Corvina Bibliotheca

A corvinakönyvtár Mátyás király és Beatrix királyné itáliai mintára megalkotott könyvtára volt, a magyar középkori kultúra utolsó virágkorában, a reneszánsz végén, a XV. század közepén jött létre. A vatikáni könyvtár után a második legnagyobb gyűjtemény volt, nagyjából 2000-2500 kötetet foglalt magában. Ebből mára 220 corvina maradt fenn.

Ez a könyvtár elsősorban kódexekből állt. A kódex az a középkori könyv, amit kézzel írtak, amikor még nem volt könyvnyomtatás. A középkor végén, a XV. század közepén találják fel a könyvnyomtatást, azonban a nyomtatott könyvek nehezen találták meg az utat a reprezentatív uralkodói gyűjteményekbe, mert kezdetben még nem voltak olyan szépek, egyediek, nem feleltek meg egy uralkodói könyvtár elvárásainak.

Missale Romanum (Budán készült az 1480-as évek végén), a misekönyv a budai műhely stílusimitáción alapuló működés jellegzetes példánya (Vatikáni Könyvtár)

A corvina olyan kódex, illetve nyomtatvány, amely bizonyíthatóan megfordult Mátyás király uralkodása alatt a budai udvarban. A „corvinus” latin melléknév, a corvus (holló) szóból származik. A Hunyadi-család címerállata a holló volt, ebből képezték a hollós melléknevet. A corvina kifejezést a kódexekre vonatkoztatva csak később, a XIX. században használták. A holló jelképként megjelenik Mátyás címereiben és a corvinákon is. Az egész könyvtár maga a Corvina Könyvtár, latin nevén Corvina Bibliotheca.

Flavius Philostratus Történetek a trójai háború hőseiről – Budán készült 1487 és 1490 között (Országos Széchényi Könyvtár)

Így készült a kódex

A kódexek készülhettek papírra, illetve pergamenre, állatbőrre is. A pergamen drágább volt, mint a papír, ezért a díszkódexeket inkább pergamenre készítették. Ezeket fatáblák közé szorították és bekötötték. A díszkódexeket különleges kötésekbe kötötték, a corvinakönyvtárban is sajátos, jól felismerhető kötésekbe kötötték, ezek vagy bársonykötések voltak, vörös vagy lila bársony vagy aranyozott bőrkötés.

Mátyás-graduale, liturgikus kódex – Budán készült 1480 körül (Országos Széchényi Könyvtár)

Általában egy évig tartott egy nagy díszkönyv elkészülése. A középkori kódexeken több mester dolgozott, a fázisokat különböző személyek végezték el. Egyvalaki megírta a szövegeket és vonalazott, ő volt a másoló, a scriptor; egy másik aranyozta, aki az aranyozómester volt; egy harmadik mester pedig kifestette, ő volt az illuminátor, a miniátor. A végén jött a könyvkötőmester, aki bekötötte. A miniátorok nevét nem ismerjük, csak a stílusuk alapján lehet beazonosítani őket

Írószerszámok (stílusok), majolika tintatartó, könyv- és sarokveretek a XV. századból

Corvina-ismertetőjegyek

A legfontosabb azonosítási jegy, mármint hogy corvináról van-e szó, vagy nem, az két dolog: megtalálható rajta vagy benne Mátyás király címere és corvinakötéssel látták el. A corvinakötés sajátosan a királyi könyvtárra jellemző, aranyozott bőr vagy bársony.

Ha ezekből a corvina-ismertetőjegyekből valamelyik igaz rá, akkor könnyű beazonosítani. Azonban sok esetben csak másodlagos források segítségével lehet megállapítani egy-egy darabról, hogy az megjárta a budai udvart. Mivel nincs rajtuk feltüntetve dátum, évszám és a keletkezezés helye, nehéz az elemzés. A legfontosabb eszköz a stíluskritika, amikor az összehasonlítás módszerével élnek a kutatók. A kódex nagyon komplex tárgy, minden rétegét külön kell vizsgálni, a kötését, a pergamen anyagát, a vonalazási módot, az írásmódot, az írástípust, ezután a díszítését.

Bársonykötéses corvina, tűzzománcberakásos, aranyozott ezüstcsattal

Mátyás nemcsak Itáliából rendelte ezeket a pompás műveket, nemcsak firenzei műhelyek dolgoztak a magyar királynak, hanem Budán, a saját udvarában is létrehozott egy könyvkészítő műhelyt. Főleg itáliai mesterek érkeztek ide, ők végezték a kódexkészítés folyamatát. A kiállítás célja, hogy bemutassa ezt a nagyszerű vállalkozást, a budai műhely kialakulását, a királyi bibliotéka fejlődését. Az udvari könyvesházból egységes megjelenésű reneszánsz díszkönyvtár formálódott az évek során.

