M. Orbán András

159196_tamasi_aron_iskola.jpg Bővül és szépül a hegyvidéki Tamási Áron Általános Iskola A tanulói létszám évekig tartó csökkenésével ellentétben Hegyvidéken van egy iskola, amelybe, hiába csökkent a körzete, mégis évről évre több diák jár. A Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium ezért hat korszerű tanteremmel bővül, ezzel együtt pedig a teljes épületegyüttes megszépül, mire elkezdődik az új tanév.
Körszálló: egy nem mindennapi szálloda fél évszázada Hivatalos nevén Budapest Szálloda, de a köznyelv fél évszázad óta Körszállóként ismeri. Jellegzetes formája, alakja a budai látkép része. Az alapján, amennyi híres ember megfordult benne, nem is gondolnánk, hogy a hotelt, amely a kor legmodernebb technikájával épült, nem a város szívében kell keresnünk.
Kézzel kezdték ásni a kettes metrót Tudta, hogy a kettes metrót annak idején kézi munkával kezdték el ásni? Hogy eredetileg a BAH-csomópontra ment volna át Pestről? A metró eredeti funkciójáról, városképformáló szerepéről és az építkezés érdekességeiről tartottak interaktív beszélgetést a Kossuth Múzeumhajón. Honvári János gazdaságtörténész és Szabó Balázs építőmérnök, a témában jártas két szakember számos rejtélyt, érdekességet osztott meg a kelet-nyugati metróvonalról.
Régi pompájában állítják helyre a Lánchidat Akár két és fél évig is eltarthat a felújítás, utána viszont korszerű és biztonságos lesz a megszépülő Lánchíd és az Alagút is. Esztétikai és műszaki beavatkozások is várhatók, amelyekkel Budapest legrégebbi átkelője az eredeti állapotát nyerheti vissza.
Százharminc éve járnak a villamosok Budapesten Az 1887-es év jelentős mérföldkőnek számít Budapest kötöttpályás közlekedésében. Ekkor indult ugyanis útjára az első villamos – akkor még felsővezeték nélkül. Bár nem sokkal korábban több lóvasútvonalat is átadtak, a második ipari forradalom vívmánya, az elektromos áram a fővárosi közlekedésben is helyet kért – és kapott is.
Százharminc éves a budapesti HÉV-közlekedés 1887-ben indultak meg az első HÉV-szerelvények a Közvágóhídtól az akkor még önálló Soroksárra. A helyiérdekű vasút elterjedésével később Budapest olyan szegleteibe is HÉV járt, ahol ma már villamos szállítja az utasokat, vagy ahol időközben megszűnt a kötöttpályás közlekedés. Tudta, hogy a Fehérvári úton is HÉV közlekedett, és a 2-es metró Népstadion végállomását közös metró-helyivasút állomásnak tervezték?
Megújul és bővül a Kiscelli Múzeum Kolostornak épült, kórházként, laktanyaként is működött, és hamarosan megújul a Kiscelli Múzeum. Természetesen nem a műemléki védettséget élvező épület veszti el eredeti jellegét, a mostani beruházás a föld alatti és a kiállítóteret bővíti.
A végállomás épülete őrzi a lóvasút emlékét Lóvasút, villamos, trolibusz. Három teljesen különböző, kötöttpályás közlekedési eszköz, amelyekben egyetlen dolog mégis közös: a zugligeti végállomás, amit pontosan százötven esztendeje kezdtek el építeni a lóvasúthoz. Ezt a villamos is használta, trolibusz viszont azóta sem épült Zugligetbe.
Itt a Malév története: emlékeznek még rá? Szinte nincs olyan, akit ne fűzne valamilyen emlék a nemzeti légitársasághoz, ne emlékezne a reklámjaira, vagy legalább ne hallott volna róla. Öt évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le hatvanhat év működés után a Malév.
Elkészült a felújított Halászbástya Két részleges felújításon esett át a Halászbástya, a második ütemmel nemrég készült el a Budavári Önkormányzat. Ottjártunkkor már újból teljes egészében használhatták a turisták a kilátóteraszokat.
Visszafoglalhatjuk a Duna-partot Hamarosan megújul a pesti alsó rakpart északi, főként a XIII. kerületi szakasza. Gyalog és kerékpárral is végig lehet majd menni rajta a Rákos-pataktól akár a Parlamentig. De mit is jelent nekünk valójában a rakpart? Egy biztos, nem csak „alsó sztrádát” és nem csak látványosságot.
Végigkísérte történelmünket a befagyó Duna A mostani dunai jégzajlás kapcsán visszatekintünk: voltak olyan idők is, amikor maga a folyó jelentette az átkelőt Pest és Buda között. Néhány olyan emlékezetes történelmi évre tekintünk most vissza, amikor teljesen befagyott a folyó, vagy éppen a zajló Duna okozott hatalmas áradást Pest-Budán.
Zajlik a jég a Dunán Az elmúlt évekhez képest rendkívülinek mondható téli időjárás a budapesti közlekedést is megnehezíti. A jégzajlás miatt vasárnaptól a D2-es átkelőhajó, hétfőtől pedig a D11-es, az Újpestet és a Haller utcát összekötő hajójárat sem közlekedik. Bár a folyó 1963 óta nem fagyott be teljesen, a szabályozása előtti időkben ez gyakran megtörtént, a hatalmas meginduló jégtömbök pedig vittek mindent, ami az útjukban volt.
Negyvenéves a 3-as metró Kevés olyan dolog van Budapesten, amely építészetileg és közlekedésileg is ennyire megkerülhetetlen része a városnak. Bár a 3-as metróvonal manapság leginkább a felújítása és a vonalon előforduló műszaki meghibásodások miatt kerül be a napi hírekbe, a napokban kerek évfordulót ünnepelt. 1976. december 31-én, azaz szinte napra pontosan negyven esztendeje adták át a Deák tér és a Nagyvárad tér közötti, azaz a legrégebbi szakaszát.
Felújítják a Benczúr-kertet Nemrégiben látott neki a VI. kerületi önkormányzat a Benczúr-kert felújításának. A korszerű játszótér mellett árnyékoló, esővédő, ivókút, öntözőhálózat is helyet kap, a kert pedig valódi közösségi térré válik. Voltak kritikus hangok az átalakítás kapcsán, de a konfliktus végül pozitív végkifejlettel zárult. Az önkormányzat és a helyiek közös szakmai munkacsoportban egyeztetnek a munkálatokról.
Közösségi tér lehet a budavári Városházából Eredeti sajátosságait megtartva, funkciót váltva és bővítve újul meg a jelentős múltra visszatekintő budavári Úri utcai Óvárosháza épülete. A földszintje megnyílik a látogatók előtt, az emeletén pedig angol nyelvű doktori iskola működik majd.
Százhúsz éves a Szabadság híd Zöld színű és Ferenc József nevét viselte. Legtöbben csak ennyit tudnak róla. Pedig az idén százhúsz éves Szabadság hidat szintén a millennium évében adták át, abban a korban, amelynek építészeti öröksége máig meghatározza városunk arculatát. Tudták, hogy Budapest legrövidebb átkelőjének megépítése a Margit hídnak és a hídvámokból befolyt összegnek köszönhető, és hogy elsőként volt rajta elektromos világítás? Egy átkelő 120 évének története.
Nyomortelep helyén lakótelep – a József Attila-lakótelep múltja Hatvan évvel ezelőtt kezdték meg az Üllői út mentén húzódó néhai Mária Valéria-telep felszámolását, és létrejött a három metrómegállót is érintő József Attila-lakótelep. Nemrég a Fortepan oldalára került fel sok olyan kép, amelyek szó szerint feketén-fehéren mutatják be az akkori nyomortelep utolsó éveit.
Telefonközpontból szálloda Hosszú idő után újraéled, ám megváltozik a funkciója annak az épületnek, amely a Horváth Mihály téren évekig üresen állt, és józsefvárosi telefonközpontként ismerhették a budapestiek. Jelenleg a felújítása zajlik, hotel lesz belőle. A rekonstrukció hónapjai pedig kiválóan alkalmasak arra, hogy felelevenítsük az épület múltját, megmutatva értékeit az olvasónak.
Százhúsz éves az újpesti vasúti híd Szinte napra pontosan kereken százhúsz éve adták az Újpest és Aquincum között húzódó újpesti vasúti hidat, vagy ahogyan még ismert, északi összekötő vasúti hidat. A vasúti Duna-átkelő építését kényszer szülte, fennállásának százhúsz évében többször megerősítették és újjáépítették már.
Restaurálják a Halászbástyát December közepére fejeződik be a Halászbástya felújítása – értesült a pestbuda.hu. A Budavári Önkormányzat a munkálatokat úgy időzítette, hogy a turizmust a lehető legkisebb mértékben zavarják. A rekonstrukció jelenleg a műemlék déli bástyáin zajlik, ottjártunkkor is rengetegen csodálták meg a városra páratlan kilátást nyújtó műemléket.
Párisi Udvar: a XX. századi bevásárlóközpont Sokáig váratott magára a Ferenciek terének és környezetének a rendbetétele, amely még most is tart. Hosszú évek után a tér egyik emblematikus épülete is megújul. A mai Párisi Udvar és a neki otthont adó Brudern-ház története majdnem kétszáz éve kezdődött.

További cikkeink