Örökségünk

Negyven éve járnak Tatra villamosok Budapesten Most negyven éve, 1979 januárjában érkezett meg az első két Tatra típusú villamos Budapestre. A két kocsi még prototípus volt, ugyanis a Tatra-gyár kifejezetten a budapesti igényekhez alakította ki a szerelvényeket.

Az anyag megnemesítése – Gottermayer Nándor könyvkötészete A legnevesebb hazai könyvkötészeti cég, a pesti belvárosban működő Gottermayer Nándor Könyvkötői Műintézet idén 140 éve, 1879-ben alakult, és 50 évi sikeres működés után 1929-ben, 70 éve szűnt meg. Az évfordulók és Gottermayer kiemelkedően magas színvonalú tevékenysége miatt érdemes megemlékeznünk a művészről és cége történetéről.

Tudta, hogy ókori és középkori romokra épült a Flórián téri felüljáró? Különleges felüljáró rekonstrukcióját jelentették be a napokban: a Flórián tériét. Ez a felüljáró jól példázza az '70-es és '80-as évek városfejlesztési gondolkodását, amikor is gyakorlatilag egy autópályahidat építettek egy történelmi jelentőségű ókori és középkori rommezőre.

Tudta, hogy már másfél évszázados a pesti vízvezeték-hálózat? A ma természetes vezetékes vízszolgáltatás nem is olyan régi: Pesten 150 éve kezdődött meg a vezetékes vízhálózat kiépítése – igaz, Budán már 300 éve elkezdték a vízvezetékek építését.

Gellért Szálló és Árpád híd – Mi a kapcsolat? Most 110 éve fogadták el azt a törvényt, amely sok ponton beavatkozott Budapest életébe. Lehetővé tette a Gellért Szálló és az Árpád híd felépítését.

Megújul Budapest egyik legrégibb köztéri szobra Karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepli a keresztény világ. Örömmel számolhatunk be arról, hogy fővárosunk egyik régi Krisztus-szobra is újjászületik ezekben a hónapokban. Restaurátor-műterembe került a városmajori Krisztus-szobor, amely 1725 óta áll a mai Szent János Kórház közelében.

Így épültek a felüljárók negyven éve A hetvenes években nagyban zajlott a budapesti úthálózatnak az autós forgalom érdekeit szem előtt tartó átépítése, máig tartó hatásokkal.

Karácsonyozás és fapuska: élet a lipótmezei tébolydában 150 éve A 2007-ben bezárt OPNI jelenkori sorsát sokan ismerik, de kevesen tudják, milyen is volt az élet az éppen 150 éve, 1868. december 6-án megnyílt tébolydában. Mi most bemutatjuk.

Misézőhelyet építenek a Normafánál A XII. kerületi, Anna-réti szakrális hely történetén nyomot hagytak a XX. század viharai. Az új pályázat kiírói várják az ötleteket a tervezett szabadtéri misézőhely és emlékhely kialakítására.

Ötvenöt éves Budapest első gyalogos-aluljárója 1963-ban, 55 éve nyílt meg az első budapesti aluljáró az Astoriánál. Az aluljáróval elsősorban a gyalogosközlekedést akarták biztonságosabbá tenni, de már gondoltak a metróra is.

Száz éve törölték el a hídvámokat Budapesten Most száz éve, az I. világháború utáni zűrzavaros időkben olyan intézkedést hoztak Magyarországon, amelyet már több évtizede vártak a lakosok. Itt nem a politikai változásokra gondolunk, hanem a budapesti hídvám eltörlésére.

Ilyenek voltak a régi idők a városligeti jégpályán 1926-ra készült el – Európában másodikként – a gépi hűtésű városligeti műjégpályája: felidézzük a Liget Budapest blogjával a nyitás utáni első évtizedek hangulatát és emlékezetes eseményeit.

Megnyílt a pestszentlőrinci Tomory Lajos Múzeum új főépülete A fővárosi védettségű Herrich-Kiss villa a XVIII. kerület egyik legidősebb épülete.

„Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni” – Tudta, ki Budapest keresztapja? „Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni, melly kevés év, sőt hónap mulva olly megszokottan ’s könnyen hangzanék mint Bukarest, ’s igy két város egyesülne, melly most nem legjobb szemmel nézi egymást.” Nem csak a Lánchidat, az Akadémiát, az Óbudai Hajógyárat, a pesti terek fásítását, a lóversenyt, a budapesti malomipart köszönheti Budapest Széchenyi Istvánnak, hanem magát a főváros nevét is.

„Anyag, Erő, Szorgalom” – 200 évvel ezelőtt született Gerenday Antal, az első magyar márványműgyár alapítója Gerenday Antal vasakarattal, jó üzleti érzékkel szervezte meg hazánk első síremlékművészettel foglalkozó márványműgyárát. A Gerenday-cég számos síremléke áll még ma is a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben: ők készítették például Vörösmarty Mihály, Jókai Mórné Laborfalvi Róza, Mészöly Géza festőművész, Lendvay Márton színész és még sok kiváló, hazánk felemelkedésén fáradozó család síremlékét. Unokája szavait idézve, Gerenday Antal „kora jellegzetes embere volt – és ez a kor volt Jókai kora is. Alakja és élete annak hőseire emlékeztet.”

A kétezer éves kérdés: mi legyen az amfiteátrummal? A római korban is hatalmasnak számító aquincumi katonai amfiteátrum a korábbi évszázadok során is sokféle funkciónak tett eleget; XX. századi újrafelfedezése és feltárása óta pedig máig sokakat foglalkoztat a sorsa. Kalandozzon velünk az amfiteátrum kétezer éves történetében!

Petri Bernhard angolkertje: így született meg az Orczy-kert elődje A „szabadon hagyott természet” ideája mentén tervezte meg Petri Bernhard tájképi (angol)kertjét a Külső-Józsefvárosban, a későbbi Orczy-kertet is magában foglaló területen. A patakkal, tóval, barlangokkal, üvegházzal kiépített park nyomaiban sem maradt fenn, ám a leírásokból pontosan tájékozódhatunk a 225 éve megkezdett munkákról.

Regnum Marianum-emlékhely épül a Városligetben Történelmi emlékhely épül a Regnum Marianum-templom helyén, amely a tervek szerint 2021-ben, a templom építésének kilencvenedik, lerombolásának hetvenedik évfordulójára készül el.

Lugasok, szökőkutak, teraszok: ilyen lett volna a Pálmakert a Gellért-hegyen A Gellért-hegy századfordulós fejlesztése és kiépítése során Hein János, Schikedanz Albert és Herczog Fülöp Ferenc egy pálmakertet tervezett a hegy déli lejtőjére. Az üvegépületekkel és sétatérrel körülvett palota ötlete végül papíron maradt.

Ötven éve hunyt el Hamvas Béla Fél évszázada halt meg Hamvas Béla, a XX. század egyéni hangú, kiemelkedő tehetségű írója, Óbuda és Zugló lakója.

Tudta, hogy 80 éves a XI. kerület jelképe? Egy kis tó, amelyben visszatükröződik egy templom. Ismerős a kép? Ez a XI. kerületről a leginkább közismert ábrázolás, amely a városrész logójában is visszaköszön.

Karcsú, fehér Erzsébet – 115 éves az Erzsébet híd Most 120 éve kezdték meg az eredeti Erzsébet híd építését. Az egész világon egyedi hídszerkezet több mint két évtizedig őrizte elsőségét. Az öt évig tartó építkezést követően a kész műtárgyat 1903. október 3-án, 115 éve adták át a forgalomnak, szigorúan fejenként 2 krajcár hídpénz megfizetése után.

Vendéglátás felsőfokon – Megnyílt a Gellért 100 kiállítás A Gellért Szálló 100 éves történetében benne van a XX. századi Budapest története, annak történelmi, építészeti, és gasztronómiai oldala. A gyönyörű fekvésű, patinás szálloda túlélte a magyar történelem nagy viharait, minden hullámvölgyből talpra tudott állni.

Visszatér a Budai Vigadóba a Hagyományok Háza A Budai Vigadóba október elején költözik vissza a néphagyományokat ápoló intézmény.

Visszakerül a Székely-krónika Erdélybe A hányatott sorsú 1559-es krónika rövidesen visszakerülhet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba.

Hamarosan megújulhat az Igazságügyi Palota Folytatódik a Steindl Imre Program. Amint megoldódik a Politikatörténeti Intézet sorsa, megindulhat a Kúria egykori és leendő épületének felújítása, amelynek során az eredeti, hauszmanni állapotokat állítanák helyre.

Jönnek a Kulturális Örökség Napjai Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár épülettúráin betekintést nyerhetnek a palotaépület termeibe

Megnézhetjük a Várkert Bazárban Magyarország Kincseit Az elmúlt években megújult műemlékekről nyílt kiállítás a Várkert Bazárban.

Ipari örökség – az új Közlekedési Múzeum jóval több lesz, mint kiállítótér A közel százhúsz éves intézmény formai és tartalmi megújulása egyben az eredeti koncepcióhoz való visszatérést is jelenti: a jelen és a jövő technikai vívmányait éppúgy be fogja mutatni, mint alapításakor tette. Lapszemle.