Szent Jeromos: Kommentár Szent Pál leveleihez – Firenzében készült 1488-ban (Országos Széchényi Könyvtár)

Antik szerzőktől a Thuróczy-krónikáig

A tárlaton 65 kiállított kódexet látunk, ebből 51 a corvina, a többi 14 főleg főpapi díszkódex, illetve még két oklevél (címeres levél) és egy számadáskönyv is van. A budai műhely nemcsak a királyi könyvtár számára dolgozott, hanem a környezetében élő és a kormányzásban szerepet vállaló vagy az uralkodói adminisztrációban működő főpapok számára is teljesített megbízásokat, akik ugyanilyen díszkódexeket rendeltek a budai műhely mestereinél. A díszkódexek több helyről érkeztek a tárlatra, többek között Párizsból, Bécsből, Lipcséből, a Vatikáni Könyvtárból, Torinóból és New Yorkból.

A corvinakönyvtár egy tudatosan létrehozott, nem szervesen fejlődő könyvtár volt, a korszak minden fontos művét igyekeztek összegyűjteni. Humanista jellegű könyvtár volt, fő részét a klasszikus ókori római és görög szerzők művei tették ki. Az antik szerzők műveit gyűjtötték görög és latin nyelven, eredetiben vagy fordításban. Kiegészíti ezt a csoportot az egyházatyák irodalma, Szent Ágoston, Szent Ambrus, Szent Jeromos munkái.

Flavius Philostratus: Történetek a trójai háború hőseiről – Budán készült 1487 és 1490 között)

Az udvar kapcsolatban volt a korszak híres itáliai filozófusaival: nagyon érdekesek a korabeli, XV. századi humanista szerzők Mátyáshoz írott anyagai, amelyekből képet kapunk a király érdeklődéséről. Ezek a következő témák: asztrológia (Az Országos Széchényi Könyvtár főlépcsője felett kifeszített csillagkép a Mátyás-korabeli ábrázolásnak megfelelően ábrázolja azt a csillagállást, amikor Mátyást cseh királlyá koronázták. A könyvtárterem falát díszítette az eredeti változat.), a filozófia, a hadtudomány (egy X. századi görög kódexben egy ostromtornyot lehet látni), az építészet (Mátyásnak komoly építkezései voltak, érdekelte a kortárs építészet) és a magyar történelem.

Az Országos Széchényi Könyvtár főlépcsője felett kifeszített csillagkép a Mátyás-korabeli ábrázolás szerint mutatja azt a csillagállást, amikor Mátyást cseh királlyá koronázták.

A Thuróczy János-féle A magyarok krónikája a magyarok történetét a kezdetektől Bécsújhely 1487-es bevételéig tárgyalja. Egy itáliai humanista szerző, Ransanus corvinájában található a magyar történelem rövid foglalata.

Liturgikus kódexek is voltak, ilyen a Mátyás-gradualé, amelyet a királyi kápolnában használtak, az ünnepek és vasárnapok szerint változó szentmisék énekeit, kottáit tartalmazza ez a gazdagon díszített corvina. Megtalálhatók bibliák, zsoltároskönyvek, például Beatrix királyné zsoltároskönyve, amely szintén a budai műhelynek a pompázatos terméke. Erről az utóbbi néhány évben sikerült bebizonyítani, hogy Budán készült.

Georgius Trapezuntus: Rétorika – Esztergomban készült 1470 körül (Országos Széchényi Könyvtár)

Egészen különleges darabok vannak a főpapi díszkódexeken belül, fontos megemlíteni Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári nagyprépost breviáriumát és missalét, ami a magyar középkor egyik legszebb kéziratos emléke. Papi imakönyv és misekönyv volt egyben, amit a főpap az utazásai során használt. A budai műhely egyik csúcsdarabja a Cassianus-corvina.

A bemutatott gyönyörű kötetek időrendben követik egymást a kiállításon, biztonsági üveg mögött elhelyezve.  A középkori kódexekre általában igaz, hogy megóvásuk érdekében az 50 százalékos pártartalmat, 20 fokos hőmérsékletet és a félhomályt folyamatosan biztosítani kell.

Virtuális corvinák

Részlet a kiállításból

A könyvnek sok oldala van, de a kiállításon csak azt a kettőt lehet látni, ahol kinyitották. Az olvasók digitális módon az egész kódexet tudják lapozni, akár otthonról is böngészhetik a corvinákat. A megújult corvinahonlapon, a Bibliotheca Corvina Virtualison digitális formában valamennyi Magyarországon őrzött corvina megtekinthető.

Érintőképernyő segítségével tesztfeladványt próbálhatnak ki a látogatók

A tárlaton az érintőképernyők segítségével tájékozódhatunk, a corvinák szövegeit, képeit, egyéb hasznos tudnivalókat ismerhetünk meg a segítségükkel. Virtuálisan megkereshetjük a kiállított kódexeket, tudásunkat pedig próbára tehetjük egy játékkal.

A kiállítás 2019. február 9-ig látogatható, keddtől vasárnapig, 9 és 18 óra között az Országos Széchényi Könyvtárban (1014 Budapest, Szent György tér 4–6. Budavári Palota F épület)

Nyitókép: Kálmáncsehi Domonkos kisebb breviáriuma, missaléja (esztergomi rítus) – Budán készült 1481-ben

A fotókat készítette: Dabasi H. Kinga