A negyvenéves 3-as metróvonala jórészt Budapest két talán legforgalmasabb sugárútja, a Váci és az Üllői út alatt halad. Vegyes összképét, állapotát, hangulatát megszoktuk már, nélkülözhetetlenségét, gyorsaságát könnyen megtapasztalja ma bárki, akinek északról délre vagy éppen délről északra visz az útja.

Persze ez a negyvenéves időszámítás sem pontosan 1976. december utolsó napján kezdődött. A budapesti földalatti vasút építéséről szóló kormányhatározat már 1950-ben említést tesz észak-déli irányú vonal építéséről is, 1966-ban pedig elkészült a mai vonal beruházási programjának tervdokumentációja. Az építkezésnek 1970-ben láttak neki, és pontosan 1976 szilveszterén adták át a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad tér között húzódó, hat állomásból álló első szakaszt.

(Fotó: Fortepan) 

1. Ami a Fortepan 1976-os fotóján elsőre feltűnik, hogy a szépen – vagy inkább a maihoz képest erősen – megvilágított állomáson mindössze pár utast látunk csupán, és a peron egy része is el van kerítve. Utóbbi azért, mert kezdetben csak négy kocsival járt a 3-as metró, később hosszabbodtak a szerelvények, ahogyan a vonal is. A felszín alakulása is érdekes: nem sokkal később adták át a SOTE elméleti tömbjét, ami szinte a metrókijáratnál helyezkedik el, és magassága miatt biztos tájékozódási pontként szolgál.

(Fotó: Fortepan) 

2. Ez az 1978-as fotó akár egy mai átlagos vasárnap délután is lehetne a Klinikákon. Láthatóan kezdik felfedezni a vonalat, bár itt is erősen úgy tűnik, hogy a kihasználtság még elmarad a maitól. Az állomás érdekessége, hogy egy magyar könnyűzenei klip forgatási helyszíne is volt a nyolcvanas években. A Prognózis Kőhegyek című, 1984-es slágeréhez tartozó eredeti klipet itt vették fel.

(Fotó: Fortepan) 

3. A Ferenc körút állomásról sajnos nem őriz korabeli képet a Fortepan, ez az 1990-es, a Ferencvárosra néző kép viszont akár napjainkban is készülhetett volna a felszínen. Az állomással átellenben azóta felépült a Corvin negyed, és harmincöt év után a metrómegálló is ennek a nevét vette fel 2011-ben, bár még a fiatalabb generációból is bőven akadnak, akik továbbra is Ferenc körútként emlegetik.

(Fotó: Fortepan) 

4. Inkább műszaki, mint építészeti érdekesség, hogy 2013-ban itt teszteltek először elektronikus beléptetőkapukat. Ez sem pontosan igaz, eredetileg a 3-as vonalon mechanikus (érmés) beléptetők voltak (lásd a képen), de három évtizede és egy esztendeje villamosjeggyel (ma vonaljeggyel) lehet utazni a metrón.

(Fotó: Fortepan) 

5. Ha van olyan állomás vagy megálló, amelynek a környezete hatalmas átalakuláson ment keresztül a lóvasút elindításától kezdve a metró megépítéséig, az a Kálvin tér. Itt még az eredeti peron is megváltozott valamennyire azzal, hogy 2014-ben átadták a 4-es metrót. A Kálvin téri átszállókapcsolat sajátos összeköttetést teremt a régi és az új metrók világa között.

(Fotó: Fortepan) 

6. Egy kép, amelyet ma ebben a formában már nem tudnánk megismételni: 1977, a Felszabadulás téri megálló. A lejárattól balra azóta pékség van, és az egyébként szintén fontos közlekedési csomópontként szolgáló megállót azóta Ferenciek terének hívják, valamint a beléptetőket is hiába keresnénk. Moszkvában 2014-ben viszont még hasonló kép fogadta a metrózót. Igaz, ott már elektronikus jegy van, amit Budapesten még csak terveznek bevezetni.

(Fotó: Fortepan) 

7. Deák Ferenc tér, végállomás. Tavaly év végén, egy-egy kisebb felújítás alkalmával két hétvégén is ezt mondták be a szerelvényeken. Az első szakasz induló vagy érkező végállomása a Deák (Ferenc) tér volt, azóta pedig a legforgalmasabb állomások egyike. Ilyen „csendéletet” ma talán csak peronnyitáskor látni.

Az elmúlt négy évtized azóta mind közlekedésileg, mind építészetileg sok mindent hozott magával, kevés lenne a hely mindet felsorolni. Ami a metrót illeti, 1980-ban dél felé meghosszabbították a vonalat Kőbánya-Kispestig. Ezzel az eredeti tervtől (Újpest, István tér – Kispest, Vörös Csillag Traktorgyár) némileg eltértek ugyan, viszont a Határ úti állomást úgy építették meg, hogy onnét a vonal kettéágaztatható legyen. 1981-ben a Lehel (akkor Élmunkás) térig hosszabbítottak északi irányba, majd 1984-ben tovább az Árpád hídig. Mai formájában 1990 óta használjuk, a káposztásmegyeri (meg)hosszabbítás pedig azóta sem került le a napirendről. Ami pedig a közelgő felújítást illeti, egyik terv sem a legrégebbi szakaszon kezdené a sajnos már mindenütt egyre sürgetőbb munkálatokat.

Nyitókép: a Klinikák állomás 1977-ben (Fotó: Fortepan)