ez ugyanis a 25 éve megszépült, megújult Nagyvásárcsarnok.

Megtelt az M0-s Igaznak bizonyultak az évtizedes számítások, a mostani adatok bizonyítják: az M0-s körgyűrű megtelt. Persze ezt mindenki tudja, aki csúcsidőben arra autózik, de a személyes tapasztalatot most a számok is alátámasztják. A gyorsforgalmi út a Budapest felé tartó úthálózat főbb útjait köti össze a főváros határában, és a belső kerületek, így a történelmi belváros tehermentesítését szolgálja.

Még ötven évvel ezelőtt is működtek kézi kapcsolású telefonok Budapesten Ma a telefon sokkal több, mint egy olyan eszköz, amellyel felhívhatunk másokat. A XXI. században talán ezen a területen történt a legnagyobb változás, amely a mindennapjainkat érintette. Ötven évvel ezelőtt azonban a telefon státusszimbólum volt, vágyott, megszerezhetetlen tárgy. Budapesten még ekkor is léteztek olyan körzetek, amelyekben a telefonáláskor a központtól kellett vonalat kérni.

Százötven éve épült Ybl Miklós Lánchíd Palotája Százötven éve készült el Ybl Miklós tervei szerint a Lánchíd Palota, amely a Lánchíd Társulat, a Lánchidat építő és üzemeltető vállalat székházának épült. Igaz, alig egy évig használhatták.

Ötven éve segítik irányjelző táblák Budapesten a turistákat Két évtizedes kényszerű szünet, a háború és az 1950-es évek bezárkózása után az 1960-as években Magyarország ismét nagyobb számban fogadott külföldi turistákat. A város vezetői 1969-ben megpróbáltak még jobban a turisták kedvében járni.

175 évvel ezelőtt énekelték először ünnepségen a Himnuszt Az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi nevű hajó keresztelési és vízrebocsátási szertartásán énekelték először nyilvános ünnepségen a Himnuszt, a főváros minden pontjától érkezett sokaság előtt, 175 évvel ezelőtt. Az Erkel Ferenc által megzenésített Kölcsey-vers hatásáról lelkesedve írtak a korabeli lapok 1844-ben. Az „Isten, áldd meg a magyart” kezdetű művet nagyszerűnek, felségesnek, magasztosnak nevezték, amely a szívet és a lelket felemeli.