2017. február 4. 22:32

Szinte nincs olyan, akit ne fűzne valamilyen emlék a nemzeti légitársasághoz, ne emlékezne a reklámjaira vagy legalább ne hallott volna róla. Öt évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le hatvanhat év működés után a Malév.

Írta: M. Orbán András

 

 

A Malév hosszú története a második világháború után kezdődött. Három kisebb, belföldi légicég bezárását követően alakult meg 1946-ban az elődje, amely a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet) nevet vette fel. Azon a nyáron megvették az első, egyenként huszonegy személyes utasszállító gépüket, belföldi forgalomra. Ma már hihetetlennek tűnik, de közvetlen belföldi repülőjárat közlekedett Szegedre, Debrecenbe, Szombathelyre és Győrbe. Utána további hat megyeszékhelyet vontak be a légiközlekedésbe, olyan városokat, ahová ma legalább két-három óra vonatozással juthatunk el.

Rá egy évre, 1947-ben elindult az első külföldi járat Bukarestbe, az első menetrend szerinti pedig a Budapest-Prága lett. Voltak ugyan tervek arra, hogy más szocialista fővárosokba is indítsanak járatokat, de a külföldi személyforgalom rendszeresítésére még várni kellett.

1954 novemberében Magyarország kivásárolta a Szovjetuniót a légitársaságból, ezzel jött létre a tisztán hazai Magyar Légiközlekedési Vállalat (Malév), ekkor még szintén belföldi járatokkal. A társaság 1956-ban indította nyugatra első járatait, a legelsőt Bécsbe. Rá alig egy hónapra pedig az akkor újonnan megnyitott Ferihegy (csak a bezárt I-es terminálról beszélhetünk még ekkor) fogadta a holland KLM gépét.

A forradalom persze a repülésre is hatással volt, a szovjetek betiltották a légiforgalmat. 1957 januárjában engedélyezték újra a repülést a Budapest-Miskolc-Debrecen vonalon.

1955: Felszálló utasok a Malév egyik belföldi járatán  (Fotó: Fortepan)

 

1956: Gyorsabb a vasútnál – megérkezés a repülőtérre  (Fotó: Fortepan)

 

1971: A sugárhajtású repülőgépek használata nagy távolságok átrepülését is lehetővé tette  (Fotó: Fortepan)

 

 

1960-ban megszűnt a Budapest-Szeged járat, 1963-ban pedig elsőként indult Malév-gép Európán kívülre, Kairóba. Ugyanebben az évben a belföldi járatok nagy részét megszüntették, mert a régi személyszállító gépeket selejtezték, az újabbak fogadására pedig a vidéki repterek már nem voltak alkalmasak. A következő mérföldkő 1966, ekkor repülte át ugyanis Malév-gép az Egyenlítőt, két évvel később pedig sugárhajtású repülőgép került a nemzeti légitársaság állományába. Ez volt a Tu-134-es, típus, ami a kilencvenes évekig a flotta gerincét adta és távoli országok elérését is lehetővé tette. 1979-re már a mai számokhoz is mérhető utasforgalomról beszélhetünk, a magyar repülőtér és a hazai légitársaság forgalma elérte az évi egymillió főt.

1988-ig a magyar légitársaság állományát szovjet gépek alkották, 1988 novemberében érkezett az első bérelt amerikai Boeing 737-es gép a Malévhoz. Később ez lett az állomány fő típusa, és ugyanebben az évben született meg a Malév zenéje, amely Presser Gábor szerzeménye. A mindenki által jól ismert logó is ebből az időből való.

A kilencvenes évek közepén kezdődött meg a szovjet Tu-gépek leváltása, a Boeing-gépeket pedig 2003-ban cserélték a 737-NG jelű korszerűbb típusra. 2007-ben az Association of European Airlines, azaz az Európai Légitársaságok Szövetsége felmérése szerint a Malév Európában a harmadik legpontosabb légitársaság volt. 2011-re a nyári időszakban harminckét ország ötvenkét városába indított járatokat, utasforgalma pedig az évi hárommilliót közelítette.

Működését tekintve a rendszerváltozást követően is többségi magyar tulajdonban maradt, egészen 2007-ig. 2010-ben ismét állami tulajdonba került az addigra már veszteséget felhalmozó cég, de egy az évi, már az új kormány által készíttetett elemzés szerint a két évvel későbbi veszteségmentessé tételre nem sok esély mutatkozott. Nem beszélve arról, hogy ekkorra már bőven megjelentek a fapados légitársaságok is, amelyek közül a WizzAir vizsgálatot kezdeményezett az Európai Bizottságnál, mivel az unió szabályai tiltják a légitársaságok költségvetési pénzből történő támogatását.

2012 januárjában a Bizottság jogellenesnek mondta ki a 2010-es állami visszavásárlást és a 2007 és 2010 között nyújtott támogatást, és százmilliárd forint visszafizetésére kötelezte a Malévot, a magyar államnak pedig megtiltott mindenféle közvetett és közvetlen segítségnyújtást. Ehhez még hozzájött, hogy a társaság helyzetét ismerve befektetőt sem sikerült találni az utolsó években. Így jött létre a nemzeti légicégre nézve kedvezőtlen végkifejletet, a felújított 2-es terminálon pedig már nem találkozhatunk hazai színeket viselő gépekkel. És bár voltak rá kezdeményezések, új nemzeti légitársaság azóta sem szállított utasokat.

(MTI)

Nyyitókép: repülés 1956-ban (Fotó: Fortepan)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó