Írta: Domonkos Csaba

2020. augusztus 13. 10:00

Budapesten néhány évtizede még belvárosi autópálya-hálózatot terveztek. Az autósok akadálytalanul haladhattak volna át a belvároson, és érhették volna el a városból kivezető autópályákat, amelyeket egy kétszintű autópálya-gyűrű fogott volna össze. Ma, amikor a cél, hogy minél kevesebb autó közlekedjek a belvárosban, igen érdekesek az 50 évvel ezelőtti tervek.

Az 1960-as években az autó, a magasan vezetett autópálya, a városon belüli sztráda a modernség szimbóluma volt, nem csak Magyarországon vagy a keleti blokk országaiban, hanem világszerte. Ennek megfelelően Magyarországon is készültek tervek magasban vezetett városi autópályára.

A Kacsóh Pongrác úti felüljáró terve az Autó-Motor 1967. február 6-i számában 

A Népszabadság című újság 1970. augusztus 29-én írt arról, hogy már készül a budapesti városi autópálya terve. A cikkben így írták le az elképzelést: 

„A megvalósuló városi autópálya csomópontjai, illetve szakaszai a következők lesznek: Flórián tér— Árpád-híd—Róbert Károly körút —Hungária körút— Könyves Kálmán körút. Az út egy tervezett új déli Duna-hídon kapcsolódik majd az Osztapenko-szobornál az autópályához. 
Az említett tervek ennek az autópályának megfelelően a Hungária körúti rész elkészítésére vonatkoznak; az új autópálya nyomvonala eszerint növekvő holdsarló formájára emlékeztetve fogja övezni a fővárost.”

Valójában nem volt új terv, hogy a városon belül gyorsforgalmi utakat alakítsanak ki, hiszen már a háború előtt készült ilyen koncepció a pesti rakpartra,1948-ban az is felvetődött, hogy a Hungária körutat gyorsforgalmi úttá kellene szélesíteni. 

Azonban 1950-ben változott a politikai légkör, egészen 1958-ig egyszerű magánember nem tarthatott autót. Ezt a korlátozást 1958-ban oldották fel, és nem sokkal később, 1961-ben már a nagyközönség elé tárták a kétszintű városi autópálya-körgyűrű, a városi autópályák és gyorsforgalmi utak koncepcióját. 

A Róbert Károly körút 1958-ban. Itt lett volna a kétszintes autópálya-körgyűrű (Fotó: Fortepan/Képszám 9211) 

Ugyanebben az időszakban, 1959-ben döntötték el, hogy az új Erzsébet híd és a Rákóczi út városi gyorsfogalmi útvonal lesz, ennek megfelelően egy német autópályahíd mintájára épült, a budai hídfő pedig autópálya-csomóponttá vált. Ám nemcsak az Erzsébet hidat szánták a gyorsforgalmi úthálózat átvezetésére. 

Az 1960-as években felmerült a Szabadság híd lebontása, hogy helyére egy szélesebb szerkezetet építsenek, amely a Gellért téren egy, a Döbrentei térihez hasonló csomópontba futott volna be. A belvárosban is közúti alul-, illetve felüljáró épült volna az Astoriánál, a Kálvin téren és a Blaha Lujza téren. 

Ehhez a trendhez illeszkedve 1970-1971-ben a Hungária körutat egy nagyon széles, többszintes városi útnak képzelték el. Az Esti Hírlap 1971. január 8-i száma így mutatta be a terveket: 

„Mindkét irányban kétszer két, illetve kétszer három forgalmi sávot alakítanak ki. Ezeket 17 méter széles zöldsáv választja el egymástól. A zöldsáv fölött külön autópálya lesz. Az építkezés első szakaszában a szintbeni főforgalmi útvonalat alakítják ki.” 

Ez az új belső autópálya-gyűrű északon az Árpád hídon keresztül csatlakozott volna a 10-és és a 11-es utakhoz, úgy, hogy a híd is kétszintes lett volna. A tervben a „nyugati” szektorral nem számoltak, azaz Budán nem záródott volna gyűrűvé az autópálya. Délen a mai Rákóczi híd helyén terveztek új hidat, erre 1971-ben pályázatot is kiírtak. Az első helyezett egy hatalmas betonszerkezet terve lett, de később a sajtónak, mint megépítendő hidat, egy másik tervet, egy kétszintes rácsos acélhidat mutattak be. 

A kétszintes Könyves Kálmán körút vázlata a Fővárosi Tanács VB 1971. március 31-i előterjesztéséből (A kép eredetije fekete alapon fehér) 

Az út innen töltésen vezetett volna, és a mai Nagyszalonta utca–Budaörsi út találkozásánál kapcsolódott volna a nyugati autópályákhoz. 
A Hungária körút fejlesztését több részletben tervezték megvalósítani, elsőként a szűk keresztmetszetet jelentő vasúti keresztezést kívánták felszámolni a Kacsóh Pongrác útnál.  Az itteni felüljáró tervei 1967-ben is ennek szellemében készültek. Az Autó-Motor 1967. február 6-i száma így mutatta be a tervezett csomópontot:

„A felüljáró a Reitter Ferenc utcától a Kacsóh Pongrácz útig ível át a sínek felett, két emelet magasságban, mindkét irányban 7,5—7,5 méter szélességben, az autópályák elve alapján. A különböző irányokból érkező járművek számára — a későbbiekben — az Erzsébet-híd budai hídfőjéhez hasonló többszintes csomópontot alakítanak ki.”

Ezek után magát a Hungária körutat fejezték volna be, hiszen annak dél-pesti szakasza nem épült ki. A távlati tervekben szerepelt a gyorsvillamos, majd a magasban vezetett autópálya. 

A Hungária körút és a Thököly út keresztezése 1967-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 24055) 

Azonban már 1971-ben szóba került egy másik elképzelés is. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága elé 1971. március 31-én benyújtott javaslat, amely részletesen ismerteti a Hungária körút kiépítésének módját, ütemezését, felveti egy Budapesten kívül vezetendő autópálya-körgyűrű lehetőségét is. Igaz, ezt nem a budapesti autópálya-gyűrű alternatívájaként említi az előterjesztés, hanem attól független beruházásként. 

Ennek, a Budapest központjától távolabbi autópályának, a mai M0-nak a tervezése is elindult 1974-ben. Az évtized végére változtak a budapesti közlekedési elképzelések, és az 1978-as közlekedésfejlesztési tervbe már csak ez a város belső területeitől távolabbi autópálya került be, a Hungária körúti autópálya nem, az csak mint városi főút szerepelt, és épült meg 1995-re. 

Nyitókép: A Rákóczi út a Baross tér felől nézve 1972-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 87795)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Elképesztően elhibázott volt a belvároson átvezető autópálya ötlete a Rákóczi út vonalában. Remélem ezt előbb utóbb megszüntetik, úgy mint pl. Bécsben a Mariahilfer str. csökkentett autóforgalom, gyalogos sétaút, fák, növények. A Jelenlegi városvezetés szóban preferálja ezeket a dolgokat. Remélem gyakorlatban is tesz érte!

Válaszok:

Ne felejtsuk el a villamoskozlekedes visszaallitasat sem az autobuszjaratok csokkentesevel a negyes metro befejezese mellett.


Ajaj! Ha bármelyik városvezetés csak negyedannyi utat építene, mint ami Bécsben van, nagyon csodálkoznál. Bécs nem csak a Mariahilfer-ből áll.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó